Medve Zsolt
Hóesés
Csak állok, s nézem a széttárt
karokkal álló kisfiú boldog arcát a sűrű hóesésben a téren. A hópihék, mintha apró
kis angyalkák lennének, úgy táncolják körbe a kisfiút. Gyönyörű ez a látvány. A
parányi kis jégkristályok tétova táncukat gyöngéd kis huppanással fejezik be a
talajon, vagy épp a kisfiú kabátján, sapkáján. Elképzelem innen távolról, hogy
milyen friss is lehet a levegő, melyre a kisfiú arcán lévő két halvány
pirospozsgás folt enged következtetni. Nézem-nézem, s közben a téren szép
lassan mindent elfed a friss, puha, és ropogós hó, mint fehér fátyol a
menyasszony orcáját. A pihék egyre csak táncolnak, s táncolnak a levegőben. Az
enyhe légáramlatokkal cseppet sem dacolva, különös kis körkörös táncuk úgy
fest, mintha keringőt járnának a kisfiú körül, aki ettől oly boldog, hogy még
innen is kivehető a határtalan öröm az arcán.
Aztán szép lassan kezdenek ritkulni a hópihék, s kevéske idő múltán az utolsó
táncos is fáradtan huppan le társai közé a földre. A kisfiú továbbra is ott áll
széttárt karokkal, mint aki nem hiszi, hogy ezzel vége is van a különös
keringőnek. Pedig vége van. A hóesés abbamarad, s a tér fehérbe öltözve,
csöndesen várakozik. A látvány csodálatos. Olyan, mintha az egész teret
paplannal takarták volna be, nehogy megfázzon. A kisfiú nyakában ott lobog a
sál végén a rojt, s a sapkája teteje fehér a rátelepedett hópihéktől. A levegő
tiszta és friss. Az apró kis madarak tollaikat felborzolva sorakoznak a
lámpaoszlopokon, s szorosan egymáshoz bújnak. A kisfiú csak vár-várakozik,
hátha újra kezdődik hamarosan a keringő, de valahogy nem akaródzik. Talán a
többi táncos szégyenlős lenne? Lehet, de nem hinném…
Látván a kisfiú arcán az örömteli várakozást, megsajnálom őt -vagy talán
magamat-, s kezembe veszem a félgömb alakú üveg papírnehezéket. A fejére
fordítom, megrázom kicsit, majd ismét leteszem az asztalra és tovább
gyönyörködöm a kisfiú örömében, s az apró kis jégkristályok tétova
keringőjében.
Mert a boldogság, s öröm, ha létezik, akkor határtalan. Legalábbis ebben a
kicsiny kis törékeny üvegbe zárt valóságban biztosan…
