Válóczy Szilvia
Évszakokba rejtem
Évszakokba rejtem
önmagam... Neked... Tavaszod vagyok, ki elhozza földi virágait szemed tükrébe,
s ki első csókját adja merengő szívednek. Nyarad vagyok, ki friss patakok
csobbanását szórja bőröd bársonyára, s ki földjében hordozza ajkad buja
gyümölcseit. Őszi időd vagyok, ki hajad kócolja, s nevetve karol beléd, mert
szeret. A hideg tél, mely kezeid közé téved, mely megdermeszt, az is én vagyok.
S Te jeges ajkaimat olvasztod forró leheleteddel, hogy újra... újra tavaszod
legyek.
https://www.youtube.com/watch?v=0MvzuHm6Uzk
VálaszTörlés