Mirian
Rejtekem
Üres fészerbe
rejtettem
Seholsincs' kincseim
Míves, ácsolt gerendaként
Áll ott megannyi büszke kín.
Régmúlt idők szénaillatát
Hagyta ott a léha Múlt
A Nap békéltetőn
Hunyorog be a lyukas tetőn.
Megvilágít titkos sarkokat
Tán mégis talál apró titkokat…
Ám az, én vagyok magam.
Hátam mögött sorsom elmaradt
Előttem jövőm sebesen szalad!
Jelenem kézen fogva jön velem
Nem néz rám, jól átlát lelkemen.
Sokaknak nyitott könyv vagyok
De van, ki némán mosolyog…
A szél engem sosem fejteget
Van, hogy szemembe fúj
S olykor az égig felemel.
Csak lennének szárnyaim!
Távlatokból nézhetném
Várható lépteim…
Seholsincs' kincseim
Míves, ácsolt gerendaként
Áll ott megannyi büszke kín.
Régmúlt idők szénaillatát
Hagyta ott a léha Múlt
A Nap békéltetőn
Hunyorog be a lyukas tetőn.
Megvilágít titkos sarkokat
Tán mégis talál apró titkokat…
Ám az, én vagyok magam.
Hátam mögött sorsom elmaradt
Előttem jövőm sebesen szalad!
Jelenem kézen fogva jön velem
Nem néz rám, jól átlát lelkemen.
Sokaknak nyitott könyv vagyok
De van, ki némán mosolyog…
A szél engem sosem fejteget
Van, hogy szemembe fúj
S olykor az égig felemel.
Csak lennének szárnyaim!
Távlatokból nézhetném
Várható lépteim…
https://m.youtube.com/watch?v=4P0kIjbkc58
VálaszTörlés