Egyed Emese
A sziget
A dallamot még
ismerik talán,
még érdemes nevükre kérdeni;
előbb gyanakvók lesznek, azután
megszeretik azt, aki kérdezi,
még érdemes nevükre kérdeni;
előbb gyanakvók lesznek, azután
megszeretik azt, aki kérdezi,
hogy ki volt
apjuk-anyjuk, hogyan élt,
milyen nyelvet és tájszólást beszélt,
ők hol nőttek fel, kapujuk előtt
folyt-e patak, és miféle fa nőtt;
milyen nyelvet és tájszólást beszélt,
ők hol nőttek fel, kapujuk előtt
folyt-e patak, és miféle fa nőtt;
megszeretik, soká
emlegetik,
és visszavárják. Hiába. Pedig
szemükben fénylett már a bizalom,
s szavak gyúltak a régi dallamon!
és visszavárják. Hiába. Pedig
szemükben fénylett már a bizalom,
s szavak gyúltak a régi dallamon!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése