Július - Szent Jakab
hava
Nyárhó - Áldás hava - Tehéntor (Aratás) hava
„A július régi római
neve „Quintilis” volt, miután náluk az esztendő márciussal kezdődött, s így a
július az „ötödik” (quintus) hónap volt. Amikor azonban Julius Caesar Krisztus
előtt 45-ben végrehajtotta a naptárreformot, akkor az ő tiszteletére, miután ő
ebben a hónapban született, róla nevezték el ezt a hónapot.”
„Júliust […] régen
Oroszlán havának is nevezték. 23/24-én lép a Nap az Oroszlán jegyébe (a
valóságban a Rák csillagképben jár ekkor). Közhasználatú magyar neve az
Oroszlán hónap első dekádjának apostolszentje után Szent Jakab hava volt. A
hónapot félmeztelen, nagy kalapú paraszt testesítette meg, amint épp sarlóját
köszörüli, arat vele vagy kévét hord, netán a csűrben búzáját csépeli.
Elvontabb allegóriája sárga ruhás, repülő ifjú, fején kalászkoszorúval.
Jobbjában az Oroszlán jele, baljában kosár fügével, dinnyével és más
gyümölcsökkel. Az oroszlánbőrös, buzogányos napisten, Héraklész/Hercules
szintén a július megtestesítője volt.”
Bizony még a nyár
legmelegebb hónapja, a július sem mentes a szélsőséges hajlamoktól. Ilyenkor
kúszik a legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó forróság,
ám ugyancsak ilyenkor szakíthatják félbe a rekkenő hőséget az égiháborúval
ránktörő heves záporok, esetleg jégesők.
Mindenesetre ez az
időszak már végképp a nyár legnagyobb munkájára, a gabona betakarítására
összpontosította a régi gazdaemberek figyelmét. Szép időt vártak ilyenkor,
Szent Jakab havában a régi öregek, ha reggel és este a füst egyenesen magasra
szállt, ha napnyugtakor tiszta volt az ég, és a csalogányok szorgalmasan
énekeltek. Bizonyosra vették a rossz idő közeledtét: ha a kakasok napnyugta
után kukorékoltak, vagy ha a varjak, a gyöngytyúkok és a pávák sokat
kiáltoztak.
*
Népi megfigyelések
- ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie
- Sarlós Boldogasszony napi eső Lőrinc-napig tart
- ha Mária-Magdolna napján (július 22.) szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgy
ártalmas
- ha Anna (július 26.) napján a hangyák bolyokat készítenek, úgy csapadékos tél
lesz
- Ernő napi (július 31.) eső langyos telet hoz
*
Népi mondóka
Esős Illés rossz,
mert áldást nem hoz.
Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.
Anna asszony reggele
már hűvös, ne játssz vele.
Mihelyt a pók széttépi hálóját,
Jön a felhő, s rögtön tartós esőt ád.
*
Mit jövendöl a 100
éves naptár?
Jó időt remélhetni, ha napnyugtakor jó idő volt, ha csalogányok szorgalmasan
énekelnek, ha reggel és este a füst egyenesen felszáll, ha az eső köddé
változik.
Rossz idő lesz, ha napfelkeltekor égiháborúk vannak, ha a kakasok napszentület
után kukorékolnak, ha a tyúkok szomorúak.
*
A meteorológusok
Nyárhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának
nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Tehéntor (Aratás) hava elnevezést
használták júliusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Jakab
hava. E hónapban már a nappalok fogynak; a Nap e hónap 23-a tájában az Oroszlán
jegyébe lép.
*
A horoszkóp
csillagjegyei közül az alábbiak esnek a július hónapba:
Rák (június 21 –
július 22.) és
Oroszlán (július 23 –
augusztus 22.).
Július folyamán a Nap
az állatöv csillagképei közül az Ikrek csillagképből a Rák csillagképbe lép.
Minden évben a július
a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év áprilisa, szökőévekben
pedig mint a január.
A július az aratás
hónapja.
Július 2. - Sarlós
Boldogasszony napja
A 14. századtól a római katolikus egyház e napon emlékezik meg Szűz Máriáról,
aki a Keresztelő Szent János édesanyjánál tett látogatást.
Boldogasszony a várandós anyák, a szegények, a szükségben szenvedők és a
halottak oltalmazója.
Magyarországon e nap az aratás kezdőnapja. A Sarlós Boldogasszony nap
elnevezést azért kapta, mert régen az asszonyok az aratást sarlóval végezték.
*
Július 20. - Illés napja
Ezen a napon, illetve e nap táján gyakoriak a viharok, ezért régen e napon
munkatilalom volt, mert úgy hitték, hogy aki kint dolgozik a mezőn, abba
belecsaphat a villám, a termést pedig jég éri.
*
Július 22. - Mária Magdolna napja
A bűnös életből megtért Mária Magdolna ünnepe, aki hajával Krisztus lábát
törölgette, ezért régen szokás volt a kislányok hajából egy keveset levágni,
hogy az még hosszabbra nőjön meg. Időjárásjósló hiedelem is kötődik ehhez a
naphoz, úgy hitték, hogy ezen a napon esnie kell az esőnek, hisz Mária Magdolna
siratja bűneit.
*
Július 25. - Jakab napja
Az első vértanúhalált szenvedő apostol. Ő a búcsújárók, utasemberek, hajósok
védőszentje. Jakab napra kellett learatni a zabot, mert ami kint hagynak az
elvész. Az e napi időből jósoltak a várható téli időjárásra, volt olyan
település ahol az északi szélből hideg telet jósoltak.
*
Július 26. - Anna napja
Szűz Mária édesanyjának ünnepe, aki a gazdasszonyok, a bányászok, a szabók,
valamint a járványos betegségben szenvedők, haldoklók egyik pártfogója.
Különösen a katolikus asszonyok, a meddő-, a terhes és szülő nők védőszentje,
akik hozzá fohászkodtak pártfogásért. Eredete a középkorhoz kötődik, a keddi
naphoz, több helyütt a meddő asszonyok e napon böjtöltek. Ha Anna napon jó idő
van, megkezdték az annabab szedését, a kender nyűvését.
Kert – július
Leggyakoribb
feladatunk az öntözés. Az a legfontosabb, hogy elegendő vizet kapjanak a
növények. Ügyeljünk, hogy a szokással ellentétben a fák és bokrok alatt lévő
növényeket is alaposan öntözzük meg, hiszen itt rajtuk kívül a fák és bokrok is
fogyasztják a vizet. Ne sajnáljuk a fáradságot és amennyiben csak lehet, a
terebélyes bokrok és fák lombozatára is juttassunk az öntözővízből. A
tápanyagigényes növények öntözését pedig összekapcsolhatjuk a vízben oldódó
nitrogén és kálium műtrágyák legfeljebb két-három ezrelékes oldatának
használatával. A gyepnyírást is ismételjük meg, valahányszor meghaladta a
fűszálak magassága a nyolc-tíz centimétert.
A természet asztala már gazdagon terítve van. Érnek a gyümölcsök, szedhetőek a
különböző finom zöldségek. A július már meleg nyári hónap, ezek szerint
alakulnak ilyenkor a kerti teendők is. A korai érésű gyümölcsök már javában
szüretelhetők.
A virágok elnyílás
utáni eltávolítására is szakítsunk időt. Ne tűrjük meg a pusztulásnak indult
növényrészeket, mert további pusztulások kiindulópontjai lehetnek.
