Juhász Gyula - A ceglédi parkban

Juhász Gyula

A ceglédi parkban

 https://www.youtube.com/watch?v=Bjf-L3-iiBE

Az arany ősz bűvölten mosolyog.
A szobor előtt ifjak a padon,
Egy lány meg egy fiú, egymásra dőlve
A napon szenderegnek édesen.
A lány hajának bronza csillog, élő,
Bús ragyogással és az őszi nap
Csókolja őket záporozva most.

E délután a nyarat hozza vissza
És elveszett tavaszom tüzeit.
Lábujjhegyen megyek előttük el,
Mint tolvaj, aki kincseket lesett.
Megsimogatom fél tekintetemmel
Az álmatag lányt és boldog fiút
S szeretném megállítni a napot,
Hogy diadallal süssön még reájuk
Soká, soká. De mindjárt este lesz.

Juhász Gyula - Nyári magányban ...

Juhász Gyula

Nyári magányban …

1

Hűvös, holdas...

Hűvös, holdas, csöndes éjjel
- Valahol egy sellő dalol -
A Tiszán ring elpihenve
Öreg szívem, régi kéjjel.

Boldog, békés csillagok
- Valahol egy sellő dalol -
Aranyozzák e szivet be.
Tört szivem, ragyogj, ragyogj!

Messze, messze, tüzek égnek,
- Valahol egy sellő dalol -
Ó, viharok szép szünetje,
Mikor hull le árva fényed?

2

Utánam...

...De akkor minden késő már. Jöhetnek
Megértői az elfáradt ütemnek,
Mely végtelenbe s éjbe lehanyatlott.
Jövendő arcok
Mit bámultok már? Kései kudarcot!

Ó, akkor minden késő már. Hiába
A szerelem rózsája. Rög porába
Hervad csupán és sírnak éjjelébe,
Ó, szépek szépe,
Siess rózsákkal új élők elébe!

Akkor már minden késő. Bús dicsőség,
Zászló, mely beteríti béna hősét,
Ki elesett az áldatlan kudarcban.
Miért rohantam?
Egy hulló csillagért borús magasban!

Juhász Gyula - Édesanyám

Juhász Gyula

Édesanyám

A Tisza partján él egy özvegyasszony;
Szeméből könnyet egyet se fakasszon
A nyomorúság, a gond és a bánat:
Ó áldd meg Isten, édes jó anyámat!

A Tisza partján él egy özvegyasszony…
Tudom, hogy bút hoz néki minden alkony,
Mert ő a jóság, szenvedés, a bánat:
Holtig siratja édes jó apámat!

*

Édesanyám

https://www.youtube.com/watch?v=EJemk3gkMIA

I

Ha lesz dicsőség, mely fejemre fonja  
A martíromság büszke pálmaágát,  
Ha ünnepelnek s megszeret az élet,  
Míg a nem ismert mámor üdve jár át:  
Fölvillanó szemekkel én csupán csak  
Téged kereslek, szenvedő madonna,  
Bús özvegységnek áldott hordozója,  
Anyám, fölnézek a te homlokodra,  
Hol a dicsőség koszorúja helyett  
Nehéz robotnak ráncait találom,  
És fölteszem rá büszke áhítattal 
  Ujjongó dallal minden szál virágom!

S ha káprázattá foszlik a dicsőség,  
S örök robottá, ami alkotás még,  
Ha mindhiába tenger küzködésem,  
Ha én is, én is szürke árnyra válnék, 
  Bár fájna, hogy az álmaim kivesztek,  
Hogy nincs, ki rózsát bús utamra hintne,  
Megvígasztalna, hogy érted rajongtam, 
  És érted lettem olyan árva, mint te!

II

A lelke: lelkem. Mélázó, borongó -  
És benne sok dal él, titokba zsongó,  
El nem dalolja, rejtegeti mélyen, 
  De én szeméből valahogy kinézem.

A lelke: bánat! Annyi minden érte.  
Nehéz özvegység rászakadt fejére, 
  S míg én betegen, búsan tovább éltem,  
Ő imádkozott és szenvedett értem!

A lelke lelkem! Ő mind nékem adta  
Mi benne szín, fény. Én áldom miatta  
És el nem sírt könnyűit dalba sírom  
És el nem mondott bánatát megírom!

Juhász Gyula - Kórus a Naphoz

Juhász Gyula

Kórus a Naphoz

 https://www.youtube.com/watch?v=t4qtR1EpY0Q

 

Ragyogj le ránk áldott derűvel
Fények örök királya, nap,
A gond és bú felhőit űzd el
S mutasd meg tündöklőn magad!
Te vagy az élet érlelője,
Az aratás és szüret őre,
Áldás és békesség te vagy,
Ó nap, ragyogj ránk s el ne hagyj!
Szent fényed égjen a szivekben,
Hogy mind eltűnjön a sötét
És boldog, büszke győzelemben
Vegyük át földünk örökét.
Ragyogjon a tudás, művészet
És ünnepünk legyen az élet,
Ó nap, te fénylő és meleg,
Uralkodjál e föld felett!

Juhász Gyula - Tavasz ez is ...

Juhász Gyula

Tavasz ez is …

Tavasz ez is, tavasz.
Az égen szőke fény ég,
A földön barna hantok,
A nőkön lenge illat,
A fákon szürke barkák.
Tavasz ez is, tavasz.
Valami mégis elment
És nem jön vissza többé,
Valami mégis elszállt
És soha nem találom,
Valami mégis elmúlt
És nem tudom a sírját...
Egy húr a hegedűmön,
Boldogan bánatos hang,
Elpattant.
De az ég még azúros,
De a föld ibolyás még,
De a nők még suhannak.
Tavasz ez is, tavasz...

Juhász Gyula - A hulló csillagokhoz

Juhász Gyula

A hulló csillagokhoz

Nem szeretem a lomha fényeket,
A csillagot, mely álmosan ragyog,
Ti vagytok az én örömöm látványa,
Meteorok a fehér éjszakába:
Suhanjatok csak és zuhanjatok,
Ti züllött csillagok!

Az égi rónán csöndes nyáj legel,
Eónok óta hallgatag ragyog,
- Ó hulljatok hát, új utat mutatva,
A szent mélységbe fényeket juttatva,
Suhanjatok csak és zuhanjatok,
Ti hulló csillagok!

Békét hazudik a csillagvilág,
A lusta álmok éjjelén ragyog,
- Csak rajta, rajta hát kivert, bukott raj,
Az éjbe, mélybe termő fénycsókokkal
Lobogjatok csak és robogjatok,
Ti bátor csillagok!

https://www.youtube.com/watch?v=5Ap2y-uRjfg

Juhász Gyula - Dúdolgatok

Juhász Gyula

Dúdolgatok

Vándorlegény a téli ködben,
- Mert köd előttem, köd mögöttem -
Az ország útján baktatok tova,
Az Isten tudja meddig és hova?

Az Isten, az még nem hagyott el,
Hitem egészen nem fogyott el,
De jaj, reménység nincs már rég velem
S kifosztott még a régi szerelem.

Dúdolgatok, de csak magamnak
S nótáim, mint pápista varjak
Szállanak élet és halál felett,
Fekete varjak, szürke fellegek.

Vándorlegény a téli ködben,
Sok csárda alszik már mögöttem,
Egy útonálló majd csak rámtalál,
Öreg zsivány, vén cimborám, Halál!

Juhász Gyula - Temető

Juhász Gyula

Temető

A hervadás bús pompájában áll most  
A temető. Ó, mennyi szín, derű,  
Fehér és lila őszi rózsatenger, 
  Mely hullámzik az enyészet szelére.
 

Egy alacsony pad vár rám pihenőül, 
  Előtte zöld deszkából ácsolt apró  
Sírdomb szelíden mosolyog a fényben.  
Fölöttem magyar égnek végtelenje,  
Előttem a határtalan magyar táj.

E kicsi sírban egy csöpp lányka szunnyad,  
Mint elhervadt virág az ősi kertben.  
Köröttem mindenütt békés keresztek 
  S mély nyugalom beszédes csöndje hallgat.  
Mely minden bölcsességnél igazabb.

E kicsi hant előtt, e nagy magányban  
Megölelem az édes életet,  
Mely ragyogást küld jeltelen sírokra  
S virágözönt az ódon temetőkbe  
S az őszi nap csókjával arcomon  
Megindulok rózsásan, dalosan,  
A boldog elmúlás víg vőlegénye.

Juhász Gyula - A csillagok szerelme

Juhász Gyula

A csillagok szerelme

https://www.youtube.com/watch?v=yORx5KADTEc

A vágyak hervadt levele
Tétova hull a földre le,
Avarja sápad, egyre nő:
Dérverte szemfedő.

Csak hulljatok, ti levelek,
Bús vágyaim, ti betegek.
A fám azért az égre nő:
Bár földje temető.

Csak szálljatok, ti madarak,
Örömök, messze ég alatt,
A fám azért tavaszra lel,
Ha egyszer kitelel!

Csak hullj, levél és szállj, madár,
Csak tűnj, tavasz és múlj, te nyár.
A csillagok, szűz csillagok
Szerelme rámragyog.

Juhász Gyula - Új ének István királyhoz

Juhász Gyula

Új ének István királyhoz

 https://www.youtube.com/watch?v=CGDqgr8k9RA

Hol vagy István király:
Énekeltük árván,
Rontó béke útján
Botorkálva járván.

Népünk drága kincse,
Szent jobb, sírva néztünk,
Míg a bontó balsors
Karja verte népünk.

Nagy öröme vagy ma
Lángoló szívünknek
S neved áldott napja
Új diadalünnep.

Ott vagy István király,
Hol a hadak járnak
Vágva széles útját
Nagy Magyarországnak.

Dicsőséges jobbod
Délre és keletre
Vezeti népünket
Örök győzelemre!

Juhász Gyula - A nyári Tiszánál

Juhász Gyula

A nyári Tiszánál

 https://www.youtube.com/watch?v=NkTZ2zLRS30

A Az öreg Tisza szörnyen zavaros.
Keserves kedvvel ostromolja partját.
Szilaj bánatát küldi benne
A nyugtalan Maros
S a távoli, koldus Máramaros.

Én hallgatom e hosszú zokogást,
Én értem e messze üzenetet,
Máramaros zagyva, fájó zenéjét,
Hol bujdokoltam
S a Marosét, hová majd most megyek.

Öreg Tiszám, te régi, jó rokon,
Be egy a kedvünk, sorsunk és dalunk.
Találkozunk, búcsúzunk százszor
És végre végtelen
Idegen ágy ölén csak elhalunk!

Juhász Gyula - Mindig ...

Juhász Gyula

Mindig…

Mindig reménytelen volt a szerelmem,

Mindig hívtak a nagy, a kék hegyek,

Mindig csillaghonvágy égett szívemben,

Mindig hűtlen voltam, mindig beteg,

Mindig kellettek elérhetetlen rózsák,

Örök talányok, édes szomorúság.

Mindig nevettek, akiket szerettem,

Mindig nevettem aki szeretett,

Mindig csak vágytam és sohase mertem,

Mindig csak vártam én az életet,

Az élet elment én is tovább mentem,

Mindig daloltam, és mindig feledtem.

Juhász Gyula - Egy régi nőnek

Juhász Gyula

Egy régi nőnek

A múltak májusába
Eljössz-e még velem?
A múltak májusába,
Mely csupa szerelem.

Az én holt ifjúságom
A legszebbik halott,
Az én holt ifjúságom
Vígan föltámad ott!

Az én tűnt édenkertem
Csupán neked terem.
Az én tűnt édenkertem
Az első szerelem.

Juhász Gyula - Föltámadás után

Juhász Gyula

Föltámadás után

https://www.youtube.com/watch?v=BxdFADQKtYQ

Negyven napig még a földön maradt
És nézte az elmúló tájakat.

És mondta: Ez Jordán, ez Golgota.
Itt verejték volt és emitt csoda.

És nézte, hogy a játszó gyermekek
Homokba írnak nagy kereszteket.

És nézte, hogy a sírján csöndesen
Megnő a fű és borostyán terem.

Aztán megállt a Tábor tetején.
Oly könnyű volt a szíve, mint a fény.

Mint pelyhet, érezte az életet
És derűsen és némán mennybe ment.

Juhász Gyula - Petőfi ünnepére ...

Juhász Gyula

Petőfi ünnepére …

Petőfi ünnepére, fel,
A munka véle ünnepel,
Dalában él múlt és jelen
És a jövő, a végtelen.
Átzeng az bércen és folyón
Virrasztva és vigasztalón!

Dolgos magyarság, dalra, tettre, talpra,
Indulni vígan, bátran büszke harcba,
Tudás és munka fegyverét emelve,
Hazát szerezni újabb évezerre!

Petőfi ünnepére, fel,
A munka véle ünnepel,
Dalában él múlt és jelen
És a jövő, a végtelen!
Föl, talpra, munkás nemzetünk,
Petőfi lelke győz velünk!

Juhász Gyula - Még egy bátor kiáltás!

Juhász Gyula
Még egy bátor kiáltás!

Minden nap új bánatokat hoz,
Új fátyolokat új sebekre,
Nagyon megbénult már a harcos
S kevés csillagot hoz az este.

Asszonyi csókok elmaradtak,
Férfi bátorság elinalt már,
Égető fénye már a napnak
S nincs pihenő az alkonyatnál.

Már himnuszt kezdeni bátorság,
Már ódát dalolni merészség,
Másé a hatalom, az ország,
Az indulás, a vágy, a készség.

De azért mégis, csak azért is,
Egy utolsó lángot bocsátok -
Egyszer még próbáljunk remélni,
Harsanjon még egy dal, egy átok.

Egy köszöntés kék zubbonyoknak,
Egy kézszorítás bús ökölnek,
Egy éljen a jövő harcoknak,
Egy csók az életszeretőknek!

Szürke hídján az elmúlásnak
Az élet mély vizébe nézek
És beledobok még egy rózsát
Azoknak, akik tovább élnek!

Beledobok még egy köszöntést
Azoknak, akik élni mernek,
Élni, akarni és letörni
S ó élet, végig hinni benned!

Ó élet, légy elnézőbb és jobb
Azokhoz, kik utánam jönnek,
Kiknek az izma még acélos
És rendet vágnak a jövőnek!

És rendet vágnak a jövőnek,
Mely alszik szürke takaróban,
A rám váró tavaszi rögben,
Az új csírákat akaróban!

Juhász Gyula - Magyar tél

Juhász Gyula

Magyar tél

A kicsi kocsma ablaka világos,
Fehérvirágos, mint a temető,
Hol a nap éppen vérködösen áldoz
S a hold sápadt sarlója egyre nő.

Az este jő és a fehér keresztek
Nagy békessége integet felénk,
Szelíd magánya a mély, ősi kertnek,
Hol megpihen majd minden nemzedék.

A tünde ég pásztortüzei lassan
Kigyúlnak rendre és az ég alatt,
A temetőben és a kocsmazajban,
Egy néma angyal halkan áthalad.

A szárnyakat hallják egy pillanatra
A vén ivók s bús holtak, csöndbe lenn,
A Bodri szűköl, a havat kaparja
S a kakukkóra megáll hirtelen.

Babona, bánat, borok és botorság,
Mind összekapnak és a kocsma zug,
Fölzengenek az átkok és a nóták
És döngetik a temetőkaput!

A karácsony

A karácsony

Juhász Gyula

Karácsonyi ének

Szelíd, szép betlehemi gyermek:
Az angyalok nem énekelnek,
S üvöltenek vad emberek.

Boldog, víg betlehemi jászol:

Sok börtön és kórház világol,
És annyi viskó bús, sötét.

Jó pásztorok és bölcs királyok:
sok farkas és holló kóvályog,

S nem látjuk azt a csillagot!

Békés, derűs karácsony éjjel:
A nagy sötét mikor száll széjjel,
S mikor lesz béke és derű?

*

A karácsony a legnagyobb keresztény ünnep a húsvét után, amellyel Jézus Krisztus  születésére emlékeznek. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta.

Minden évben december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Talán azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a húsvét , illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt, vagy azért, mert ekkor van a téli napforduló a Föld északi féltekéjén, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték. Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.

Annak ellenére, hogy a tradicionális karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, sok nem-keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként. A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, színes üveggömbök, girlandok, szaloncukor, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.

Juhász Gyula - Decemberi strófák

Juhász Gyula

Decemberi strófák

Itt a tavasz, itt van újra
Orgona virít a rácson,
Kétszer nyílik az akácfa,
Itt van, itt a szép karácsony.

Itt az ősz is, itt az ősz is,
Fűteni kell nemsokára,
Elkel már a jó felöltő
Január hatodikára.

Jön a tél is, ugye herceg?
Korcsolyázunk s elbukunk még
És fehér lesz és fehér lesz
És fehér lesz majd a húsvét!

Notabéne, notabéne,
Ha ezt olvasván, havazna,
Nyájas olvasóm, nekem higgy
És ne higgy e rút tavaszba!

Juhász Gyula - Október

Juhász Gyula

Október

A fény arannyal öntözi még
A szőke akác levelét,
De ez a fény, megérzem én,
Már októberi fény.

Az alkony lila fátyla alatt
Tarka tehenek hada halad,
Vígan elbődül, hisz haza tart,
De ez már őszi csapat.

A kertben tarkán égő színek,
Virágok, dúsan vérző szívek,
Rajtuk az este harmata ring,
De ez már őszi pompa mind.

Fényt, krizantémet, dalt, harmatot
Lelkemben vígan elringatok,
Megszépül lassan, ami rég volt,
De ez már októberi égbolt!