Január - Boldogasszony hava - Télhó

Január – Boldogasszony hava - Télhó

 https://www.youtube.com/watch?v=gGUv5ynj0d8

A polgári év nem mindig január elsején kezdődött, ez csak a XVII. század óta van így. Azért nevezzük polgári évnek, mert van egyházi év is, ami adventtel kezdődik.

*

Római hagyomány szerint a hónapoknak - márciustól decemberig - a városalapító Romulus király adott volna első ízben nevet. Ez az első római naptár valójában empirikus parasztkalendárium lehetett, amely csak a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt a Kr.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven - 11. és 12. hónapként. Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd septemberi évkezdés helyett a rómaiak - Kr. e. 153-tól - január 1-jén kezdték az évet. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Az egyházi év advent első napjával kezdődik. A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig. A változó évkezdetre utal az újév kiskarácsony elnevezése is.

A januári hónap javában a tél közepe, amikor a növényzetnek még pihenőre van szüksége, a napsütéses, langyos idő káros mind a fáknak, mind a kibújt gabonának. Januárban az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg fagytól védő takaróját igényli. A gyümölcsfák ágait is felmelegíti a napsütés, és ennek hatására a pórusok kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra összehúzódnak, és ez a finom háncsréteg szemmel nem látható roncsolódásával jár.
Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda felköszönti, abban az évben bő terméssel fog visszaköszönni. Ennek a hiedelemnek az az alapja, hogy a felköszöntéskor közel kell a fához lépni, meg kell simogatni, és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb rendellenességeket. Ezeket aztán a gazda idejében orvosolhatja.

*

Népi megfigyelések

- januári meleg isten csapása
- gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz
- ha nem lenne fagy január hónapban, úgy biztosan meg fogja azt hozni március vagy április hónapja
- nedves január mellett a pincében üres marad a hordó
- téli mennydörgés jó termést, de még eljövendő csikorgó telet jelent
- januári kövér veréb, hosszú tél
- ha a mókusok ősszel sok diót és mogyorót gyűjtenek, akkor kemény januárra és általában hosszú télre lehet számítani
- a ködös január nedves tavasszal jár

A hívők újévkor kalácsot tettek Ianus oltárára, e napon kerültek minden veszekedést s kölcsönösen jót kívántak egymásnak. A meteorológusok Télhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Fergeteg havának nevezik, a régi magyar (katolikus) neve Boldogasszony hava, eleink pedig (az Avisura szerint) Medvetor havának nevezték januárt.

*

Népi mondóka

Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár.

*

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Szép és állandó idő szokott faggyal következni, ha a délnyugati szél északnyugatira változik, ha a keleti széllel apró hó esik, ha nyugat felől sűrű köd keletkezik. Rossz, általában langy idő következik, ha a keleti, északi szél változik, ha a gödrök bűzösek.

Az év első hónapját a csillagászati év megfelelő hónapneve után régente Vízöntő havának is nevezték. A csillagászati hónapok a napév fordulópontjaihoz igazodva a naptári hónapok utolsó dekádjában kezdődnek: a tulajdonképpeni Vízöntő hava január 21-én vagy 22-én. A régi időszámítás természetesen az évkezdetet is csillagászati fordulóponthoz, esetünkben a téli napfordulóhoz igazította.

"Januárt ha eső veri, kamra, erszény megszenvedi!"

E hónapban a Nap a Vízöntő jegyébe lép.

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a január hónapba:

Bak (december 22. – január 20.) és

 

Vízöntő (január 21. – február 19.).

Január folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Nyilas csillagképből a Bak csillagképbe lép.

Szabályos években a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év októbere.

Szökőévekben a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az április és a július.

*

Jeles napok januárban

Január 01.    
Gonoszjáró napnak számított. Reggel a legények és a pásztorok mindenféle eszközzel zajt keltettek, hogy elűzzék a gonoszt. Addig zörögtek, amíg fel nem ébredtek az állatok és a családok.  Azt tartották, hogy ki mit csinál ezen a napon, azt fogja tenni egész esztendőben. Azért is voltak jókedvűek, s ettek, ittak sokat e napon, hogy egész évben így legyen.

*

Január 06. Vízkereszt
Ez a nap a karácsonyi ünnep zárónapja, s e napon kezdődik a farsang ideje, mely hamvazószerdáig tartó több hetes, változó hosszúságú időszak. Vízkereszt napján Jézus megkeresztelkedését ünnepeljük.
Arra is ezen a napon emlékezünk, hogy a három napkeleti bölcs vagy király meglátogatta a kis Jézust. A háromkirály-járásra előre készültek a gyerekek. A házaknál eljátszották, elénekelték a bölcsek látogatásának történetét.

*

Január 17.
Szent Antal napja. Ezen a napon ébrednek a fák. Ha valaki kimegy még napfelkelte előtt az erdőbe, akkor hallani fogja, hogy ahogy megjelenik a nap a látóhatáron, a fák recsegve-ropogva „nyújtózkodnak”, ébredeznek. A fák ugyanis október 31-én, Farkas napján elalszanak, nedvkeringésük szinte leáll. Ilyenkor érkezik el a favágás, fadöntés ideje, ami Szent Antal napjával véget ér.

*

Január 22.
Vince napjával az újulás győz a tél sötét erői fölött. A téli hidegből lassan éledni kezd a természet.

*

Január 23. Mária eljegyzése
Mária menyegzőjének is mondjuk, Szűz Mária menyasszonnyá válásának ünnepe. E napot általában az asszonyok ünnepelték meg imádsággal, s volt ahol még meg is terítették az asztalt, mintha lakodalom lenne a háznál. A hosszú, folyamatos ima szabaddá teszi a lelkünket, hogy ne földi dolgokon járassuk az eszünket, hanem a Jóistenre figyeljünk, az Ő világába lépjünk. A lelkünket imádsággal mindig rendbe tehetjük. Isten világa jól megfér az ember világával, s a Jóisten csak azt kéri tőlünk, hogy minden helyzetből tudjunk Hozzá visszatérni.
Ezen a napon emlékeztek még a kánai menyegzőre is, ahol Jézus először tett csodát földi életében: a korsókat vízzel tölteti meg, s a vizet finom borrá változtatja.

*

Január 25.
„Pál fordulásával” visszafordíthatatlanul megkezdődik az újulás.

„Kerek istenfája,
 Szép tizenkét ága,
Szép tizenkét ágának
Ötvenkét virága,
Ötvenkét virágán
Három aranyalma,
Aki ezt kitalálja,
Hull az áldás arra."

*

Kert – január

A január a leghidegebb téli hónap. A táj talán mégis ilyenkor a legszebb, hiszen csillogó, fehér hó borít erdőt, mezőt. A puha hó betakarja a növényeket, a földet, így megóvja a magvakat a kemény fagyoktól. A tiszta hideg időben gyönyörűen ragyognak a sötét januári égbolton a csillagok.

A növényzetnek még pihenőre van szüksége, a napsütéses, langyos idő káros mind a fáknak, mind a kibújt gabonának. Januárban az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg fagytól védő takaróját igényli. A gyümölcsfák ágait is felmelegíti a napsütés, és ennek hatására a pórusok kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra összehúzódnak, és ez a finom háncsréteg szemmel nem látható roncsolódásával jár.
Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda felköszönti, abban az évben bő terméssel fog visszaköszönni. Ennek a hiedelemnek az az alapja, hogy a felköszöntéskor közel kell a fához lépni, meg kell simogatni, és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb rendellenességeket. Ezeket aztán a gazda idejében orvosolhatja.

Gyógy- és fűszernövények.

A gyógynövények nem csak az egészséget védik, hanem a zöldséges- és virágos kertekben is segítői a növényeknek, virágoknak. A fűszernövényekkel jól „elbolondíthatjuk” ételeinket.

Zöldségtermesztés.

Ebben a téli hónapban megtervezhetjük, mit hová fogunk ültetni a kertünkben. Ügyelve a vetésforgóra – ez a legjobb gyomirtó. Ha enyhe az idő, elvethetjük a zöldborsót, sárgarépát, petrezselymet, dughagymát, salátát.

A télire eltett zöldséget, gyümölcsöt rendszeresen át kell válogatni, a rosszakat kiszedni.

Palántakészítéshez biotermesztésben nem használhatunk csávázott vetőmagot. A csávázást mi is elvégezhetjük kamillateával, 20 perces áztatás után vászonzacskóban megszárítjuk a magot, majd 0,5 cm mélyen vetőládába elvetjük.

Szőlő-gyümölcs.

Fagymentes időben drótkefével és kaparóvassal tisztogassuk meg a fák törzsét, vastag ágait. Amit lekapartunk, égessük el, hiszen ez a kaparék tele van a kártevők lárváival, tojásaival.

December - Karácsony hava - Álom hava

December - Karácsony hava
Télelő - Álom hava - Istenfiak (Tárkányok) hava

 https://m.youtube.com/watch?v=q0rOAP7qSmQ

December a latin őskalendáriumban a 10. hónap volt, a neve is azt jelenti: "tizedik". Mikor Numa a januárral és februárral megtoldva tizenkét hónapot csinált, akkor december a végére szorult az évnek. Nagy Károly szent hónapnak nevezte el decembert a nagykarácsonyi ünnepek alapján, amelyek az áhitatos szívek örömnapjaiból állnak. Ez a hónap a pihenés, megbékélés és a jó hangulat jegyében telt el, az emberek a családi tűzhely köré húzódtak, és élvezték a jól végzett munka megérdemelt gyümölcseit (már akiknek jutott belőle). December első ünnepét a hónap első napjaiban tartották meg köszönetnyilvánításképpen Bona Dea (a "Jó Istennő") tiszteletére.

 *

Népi megfigyelések:

- ha december lágy, esős, a vetés csak meglehetős
- téli köd keleti széllel olvadást okoz, a nyugati szél meg fagyot hoz
- fehér Karácsony, fekete Húsvét
- lucskos karácsony rossz nyár, rossz termés
- meleg Karácsony, hideg tél
- ha Karácsony éjjelén keletről fúj a szél, marhadögtől félhetsz, ha északnyugati szél fúj emberhalál, ha déli szél fúj betegség, ha északi szél fúj, akkor pedig jó esztendő várható

*

December már igazi téli hónap, amelyet a karácsonyra való felkészülés jellemez. A mind rövidebbé váló nappalok, és a hosszabbodó, sötét éjszakák kedveznek a titokzatosságnak, a rejtelmes jóslatoknak, köztük az időjóslásnak is. A meteorológusok Télelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Álom havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) az Istenfiak (Tárkányok) hava elnevezést használták decemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Karácsony hava. 21-ével elkezdődik a csillagászati tél. A Nap a Bak

jegyébe lép.

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek decemberre:

Nyilas (november 22 – december 21) és

Bak (december 22 – január 19).

December folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Kígyótartó csillagképből a Nyilas csillagképbe lép.

December minden évben a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év szeptembere.

Az arvisurák szerint Álom hava.

*

Népi mondóka

A Lucának híres napja
A napot rövidre szabja.
Téli mennydörgés,
Meglesz jó termés.
Zöld karácsony rossz,
Fehér húsvétot hoz.
János-nap ha borús,
A termés igen dús.

*

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Ha december elején és végén és egész januárban langy idő van, a tél márczius végéig betart. Ha karácsonyig szakadatlanul hideg van, akkor fel szokott engedni. Hideg december korai tavaszt és jó esztendőt jövendöl. Ha ősszel sok köd volt, most sok havat lehet várni.

*

Jeles napok decemberben

Advent

az egyházi év kezdete, a karácsonyi készülődés időszaka, a várakozás és reménykedés ideje. Kezdetét a Szent András napját (november 30) követő vasárnap előestéjétől számítjuk. Régen éjféli harangzúgók jelezték kezdetét.

*

December 1.– Elza napja

E napon fogják be a karácsonyi pulykát hízni. Időjárás tekintetében úgy tartják, ha e napon fúj a szél, akkor 40 napig szeles időnk lesz.

*

December 3.– Disznóölő Szent Ferenc napja

A Dunántúlon ekkor vágták le a disznót és dolgozták fel húsát, hiszen elég hideg az idő ahhoz, hogy a hús kifagyjon.

*

December 4.– Szent Borbála

Szent Borbála, ki hitéért halt mártírhalált, a tüzérek és bányászok védőszentje.

*

December 6.– Szent Miklós napja.

Szent Miklós püspök a IV. században élt, akit a diákok, gabonakereskedők, révészek pártfogójaként ismerhetünk. Hazánk falvaiban a Mikulás-napi ajándékozás szokása a XX. század elejére tehető. A Miklós-járás eredetileg egy középkori diákhagyomány volt. Európa szerte elterjedt, hogy Miklós püspök az ünnep előestéjén betér azokba a házakba, ahol gyerekek vannak, hogy imádkoztassa, vizsgáztassa őket, és mindegyiket tudásuk és viselkedésük szerint megjutalmazzon.

*

December 13.– Luca napja.

Szent Luca a szembetegek, az utcanők és a varrónők pártfogója. Neve a latin lux (fény) szóból ered. Hazánkban a legszigorúbb dologtiltó nap a lányoknál, asszonyoknál.

*

December 21.– Tamás napja.

Tamás apostol az evangélium szerint kételkedett Jézus feltámadásában, így Ő Hitetlen Tamásként vonult be a vallásos történelembe.

Az e nap reggelére frissen esett hó békés, boldog karácsonyt ígér.

*

December 24.– Ádám, Éva napja, az adventi időszak utolsó napja.

Régen a legények énekszóval adták hírül a faluban Jézus születését és áldott karácsonyt kívántak. A köszöntés után, aki csak tehette, elment az éjféli misére. Onnan hazatérve áldott ünnepeket kívántak egymásnak, jelezve, hogy megkezdődött az ünnep és egyben a pihenés időszaka. Az elkövetkezendő két napban rokonokat, barátokat látogattak meg. Az ünnepi asztalra pedig töltött káposzta, sült hús és kalács került ebédre.

December 25.– Karácsony napja.

Ez a nap a család ünnepe, s dolgozni sem lehetett, csak a legszükségesebb teendőket végezhették el. Tilos volt a kölcsönadás is, mert az kivitte volna a szerencsét a házból.  Kora reggel regősök járták végig az utcákat, akik leginkább a lányos házakat keresték fel, és farsangi esküvőre regélték össze a fiatalokat. A regősök általában vízkeresztig járták a falvakat.

*

December 26.– István napja. Karácsony másnapja.

Államalapító Szent István királyunk Jézus Krisztus kortársa és tanainak hirdetője, ki a keresztény tanításokért áldozta fel életét. Ellenségei megkövezték, így lett a keresztény egyház első vértanúja.

Az Ő ünnepéhez fűződik a regölés, mely a magyarság egyik legarchaikusabb szokása, egyben a téli napforduló ősi emléke. A regölés legfontosabb része a termékenységvarázslás, melynek során a háznépének bőséget, jó termést és termékenységet kívántak.

*

December 27.– Szent János evangélista ünnep.

A borszentelés szokása kapcsolódik e naphoz. A szent bornak mágikus erőt tulajdonítottak, mellyel beteg embereket és állatokat gyógyítottak. December 27. a XVIII. századig a Karácsony harmadnapja volt.

*

December 28. – Aprószentek napja,

a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek emlékünnepe, akiket Heródes a gyermek Jézus keresésekor megöletett.

Sok helyen szokás volt vesszőből font korbáccsal megcsapkodni a lányokat, hogy azok szépek és egészségesek legyenek.

*

December 31.– Szilveszter napja.

A szilveszteri szokások és hiedelmek célja, hogy biztosítsák a következő esztendőre az emberek szerencséjét, egészségét, a bő termést és az állatállomány szaporaságát. A néphit szerint szilveszter az újév első napjával összefüggő nap, ezért a két nap szokásai, hiedelmei gyakran azonosak. Az éjféli zajkeltés, csengőzés részben arra szolgált, hogy mindenki felébredjen és az új esztendőben szorgalmasan dolgozzon, másrészt arra, hogy a nyáj az újév beköszöntésével a másik oldalára forduljon, így biztosítva azok egészségét és szaporaságát.

*

Kert – december

Lehullottak a fákról és a bokrokról a levelek, megcsupaszodott a kert és a ház tájéka.

Hajnalban dér lepi el a zöld gyepet és befagyott a madáritatóban is a víz

Ez azonban koránt sem jelenti azt, hogy a növények életfunkciói megálltak volna.

A díszfák és a díszcserjék nyugalmi állapotban vannak, ezért az esedékes fatisztogatási, -ápolási munkákat is megkezdhetjük. A korábban levágott ágak sebeit éles késsel simítsuk le, majd kenjük be fasebkezelő anyaggal.

A kerti dísznövények némelyike takarásra szorul. Ilyen például a pampafű (Cortaderia selloana), melynek a leveleit össze kell fogni, szorosan össze kell kötni, hogy a téli csapadék minél kevésbé jusson a tövébe, és ne rothassza.

Sok örökzöldeket is meg kell védeni a téli időjárás viszontagságaitól.
Különösen fontos a fiatal növények védelme, mert csak a jól áttelelt örökzöldek fejlődnek megfelelően. Néhány év múlva ezektől a növényektől várjuk el, hogy az év minden időszakában egyformán díszítsék kertünket.

Az örökzöld növények télen is párologtatnak, ezért fontos a kellő mennyiségű víz biztosítása. A víz sokszor ugyan a talajban rendelkezésre áll, de a növények számára jég formájában felvehetetlen, ezért enyhe, száraz időben télen is meg kell öntözni növényeinket.

A talaj mélyebb rétegeinek átfagyását a tő körüli vastag takarással előzhetjük meg. Erre a célra felhasználhatjuk az ősszel összegyűjtött faleveleket (dió, nyárfa és a vadgesztenye lombja kivételével), fűnyesedéket, mulcsot, faforgácsot vagy komposztot.
Egyes tűlevelű (tiszafa), pikkelylevelű (tuják, hamisciprusok, borókák) és lomblevelű (babérmeggy, babérsom, kecskerágó) örökzöldeket a téli nap is károsíthatja. Különösen a fiatal telepítésű növények érzékenyek.
A hó nyomásától egyes borókákat metszéssel is megvédhetünk. Így sok rövid hajtást fejleszt a növény, amelyek jobban ellenállnak a hó nyomásának.

A szobanövények élettevékenysége is lelassul a hosszú, sötét éjszakák következtében. Ezért ezeket is ritkábban és csak kis vízmennyiséggel kell öntözni. Nagyon kedvező, ha az elsárgult, elszáradt leveleket és az elnyílt virágokat idejében eltávolítjuk, de március elejéig semmi esetre se ültessük át, messük meg és ne is serkentsük gyorsabb növekedésre vagy virágzásra a növényeket tápoldatozás útján.

Tisztogasd a fakérget

A csendes, napos órákban bizonyára jól esik a kertészkedőknek egy kis mozgás a szabad levegőn. El lehet kezdeni az idős gyümölcsfák tisztogatását, a törzsek és vastagabb ágak kaparását, de ne tessék megfeledkezni a keletkezett kéregtörmelék azonnali elégetéséről. Ha a kertben van még felásatlan terület, azt a fagymentes időben pótolni szükséges.

Gyöngyössi János - December; - Tamkó Sirató Károly

Gyöngyössi János

December

Az esztendőben elé forduló 12 hónapok alá az 1766-ik esztendőre

Fordul az Hold: fordult tizenkét hónap már

Fordult egy esztendő; egy tél, tavasz, ősz, nyár.

Így fordul a világ, amíg végére jár.

November - Szent András hava

NOVEMBER – SZENT ANDRÁS HAVA – ŐSZUTÓ – ENYÉSZET HAVA

https://www.youtube.com/watch?v=_WYwB1qRgLM

A november a kilencedik hónap volt a rómaiaknál ("novem" = kilenc). A "novem" a görög "ennea", "enneva" származéka, ez viszont a "neosz-neá"-ból eredt, s ez azt jelenti, hogy "új, félig felnőtt, tapasztalatlan" - eléggé plauzibilis megjelölése a jobb kéz gyűrűsujjának.

Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb. A szántóföldekről betakarítják az utolsó terményeket is, és a hónap vége már a báloké. Az első hó is november vége felé szokott leesni. A falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodnak.

*

Népi megfigyelések:

 
- ha Mindenszentek napján hó esik, nem olvad el márciusig
- ha Mindenszentek napja nedves, lágy telet várhatunk, ha pedig száraz, úgy kemény tél következik
- ha Katalin kopog, a Karácsony locsog
- Márton olykor fehér lovon jár
- ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál

*

Népi mondóka

 
Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,
Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.
Szent Erzsébet-napja
Tél elejét szabja,
Az András-napi hó
A vetésnek nem jó.

*

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

 
Hosszú és kemény tél következik, ha október hideg volt, és második felében délnyugatról keletkezett viharok voltak, ha a madarak ősszel kövérek, ha sok komló, makk, és keménymagú gyümölcs termett, ha november hó száraz és nem fagyos.

A meteorológusok Őszutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Enyészet havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Disznótor hava elnevezést használták novemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent András hava. A Nap a Nyilas jegyébe lép.

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a november hónapba:

Skorpió (október 23 – november 21.) és

Nyilas (november 22 – december 21.)

November folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Mérleg csillagképből a Skorpió csillagképbe, majd a Kígyótartó csillagképbe lép.

November minden évben a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év márciusa, és a szökőévek kivételével a február is ugyanazon nappal kezdődik, mint a november.

Jeles napok

November 1. – Mindenszentek napja.

November 2. – Halottak napja.

Azoknak az ünnepe, akikről név szerint nem emlékeznek meg. A IX. századtól kötelező ünnep. Városban és falun egyaránt a halottainkra emlékezünk meg ezen a napon, akik felé gyertyagyújtással fejezzük ki tiszteletünket. A néphit szerint a halottak hazalátogatnak, ezért szokásban volt terítékkel várni és kenyérrel, vízzel, sóval „kínálni” őket. Ezen a napon a munkát is tiltották, nehogy megzavarják a holtak nyugalmát.

November 11. – E napra esik Márton napja.

Emlékét az i.sz. 316-ban, Pannóniában született tours-i püspök emlékének szentelik, aki a legenda szerint a püspökké választása elől a ludak óljába bújt, de azok gágogásukkal elárulták őt. A XIV. századi krónikák szerint a jobbágytartozás lerovása is erre a napra esett. A földeken is befejezték a munkákat, melyeket ki-ki erejéhez mérten nagy lakomával ünnepelt meg. Az ünnepi asztal elmaradhatatlan fogásaként a töltött liba mindig ott szerepelt. Úgy tartották, hogy „Aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik”. A jó ropogós libacomb mellé pedig mi is eshetne jobban, mint egy jó pohár újbor.

A népi hiedelem szerint november 11. a tél eljövetelének a kezdete. Ezért is van, hogy a vacsorán elfogyasztott liba csontját jóslásra is alkalmazták: ha fehér és hosszú a liba csontja, akkor havas lesz a tél, ha barna és rövid, akkor sáros.

November 12. – Megkezdődik a 40 napig tartó böjt.

November 19. -  Árpád-házi Szent Erzsébetre (i.sz. 1207-1231) emlékezünk e napon, aki a legenda szerint gyakran vitt élelmet a szegényeknek. Ennek híre édesapjának, II. Andrásnak a fülébe is eljutott, ami miatt egy alkalommal kérdőre is vonta lányát. Erzsébet válaszul csak annyit felelt, hogy az ő köténye bizony rózsákat rejt, s nem élelmet. És ekkor csoda történt. Mikor a kötényét édesapjának megmutatta, abból rózsák potyogtak a földre. A népi hagyomány szerint, ha Erzsébet megrázza pendelyét, akkor leesik az első hó.

November 25. -  Az Alexandriai Szent Katalin

a IV. században élt, a tizennégy segítő szent egyike. Bölcsessége és Istenbe vetett tiszta hite miatt tisztelték őt annyian. A házasságra vágyó lányok védőszentje. Napjához férjjósló hiedelmek kapcsolódnak. Így például a vízbe tett gyümölcság, ha kizöldül karácsonyig, akkor a lány közeli férjhezmenetelét jósolta. Ez az ágat katalinágnak is nevezik.

A népi szokások szerint a pásztorok e napon hajtották ki az évben utoljára a csordát. Mivel e naphoz közel esik Advent első vasárnapja, ezért ekkortól már nem rendeztek bálokat, táncmulatságokat, lakodalmakat. A népi időjóslásban, ha Katalin napkor fagy, akkor karácsonykor eső várható, ha Katalinkor esik, akkor fagyos karácsonyunk lesz.

November 30. -  Szent András apostol és vértanú napja.

A néphit szerint a legjelentősebb házasságjósló és varázslónap. Az e naphoz köthető praktikákat a lányoknak többnyire magányosan és titokban kellett elvégezniük. Például böjtöltek, vagy a párnájuk alá férfi ruhaneműt rejtettek.

Az András naphoz legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja, mely egyben az egyházi év kezdete. A nép Andrást házasságszerző szentnek tartja, ami talán annak köszönhető, hogy a pap az első adventi vasárnapon sorolja fel az elmúlt egyházi év eseményeit, így a házasságkötéseket is. Magyarországon e napon kezdték meg a disznóölést és disznótorokat is, melyek egészen farsang végéig eltartottak.

Kert – November

Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb. A szántóföldekről betakarítják az utolsó terményeket is, és a hónap vége már a báloké. Az első hó is november vége felé szokott leesni. A falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodnak.

A késő ősz minden évben a kerttől való elbúcsúzás ideje. A nyári vegetációnak már csak a nyoma látszik, az első fagyok után pedig végérvényesen beköszönt az őszi hangulat.

Az év vége felé járunk, ilyenkor, ha van is tennivaló a kertben, az nem túl látványos. Ennek ellenére kertünk jövő évi pompája és termése nagyban függ ettől az időszaktól.

A november az őszi mélyszántás és kertásás utolsó hónapja.

November végére a gyümölcsfák és a lombhullató díszfák, díszcserjék már mélynyugalmi állapotban vannak, így az aktuális metszések elvégezhetők rajtuk.

Fagymentes időben még ültethetünk szabadgyökerű gyümölcsfákat, díszfákat és cserjéket.

Novemberben még akad tenni való otthonunk környékén. Aki kertes házban lakik az tudja, a kertet elő kell készíteni a télre. Fontos a lehullott levelek összegyűjtése, vízteleníteni kell a kültéri csapokat, nehogy elfagyjanak a tél idején. A gyümölcsfákról el kell távolítani a rajta maradt leveleket, gyümölcsmúmiákat, mert fertőzés forrása lehet. Ebben a hónapban értékeljük legjobban az örökzöld növényeket, amelyeket az évek során ültettünk. Azonban vannak olyan növények, amelyek hűvös helyen átvészelik a telet ilyen, mint például a muskátli, a leander és a citrus félék...A fűszernövényeket  be tudjuk vinni a lakásba, ha nem is maradnak meg tavaszig, még sokáig élvezhetjük ételeinkben kedvező hatásukat. A belső ablakpárkányon cserépben is elfér a bazsalikom, petrezselyem, metélőhagyma, kakukkfű, a babér.

November elején, amíg a fagyok nem jönnek, a természet bámulatba ejtő, színes levelekkel kápráztat el minket. Lassan elhagyja az októberi színpompát. A kellemes, simogató őszi napfényt, fagyos hajnalok és ködös reggelek váltják. Már a tél is megmutatja magát egy-egy hószállingózással, ritkábban tartós havazással.

Télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Ne feledkezzünk meg  a madarak etetéséről! A ház körül gyakori madarak emberi segítség nélkül is átvészelik a telet, ám az etetés nagy könnyebbséget és biztonságot jelent  számukra, de csak akkor, ha az etetést folyamatosan, egész télen végezzük. Sivár kertünkbe életet hoznak és tavaszig rengeteg élménnyel ajándékoznak meg minket!

Nagyon sok szeretettel köszöntjük

e hónap

szülötteit,

névnaposait.

Sok boldogságot kívánunk!

Supka Géza - A halottak hónapja (november)

Supka Géza

A halottak hónapja 

(november)

A november a kilencedik hónap volt a rómaiaknál („novem” = kilenc). A „novem” a görög „ennea”, „enneva” származéka, ez viszont a „neosz-neá”-ból eredt, s ez azt jelenti, hogy „új, félig felnőtt, tapasztalatlan” – eléggé plauzibilis megjelölése a jobb kéz gyűrűsujjának.

November első két-három napja a halottak kultuszát szolgálja, de nem római hagyatékképpen, hanem kelta befolyás alatt. Ezt bizonyítja, hogy úgy a november elsején megtartott Mindenszentek napját, mint a másodikán (vagy ha ez vasárnapra esik, akkor harmadikán) megült Halottak napját csak a 9. és 10. század óta ünnepli meg az Egyház, holott Angliában, kelta területen már a 8. században is közünnep volt. November 1. volt ugyanis a kelta év kezdete, amikor halotti áldozatokat hoztak az elhunytak tiszteletére. Amikor aztán a kelta elem a francia Egyházban is megerősödött, akkor a maguk ősi ünnepét – persze átkatolizálva – áthozták a katolikus egyházi évbe is. A november elsejei Mindszentet Kr. u. 835 óta, a másodikán tartott Halottak napját pedig 998 óta tartja meg az Egyház. Az utóbbi ünnep főként a chiliasmus hatása alatt született meg: a Krisztus utáni 1000-ik évre várt világvége szorongásos hangulatában, amikor is a halandók iparkodtak az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. Sírjaikon gyertyákat gyújtottak fel, hogy a szegény fázós lelkek ezek fényénél melengethessék magukat. A gyertyát azért is kellett a sírokon meggyújtani, hogy az ezen a napon sírjaikból kiszabadult lelkecskék újra visszataláljanak a sötétben a maguk sírjába, s ne nyugtalanítsák aztán tovább az élőket. Ilyenkor persze illett a sírokat is rendbe hozni, hogy az elhunytak szívesen maradjanak otthonukban. Sőt némely – főként szláv – vidékeken élelmet is helyeztek a sírokra, nehogy a lelkek bármiben is hiányt szenvedjenek és „hazajárjanak”. Ezen a napon hosszan szólnak a harangok, hogy a harangszóval elfeledjék a szellemek siránkozását. Szóval itt szólal meg igazában az emberiségnek egész halálfélelme, amely a mágikus koroknak egyik leghatalmasabb szellemi mozgatóereje volt.

Október - Mindszent hava

Október – Mindszent hava – Őszhó – Magvető hava

https://www.youtube.com/watch?v=ubzaufPFOu8

A római naptárban csak sorszámneve volt, mivel a nyolcadik volt a sorban. Elnevezése a latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc.
Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak.
A népi kalendárium Mindszent havának nevezi, igaz, hogy Mindenszentek ünnepe már a következő hónap első napjára esik. Máskor is előfordul, hogy az adott hónapban kezdődő csillagjegy időszakának jeles napja kapcsolódik a hónaphoz, bár maga az ünnepnap kiesik a naptári időszakból.
Az Arvisurák szerint Magvető hava, hiszen az őszi vetés ideje ez a földeken.
A 18. századi nyelvújítók szerint az október: mustonos. Hiszen az október a szüret hónapja a vele járó ünnepségekkel-mulatságokkal együtt. A korai fajták szedését ugyan már szeptemberben elkezdik, de az „igazi” szüretet Teréz indítja 15-én. A tokaji aszúszőlőt pedig hagyományosan csak október végén, 28-án kezdik szedni: „Akár haszon, akár kár, Simon-Júda a határ” – szól a hegyaljaiak régi törvénye...

*

Népi megfigyelések

ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz

az októberi zivatar szeszélyes telet jelent

sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél

ha meleg október hónapja, hideg lesz a február

ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz

Október 23-án, a mind korábbi sötétedés miatt, az "Októberi Jánosok" jelezték faluhelyen a konyhából a szobába való beköltözés idejét, az immár állandó esti szobavilágítás kezdetét. A meteorológusok Őszhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Magvető havának nevezik, eleink a Halak hava elnevezést használták októberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Mindszent(ek) hava. A Nap a Skorpió jegyébe lép.
*
Népi mondóka

Leodegár, hogyha lombhullató,
Örülj! a jövő év páratlan jó.
Orsolyakor takarítsd be
káposztádat.
Simon, Juda hóval tömi tele szádat.
Ha megdurvul a nyúl szőre,
siess fáért az erdőbe.

*

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek októberre:

Mérleg (szeptember 23 – október 22) és

Skorpió (október 23 – november 21).

Október folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Szűz csillagképből a Mérleg csillagképbe lép.

  A szökőévek kivételével az október a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint a január.

*

JELES NAPOK

Október 9: Dénes napján,

ha északról fúj a szél és ragyognak a csillagok, akkor kemény telünk lesz. Ha viszont nyugatról fúj és az ég egy kissé felhős, akkor enyhe télre és korai tavaszra számíthatunk.

Október 15: Teréz napja

szüretkezdő nap volt Baranyában, a Balaton szőlőtermő vidékein és Egerben is, hol Teréz-szedésnek hívták a szüretet. A korai szőlőfajtákat már szeptember végén elkezdik szüretelni.

Október 16: Baranyában úgy tartják, hogy Gál napjától

kezdve érik a makk, ami a sertések kedvelt eledele volt. A halászatból élők ezen a napon tartották az utolsó nagy halászatot, mert ezután a halak a folyómeder mélyére ássák magukat, így halat fogni már nem lehet.

Október 21: Orsolya napja

időjósló nap. Úgy tartják, ha ezen a napon szép az idő, akkor az egészen karácsonyig enyhe marad, ha szeles, akkor bizony szeles lesz egész karácsonyig. A Somló vidéken ekkor kezdik meg a szüretet a népek.

Október 26: a Dömötör napját

juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászokkal és fizették ki bérüket. A Hortobágy környéki pásztorok nagy mulatságokat rendeztek tánccal, birkapaprikással Dömötör napján, amit juhászbálnak neveztek. A telet jósolja Dömötör napja is, ha ekkor hideg szél fúj, akkor kemény télnek nézünk elébe.

Október 28: Simon-Júdás napján

hagyományosan ezen a napon kezdődik Tokaj-Hegyalján a szőlő szüretelése, mely a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódik. A népi megfigyelés szerint, ha ettől a naptól egészen Márton napjáig szép az idő, akkor a jövő évi termés jó lesz.

Kert – október

Szüret

A kisebb szőlőkben a család ma is meghívott segítőkkel szüretel. A házigazda, a tulajdonos vendégül látja a szüretelőket étellel-itallal, a szőlőből, mustból kóstolót vihetnek haza. Bortermő vidékeken nagyobb szabású mulatságokat, szüreti felvonulásokat rendeztek. A 16-17. században a szüret idejére a törvénykezést is beszüntették. A 19-20. század fordulóján a szüreti felvonulásokat, akárcsak az aratásiakat, miniszteri rendelettel egységesítették és szabályozták, mintául véve a 18-19. századi uradalmi szőlőmunkások szokásait.
A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához, a végzéshez kapcsolódtak: az uraság megkötözése; szüreti koszorú elkészítése; a koszorúvivők leöntése vízzel; az uraság köszöntése verses rigmusokkal; a legjobb szedők megajándékozása pl. kendőkkel; végzéstánc; mulatság.
A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött. Szent Mihálytól (szeptember 29.) Simon-Júdás (október 28.) napjáig. Az Alföld több vidékén Szent Mihály napkor kezdték a szüretet. A Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia (október 15.), a Balaton és Kőszeg vidékén Orsolya (október 21.), Tokaj-Hegyalján Simon-Júdás (október 28) napján. 
                          Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások (részlet)
*

Kerti kalendárium

Október a kertben az év talán legszínesebb hónapja – a régi magyar naptárakban a Skorpió, illetve a Mindszent hava elnevezéssel szerepel, utalva az utolsó dekád csillagászati eseményére: a Nap a Skorpió csillagképbe lép és figyelmeztet Mindszentek ünnepének közeledtére.

Már csípősebbek a hajnalok, déltájban azonban, mint a jelen példája is mutatja, még visszacsalogatja a kellemes napfényt, ezáltal is jobb kedvre derítve a szüretelőket és a magvetőket. A népi jövendölések szerint az októberi zivatar szeszélyes telet vonz, vagy a sok októberi csapadék decemberi szelet hoz, míg ha meleg az október, csikorgó lesz a február.

A növények vegetációs időszakuk végéhez közelednek, mi pedig ez évben utoljára rugaszkodunk neki a kerti munkáknak, melynek hasznát már csak a jövő évben élvezhetjük. Ez az időszak még kiválóan alkalmas arra, hogy örökzöldeket, díszcserjéket telepítsünk, trágyázzunk, eltároljuk terményeinket, valamint a közelgő fagy ellen védekezzünk.

*

Sok szeretettel köszöntjük e hónap

szülötteit,

névnaposait,

ünnepeltjeit! 

Sok boldogságot kívánunk!