Január - Boldogasszony hava - Télhó

Január – Boldogasszony hava - Télhó

 https://www.youtube.com/watch?v=gGUv5ynj0d8

A polgári év nem mindig január elsején kezdődött, ez csak a XVII. század óta van így. Azért nevezzük polgári évnek, mert van egyházi év is, ami adventtel kezdődik.

*

Római hagyomány szerint a hónapoknak - márciustól decemberig - a városalapító Romulus király adott volna első ízben nevet. Ez az első római naptár valójában empirikus parasztkalendárium lehetett, amely csak a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt a Kr.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven - 11. és 12. hónapként. Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd septemberi évkezdés helyett a rómaiak - Kr. e. 153-tól - január 1-jén kezdték az évet. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Az egyházi év advent első napjával kezdődik. A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig. A változó évkezdetre utal az újév kiskarácsony elnevezése is.

A januári hónap javában a tél közepe, amikor a növényzetnek még pihenőre van szüksége, a napsütéses, langyos idő káros mind a fáknak, mind a kibújt gabonának. Januárban az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg fagytól védő takaróját igényli. A gyümölcsfák ágait is felmelegíti a napsütés, és ennek hatására a pórusok kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra összehúzódnak, és ez a finom háncsréteg szemmel nem látható roncsolódásával jár.
Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda felköszönti, abban az évben bő terméssel fog visszaköszönni. Ennek a hiedelemnek az az alapja, hogy a felköszöntéskor közel kell a fához lépni, meg kell simogatni, és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb rendellenességeket. Ezeket aztán a gazda idejében orvosolhatja.

*

Népi megfigyelések

- januári meleg isten csapása
- gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz
- ha nem lenne fagy január hónapban, úgy biztosan meg fogja azt hozni március vagy április hónapja
- nedves január mellett a pincében üres marad a hordó
- téli mennydörgés jó termést, de még eljövendő csikorgó telet jelent
- januári kövér veréb, hosszú tél
- ha a mókusok ősszel sok diót és mogyorót gyűjtenek, akkor kemény januárra és általában hosszú télre lehet számítani
- a ködös január nedves tavasszal jár

A hívők újévkor kalácsot tettek Ianus oltárára, e napon kerültek minden veszekedést s kölcsönösen jót kívántak egymásnak. A meteorológusok Télhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Fergeteg havának nevezik, a régi magyar (katolikus) neve Boldogasszony hava, eleink pedig (az Avisura szerint) Medvetor havának nevezték januárt.

*

Népi mondóka

Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár.

*

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Szép és állandó idő szokott faggyal következni, ha a délnyugati szél északnyugatira változik, ha a keleti széllel apró hó esik, ha nyugat felől sűrű köd keletkezik. Rossz, általában langy idő következik, ha a keleti, északi szél változik, ha a gödrök bűzösek.

Az év első hónapját a csillagászati év megfelelő hónapneve után régente Vízöntő havának is nevezték. A csillagászati hónapok a napév fordulópontjaihoz igazodva a naptári hónapok utolsó dekádjában kezdődnek: a tulajdonképpeni Vízöntő hava január 21-én vagy 22-én. A régi időszámítás természetesen az évkezdetet is csillagászati fordulóponthoz, esetünkben a téli napfordulóhoz igazította.

"Januárt ha eső veri, kamra, erszény megszenvedi!"

E hónapban a Nap a Vízöntő jegyébe lép.

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a január hónapba:

Bak (december 22. – január 20.) és

 

Vízöntő (január 21. – február 19.).

Január folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Nyilas csillagképből a Bak csillagképbe lép.

Szabályos években a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év októbere.

Szökőévekben a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az április és a július.

*

Jeles napok januárban

Január 01.    
Gonoszjáró napnak számított. Reggel a legények és a pásztorok mindenféle eszközzel zajt keltettek, hogy elűzzék a gonoszt. Addig zörögtek, amíg fel nem ébredtek az állatok és a családok.  Azt tartották, hogy ki mit csinál ezen a napon, azt fogja tenni egész esztendőben. Azért is voltak jókedvűek, s ettek, ittak sokat e napon, hogy egész évben így legyen.

*

Január 06. Vízkereszt
Ez a nap a karácsonyi ünnep zárónapja, s e napon kezdődik a farsang ideje, mely hamvazószerdáig tartó több hetes, változó hosszúságú időszak. Vízkereszt napján Jézus megkeresztelkedését ünnepeljük.
Arra is ezen a napon emlékezünk, hogy a három napkeleti bölcs vagy király meglátogatta a kis Jézust. A háromkirály-járásra előre készültek a gyerekek. A házaknál eljátszották, elénekelték a bölcsek látogatásának történetét.

*

Január 17.
Szent Antal napja. Ezen a napon ébrednek a fák. Ha valaki kimegy még napfelkelte előtt az erdőbe, akkor hallani fogja, hogy ahogy megjelenik a nap a látóhatáron, a fák recsegve-ropogva „nyújtózkodnak”, ébredeznek. A fák ugyanis október 31-én, Farkas napján elalszanak, nedvkeringésük szinte leáll. Ilyenkor érkezik el a favágás, fadöntés ideje, ami Szent Antal napjával véget ér.

*

Január 22.
Vince napjával az újulás győz a tél sötét erői fölött. A téli hidegből lassan éledni kezd a természet.

*

Január 23. Mária eljegyzése
Mária menyegzőjének is mondjuk, Szűz Mária menyasszonnyá válásának ünnepe. E napot általában az asszonyok ünnepelték meg imádsággal, s volt ahol még meg is terítették az asztalt, mintha lakodalom lenne a háznál. A hosszú, folyamatos ima szabaddá teszi a lelkünket, hogy ne földi dolgokon járassuk az eszünket, hanem a Jóistenre figyeljünk, az Ő világába lépjünk. A lelkünket imádsággal mindig rendbe tehetjük. Isten világa jól megfér az ember világával, s a Jóisten csak azt kéri tőlünk, hogy minden helyzetből tudjunk Hozzá visszatérni.
Ezen a napon emlékeztek még a kánai menyegzőre is, ahol Jézus először tett csodát földi életében: a korsókat vízzel tölteti meg, s a vizet finom borrá változtatja.

*

Január 25.
„Pál fordulásával” visszafordíthatatlanul megkezdődik az újulás.

„Kerek istenfája,
 Szép tizenkét ága,
Szép tizenkét ágának
Ötvenkét virága,
Ötvenkét virágán
Három aranyalma,
Aki ezt kitalálja,
Hull az áldás arra."

*

Kert – január

A január a leghidegebb téli hónap. A táj talán mégis ilyenkor a legszebb, hiszen csillogó, fehér hó borít erdőt, mezőt. A puha hó betakarja a növényeket, a földet, így megóvja a magvakat a kemény fagyoktól. A tiszta hideg időben gyönyörűen ragyognak a sötét januári égbolton a csillagok.

A növényzetnek még pihenőre van szüksége, a napsütéses, langyos idő káros mind a fáknak, mind a kibújt gabonának. Januárban az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg fagytól védő takaróját igényli. A gyümölcsfák ágait is felmelegíti a napsütés, és ennek hatására a pórusok kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra összehúzódnak, és ez a finom háncsréteg szemmel nem látható roncsolódásával jár.
Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda felköszönti, abban az évben bő terméssel fog visszaköszönni. Ennek a hiedelemnek az az alapja, hogy a felköszöntéskor közel kell a fához lépni, meg kell simogatni, és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb rendellenességeket. Ezeket aztán a gazda idejében orvosolhatja.

Gyógy- és fűszernövények.

A gyógynövények nem csak az egészséget védik, hanem a zöldséges- és virágos kertekben is segítői a növényeknek, virágoknak. A fűszernövényekkel jól „elbolondíthatjuk” ételeinket.

Zöldségtermesztés.

Ebben a téli hónapban megtervezhetjük, mit hová fogunk ültetni a kertünkben. Ügyelve a vetésforgóra – ez a legjobb gyomirtó. Ha enyhe az idő, elvethetjük a zöldborsót, sárgarépát, petrezselymet, dughagymát, salátát.

A télire eltett zöldséget, gyümölcsöt rendszeresen át kell válogatni, a rosszakat kiszedni.

Palántakészítéshez biotermesztésben nem használhatunk csávázott vetőmagot. A csávázást mi is elvégezhetjük kamillateával, 20 perces áztatás után vászonzacskóban megszárítjuk a magot, majd 0,5 cm mélyen vetőládába elvetjük.

Szőlő-gyümölcs.

Fagymentes időben drótkefével és kaparóvassal tisztogassuk meg a fák törzsét, vastag ágait. Amit lekapartunk, égessük el, hiszen ez a kaparék tele van a kártevők lárváival, tojásaival.