Zsiga Lajos
mindörökre…(!)’
az élet iskolája
hol mindenki diák
ő a minden…
éjek- nappalok
szerelmek- kalandok
mi péppé gyúrhat téged
formába önthet
sablon ember lehetsz
jól fésült s kegyes
milliárdból egy
ki az úton
a többivel megy
vagy kiállsz a sorból
s magad mész
az ugaron barázdát tépsz
harcban edzve… győzve
talán társra lelsz
vagy rokkantan
földre rogysz
az élet végig tapos
újra s újra felkelve
egyenes gerinccel
nem megtörve…
farkasszemet nézel
önmagaddal a tükörben
méltóságod keresve
harcolsz újra-újra…
mindörökre…
hol mindenki diák
ő a minden…
éjek- nappalok
szerelmek- kalandok
mi péppé gyúrhat téged
formába önthet
sablon ember lehetsz
jól fésült s kegyes
milliárdból egy
ki az úton
a többivel megy
vagy kiállsz a sorból
s magad mész
az ugaron barázdát tépsz
harcban edzve… győzve
talán társra lelsz
vagy rokkantan
földre rogysz
az élet végig tapos
újra s újra felkelve
egyenes gerinccel
nem megtörve…
farkasszemet nézel
önmagaddal a tükörben
méltóságod keresve
harcolsz újra-újra…
mindörökre…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése