Birtyik Csaba - Régi karácsonyok íze

Birtyik Csaba

Régi karácsonyok íze

Behunyom szemem,
és a régi Karácsonyok
ízét látom magam előtt!

Édesanyám sürgését.
Odaügyelt mindenre.
Leste kalács sülését.
"Kisfiam! Terítsetek!"

"Ne azt! A másik abroszt!
Bent a másik szekrényben!
Tudod, a Karácsonyost!"
Már csak némán könnyezem!

Hangját már csak így hallom!
Néha érzem, velem van.
Sürgését nem láthatom,
de itt van minden alakban!

Méz és fahéjillatú
forrón gőzös teában.
Édesapám tétován tett
minden mozdulatában.

A töltött káposztában.
Húsleves illatában.
Az asztali imában,
unokák mosolyában.

Lobbanó gyertyalángban.
Fenyőfa illatában.
Kedves érintésekben,
legördülő könnycseppben.

Azt hiszem a Karácsony
igazi szelleme ez!
Szívemben leporolom
magát a Szeretetet!

Kinyitom szemem,
és a régi Karácsonyok
ízét Látom Magam Előtt!

Birtyik Csaba - Nézz a szemembe!

Birtyik Csaba

Nézz a szemembe!

Nézz a szemembe!
S úgy mondd el mi bánt!
Felemelt fejjel,
ne lássák, ha fáj!

Nézz a szemembe!
S vedd észre benne
a Lelkem, amely
most Feléd fordul!

Nézz a szemembe!
S én meghallgatok
minden igazságot,
ami Tőled ered.

Hallgatom szavad.
Árad a szeretet!
Hallgatlak mindig,
csak lássam a szemed!

Birtyik Csaba - Szívdobbanás

Birtyik Csaba

Szívdobbanás

 https://www.youtube.com/watch?v=AmykrDVBGYo

Egy hangos szívdobbanás
veri fel az éjszakát.
Ma minden olyan kéjes,
gyere bújj hozzám Édes!

Már évszázadok óta
kísérjük egymás útját,
már évszázadok óta
hallom ezt a szívdobbanást.

Századok óta követem
minden léptedet, őrizem
hol csapongó, hol hűséges
örök, igaz szerelmedet.

Őrizlek én sokáig,
őrzöm a szerelmedet.
Ha kell, nézem a szemed,
ha kell, fogom a kezed!

Még hosszú századokig,
mindig újjászületve,
az idők végeztéig.
Régi lélek, új testben.

Miénk a múlt, a jelen és az eljövő!
Minket szolgál a Tér, és az Örök Idő!

Birtyik Csaba - Szíved tengerén

Birtyik Csaba

Szíved tengerén

 https://www.youtube.com/watch?v=sx2FnkolJsE

Az alkony rózsái nyílnak
arcod tündöklő redőin,
Miközben a lenyugvó nap
széthasítja az éjszaka
méltóságát rejtő fátylát

Csillagokkal szórja tele
a lépte nyomán sötétlő
égbolt mélykék tengerét,
hogy szíved hajósa révbe
érjen szíved kikötőjén

Régóta áhított öböl
tükörsima víztükrében
horgonyoz szívem hajója
Szél sem rezdül, víz sem mozdul
a nap sem látszik régóta

Átölel és körülvesz az éjszaka nyugalma

Birtyik Csaba - Vallomás

Birtyik Csaba

Vallomás

  https://www.youtube.com/watch?v=DiGz_nVMZQ8

Fénybõl és illatokból
szőtt varázs
Szívekben izzó olthatatlan
parázs
Mint magból szökik
ég felé a fa
Úgy ért el hozzám
Lelked mosolya

Mint vágtázó lovak
sörénye a szélben
Mint barbár hordák
csatája a vészben
Õsi erõk izzanak
ismeretlen mélyben,
mint ahogy a csend motoz
feneketlen éjben

Úgy vágyom egy hangra
egyetlen szavadra
bánatot elûzõ
vidám mosolyodra
Lássam a szemed
a szád vonalát
Akaratod felett
a vágy hatalmát

Mikor határt
nem a gondolat
hanem a zabolátlan
érzelem szab
Ha már nincs gondolat
és nincsen akarat
Csak Te meg Én
és a madarak
hangján áttörõ
vad érzelem
áradat

S ha már csak ketten
vagyunk a világon
Túlszárnyalva minden
értelem határon
S szemünkben különös
fények izzanak
s elõtörnek õsi,
ismeretlen szavak

Ha már nem számít
Mi volt? Mikor? Kivel?
S eggyé olvadunk az
elsöprõ érzelemmel
utána nézhetünk
egymással szembe
Soha követelve,
csak koldulva, kérve

Elveszve a vágy
kusza erezetében
Majd egymásra találva
kéz a kézben
áldjuk a hajnalt,
hol kapcsolatunk fogant
S hálát adok az égnek,
hogy elmondhatom Neked
mennyire szeretlek Téged

Birtyik Csaba - Mit adhatok, már a tiéd

Birtyik Csaba

Mit adhatok, már a tiéd

Mit adhatok, már a Tiéd!

A szemem ragyogó kékjét,
Lelkem minden rezdülését,
Testem minden szívverését,
Kezem minden érintését

Már lábad elé raktam rég!

Benned él Hitem, Reményem,
melyért dolgoztam keményen!
Hogy mi volt, soha nem nézem!
Ölellek Boldogszerényen.

Elmúlt minden. Már csak Te vagy!

Szárnyalunk, mint a madarak!
Egy közös cél, egy akarat!
Isten, ha vinne hamarabb,
Érted áldozom magamat!

Mert szeretni csak így szabad!

Birtyik Csaba - Álomvarázs

Birtyik Csaba

Álomvarázs

Sejtelmes fények játszanak
magányos szobám ablakán.
A Hold, faágak árnyával
dobolja a szél dallamát.

Lét és nemlét. Éberálom.
Megnézhetek most száz csodát.
Fényes nappal meg nem látom,
mit ez az álom hozhat rám.

Varázslatos új világok
nyitják meg így a kapuit.
Ébren vagyok? Ez már álom?
Ki tudná ezt megmondani?

Napfénnyel és madárdallal
ébredtem én e reggelen,
de az este varázslata...
Csupa bűbáj és sejtelem.

Birtyik Csaba - Zöld mezőkön

Birtyik Csaba /Csobad/

Zöld mezőkön

https://www.youtube.com/watch?v=zAEITzkFGLU

Álmomban zöld mezőkön sétáltam Veled!
Virágos réten, virágot szedtem Neked!
Öleltelek. Füledbe suttogtam Neved!
Csókoltalak. Elmondtam, hogy szívem szeret!

Álmomban zöld mezőkön sétáltam Veled!
A tavasz illata érződött köröttünk.
Én csak csodáltalak, mint a gyermek.
Később a friss fűben hátunkon feküdtünk.

Virágos réten virágot szedtem Neked!
Mert megcsodáltad a mezei virágok
szépségét. Így a csodát csokorba szedtem,
és átadtam Neked, mint színes Világot!

Öleltelek. Füledbe suttogtam Neved!
Megborzongtál tőle. Kéjesen nevettél,
míg füledben érezted leheletemet!
Majd nyíltan, szemérmetlenül végignéztél.

Csókoltalak. Elmondtam, hogy szívem szeret!
Elmondtam, hogy oly' sok harcot vívtam meg már,
hogy huszonhat éve csak Téged kerestelek,
s hogy nem választhat el Tőled, csak a halál!

Birtyik Csaba - Ott, ahol megtalálsz

Birtyik Csaba

Ott, ahol megtalálsz

Ott,
hol mindig nyílnak a Lélekvirágok,
hol mindig találsz egy Igaz Barátot,
hol nem csak kínt lelsz, hanem Boldogságot,
ott engem is megtalálsz!

Ott,
hol nyíltan nyújtanak baráti jobbot
egymás szemébe nézve a barátok,
hol írás nélkül is szó, az adott szó,
ott engem is megtalálsz!

Ott,
hol tudják még mi az az emberi erény,
a szívekből nem veszett ki a remény,
hol tudják még mi a Hit, a Becsület,
ott engem is megtalálsz!

Ott,
hol megvan még minden tiszta érzelem,
ahol nem szégyen az Igaz Szerelem,
tisztaság van testen, lelken, szemeken,
ott engem is megtalálsz!

De
ne keress az aljas képmutatók közt,
kikből a Lélek már elköltözött!
Ne keress a gyilkos ármánykodóknál,
hol a hétköznapok része a halál,
mert ott engem nem találsz!

Birtyik Csaba - Reggeli üzenet

Birtyik Csaba

Reggeli üzenet

Álmos reggel.
Kelek a nappal.
Fény csak dereng.
Oly' szép a hajnal!

Madárdallal
élesebb a fény.
Száz madárhang
élteti a Fényt!

Rád gondolok
e csodás reggel!
Ölelnélek
most Szeretettel

Lelkem fényét
megüzenem hát.
Szeretetét,
mit csak szívem ád!

Legyen Neked
csodaszép napod!
Szívem Szeret!
Rólad álmodok!

Birtyik Csaba - Szűz hóban

Birtyik Csaba

Szűz hóban

Szűz hóban léptetek lovam hátán.
Csend fut az erdőben.
Szélcsend a mezőben.
Messziről elkerül minden ármány!

Reccsen a fagyos hó paták alatt.
Körülvesz az erdő.
Megölel a mező.
Felriasztok néhány kismadarat.

Folyópartra értünk, a kis hídnál.
Elszalad egy róka.
Felröppen egy csóka.
Szinte hallom hangod, mintha hívnál!

Szűz hóban vágtatok lovam hátán!
Az arcom kipirult!
A Lelkem kivirult!
Hallom a hangod, és tudom, jössz már!

Birtyik Csaba - Merj élni!

Birtyik Csaba

Merj élni!

Merj Élni!
Hisz oly csodás minden!
Félnivalód nincsen.
Korlát Te Magad vagy,
de nélküle Szabad!

Merj Élni!
Elhagyni partokat,
lesni távlatokat!
Végtelent kutatni,
újat felfedezni!

Merj Élni!
Mindenkit Szeretni!
Rosszakat feledni!
Ki bántott, Ő baja.
Egyszer visszakapja!

Merj Élni!
Csak Egyet Szeretni!
Általa repülni!
Minden Jót megélni,
és Egységben lenni!

Merj Élni!
Sorssal szembe nézni!
Ha kell, tűzön égni!
Mindenki tud halni.
Ezért merj Te Élni!

Birtyik Csaba - Alkonyat

Birtyik Csaba

Alkonyat

Lassan lenyugszik a Nap.
Közeleg az Alkonyat.
A Lelkem háborgása
felemészti hangomat!

Magamban ülök, csendben.
Némán keresem helyem,
a nyugalmamat, ebben
a Káosszal telt Rendben!

Nincs nyugalom! Csak a harc!
Hiába néz égre arc!
Valóság a húsba mar,
porba hull a test, a kar!

Birtyik Csaba - Hulló falevél

Birtyik Csaba

Hulló falevél

https://www.youtube.com/watch?v=YIEUSkZs3Uo

Hogy egy levél
lehulljon a földre,
sok mindennek
meg kell történnie!

Földbe kerül
egy apró magocska.
Érlelte a
tavasz napsugara.

Csendes eső
hullott rá az égből,
és csírája
elindult a mélyből.

Évek telnek,
mindig magasabb lesz,
egészséges
nagy levelet növeszt.

Hogy a tavasz
éltetője mindig,
az ősz sárgán
kényszeríti földig.

Ahogy lehull
az a sárga levél,
úgy hullok most
árván a mélybe én.

Birtyik Csaba - Szemedben

Birtyik Csaba

Szemedben

Ha a szemedbe nézek,
rám néz az élet
Bár magamat látom,
Téged szeretnélek

Szemedben az óceán,
én egy cseppje vagyok
Ha Te könnyezel,
én kiszáradok

Szemedben a mindenség,
én vagyok a végtelen
Így lesz majd a pont,
most mérhetetlen

A szemedben én vagyok
A szívedben dalolok,
s a szívedben a dal,
az is én vagyok

Minden rezdülésed,
minden gondolatod
- ahogy nekem Te-
úgy én vagyok

Birtyik Csaba Hiszlek és szeretlek

Birtyik Csaba

Hiszlek és szeretlek

Mikor leszáll az éj s látszanak a csillagok,
és csendes magányommal egyedül vagyok,
akkor eszembe jutsz.
Akkor Rád gondolok.

Minden érintésed, mellyel megérintettél,
minden lélegzeted, mit énértem vettél,
a szívem gyújtja fel.
A vágyam gyújtja fel.

Most az éjszakában megidézem az arcod,
mert egy éjszakában megigézett a hangod.
Élj! Érezz, és érints!
Búcsút sohase ints!

Egymásnak rendelt a földi, s égi hatalom.
Talán tiltakozhatnék is, de nem akarom.
Hang. Érintés. Érzés
Csend. Szeretet. Kérés.

Két lélek, majd eggyé lesz az ősi vérvonal.
Beteljesedik, mit az ősi Táltos akar!
Kettő eggyé válik,
s a Rend uralkodik.

De addig csak bámullak és csodállak némán.
Az emléked elkísér magányos éjszakán.
Hit. Remény. Szeretet.
Hiszlek és szeretlek!

Birtyik Csaba - Nyáresti vágta

Birtyik Csaba

Nyáresti vágta

Jó szelek szárnyán vágtatott lovam
Óriás sziklák közt száguldottam
Hajamba tépett a nyáresti szél
Ércdobként lüktetett bennem a vér

Nem fájt most semmi, a világ oly szép
Szabad a lelkem is, ragyog az ég
Tündöklő csillagok, hófehér hold
A szívemnek vágya megköt és old

A vágtának vége, léptetek már
Átölel minket a nyáresti táj
Millió csillagfény életre kél
Sétálunk ketten, a lovam meg én

Csillagokkal szórt gyönyörű éjbe
Pányvázom lovam illatos rétre
Ágyam a rét, vánkosom a nyergem
A bársonyos éj betakar engem

Birtyik Csaba - Az első közös nyár

Birtyik Csaba

Az első közös nyár

Hónapok múló hiánya voltál.
Tegnap a karomban tartottalak.
Magányos éjszakák álma nyomán,
vállamon éreztem karjaidat.

Az éj csendjén vérem lüktetése,
hogy elkísért minden pillanatot,
úgy foszlott semmivé szürkesége,
mint páva nyit hátsó tollazatot.

Fogtam a kezed, szemedbe néztem.
A távoli hegyek öröme vár.
Mindig így együtt, és kéz a kézben.
Vár bennünket az első közös nyár!

Birtyik Csaba - Szárnyalás

Birtyik Csaba

Szárnyalás

Kilépve testemből
szárnyalok az ég felé.
Felhők fölött a
végtelen kékben
nyertem vissza elveszett létem!

Szólnak a sípok.
Szólnak a dobok.
A létrára állok.
A kilencedik foktól
az égen sólyomként szárnyalok!

Alattam a Föld.
Köröttem a csend.
Most érzem igazán,
test nélkül,súlytalan,
milyen, ha a Léleknek szárnya van!

Egyedül szárnyalok.
De mögöttem már
szárnyaik próbálják,
hangjukat hallatják,
a legyőzhetetlen madárrajok!

Birtyik Csaba - Te és én

Birtyik Csaba

Te és én

https://www.youtube.com/watch?v=nxrfA9znIj8

Simogatásod
Angyal szárnyú érintés
Csókod
Hajnali harmatgyűjtés
Ölelésed
Nyugalom. Édes pihenés
Pillantásod
A rossz elől menedék

Hajad
Lágy zuhatag. Vízesés
Hangod
Felhők felett repülés
Ha nézlek
Hatalmában tart egy érzés
Életünk
Fény körüli örök lebegés

Nyújtsd kezed
Járjunk pörgő körtáncot
Jöjj velem
Változtassuk a világot
Ha boldog vagy
Arcod a Fényt ragyogja
S nevetésed lesz
Az örök harmónia

Te és Én
Végtelen úton járunk
De Te és Én
Egyszer hazatalálunk