Kópis Eta
Jobb sem vagyok…
Jobb sem vagyok, sem
rosszabb
csak úgy, mint annyi
más.
E kor engem sem
kényeztet
Életem mindössze:
kihívás.
Vergődöm tetteim
között,
rendet tenni soha sem
tudok.
Világomban sok a
zűrzavar.
Abból kijutni, hogy
fogok?
Vagy lehet nem is
akarok?
Magasra röpítenek
álmaim,
útjukat mindig
akadály állja.
Irányt vált az idő
kereke,
mikor tervem már
valóra válna.
E kor erénye bennem
él. –
-
sajnos bennem üres léhasága.
Magával sodor a
pusztaságba,
majd egyedül hagy a
magányba.
A léhaságot uralni
képtelen
keresztjeivel tűzdelt
életem.
Tüske, vagy a szó
pengeéle
egyformán pusztító
eszközök.
Így sík terepen is
gátakba ütközök.
Bolyongok, mint
eltévedt üstökös.
Utam vége, ha nem is
látható,
azt szívem sejti,
mégis járható.
Jobb sem vagyok, sem
rosszabb
csak úgy, mint annyi
más.
A munka nekem sem
teher,
örömmel végzett
önkéntes vállalás.
Roskadom néha terheim
alatt,
így kis siker is
eredményt mutat.
Nem az élet van
értem, én vagyok neki,
sorstüskéjét így
bármikor belém döfheti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése