Szép Ernő - Csillagok

Szép Ernő

Csillagok

 https://www.youtube.com/watch?v=b8zyLSA1yJw

Éjfél felé az ég alatt
Oly hangulat esett le rám
Hogy fenn az ég az óceán
S a csillagok aranyhalak

*

Csókoljatok meg csillagok

Csókoljatok meg csillagok
Én vágyva vágyva vágyva vágyom
Oly őrült láva dűl a számon
Már el nem oltja nőnek ajka
Se hó se jég nem hűthet rajta
Égen földön szomjas vagyok
Csókoljatok meg csillagok

Csókoljatok meg csillagok
Elváltam én már a világtól
Nem kérek altatót virágtól
Nem kérek én mosolyt a naptól
Bíbor halált az alkonyattól
Csók nélkül meg nem halhatok
Csókoljatok meg csillagok

Csókoljatok meg csillagok
Hallom pirúlt hangjegyfejecskék
Hogy zongoráztok bűvös estét
Kigyullad mák álom honában
Kerengve sűrű koronában
Mily boldogságra virradok
Csókoljatok meg csillagok

Csókoljatok meg csillagok
Ti csöpp pulyák, reszketve fáztok
Hiszen pucéron éjszakáztok
Lenéztek egy testvért szemelve
Jövök már, szívem szám emelve
Örökre meleget adok
Csókoljatok meg csillagok.

Szép Ernő - Messze, messze, messze

Szép Ernő

Messze, messze, messze

Elmennek a könnyek innen
Messze, messze, messze,
Gyöngyszínű tó lesz belőlök.

Sóhajok elmennek innen
Messze, messze, messze,
Lesz belőlök barna hattyú.

Jajjajok elmennek innen
Messze, messze, messze,
Lesz belőlök egy fúvó szél.

Elmennek meghasadt szívek
Messze, messze, messze,
Lesz belőlök egy piros domb.

Szép szál férfiak elmennek
Messze, messze, messze,
Szép nagy fák lesznek belőlök.

Kerekedik gyöngyszínű tó
Messze, messze, messze,
Úszik rajta barna hattyú.

Tó közepén piros sziget,
Messze, messze, messze,
Körűl a fák fúvó szélben.

Szép Ernő - Tavasz

Szép Ernő

Tavasz

De szép, de szép,
A korzón a nép.
A székre leülök
S hat fillérért ott hevülök
Tizenkettőtől egyig.
A nőket nézem
Kérem szépen,
Hisz oly gyönyörű mindegyik,
Francia ruhájuk,
Angol cipőjük,
Ó mennyi üdvöt
Lehetne kapni tőlük.
S amint bámúlok rajtuk
A szívemben elszántság reszket,
Hogy valamelyikkel kikezdek.
S azonnal görcsöt kötök én dőre
A zsebkendőmre,
Mert tavaly is, az isteni
Tavaszban viszonyt akartam kezdeni,
És - ilyen az én pechem -
Elfelejtettem.

https://www.youtube.com/watch?v=Xi_podoYs6Q

Szép Ernő - Ne hidd!

Szép Ernő

Ne hidd!

 https://www.youtube.com/watch?v=FyquLIdrRoI

Ne hidd, ne hidd, ami igaz,
Ami kegyetlen, ami gaz,
Mi ocsmány és alávaló
Ne hidd, ne hidd, ami való.

Hazugság, amit a lap ír,
Félrebeszél az a papír,
Meredt szemekkel aki sug
Az mind gyalázatos hazug.

Ugratnak, játszanak veled;
Nem lehet az, hogy képzeled!
Nem hiheted, ha van hited,
Gazember vagy, ha elhiszed.

Ne hidd el, ne hidd el, mi gaz,
Ordítsd az égre: nem igaz!
Szeme közé kacagj neki,
Ki a borzasztót hirdeti.

Hátrálj, zárkózz el, menekülj,
Vigyázz, ne süllyedj, el ne züllj,
Vigyázz, a szenny meg ne egyen,
Ne rothadj itt elevenen.

Hallod, ne hidd, mi rút, mi vad,
Mi undort és gyötrelmet ad,
A fényképed, meg a tavasz,
S az Igazság, az az igaz.

Csak ami szép, jó, mindig az,
Mit álmodtál, az az igaz,
Mi nem divat, mi nem haló,
Az, ami örökkévaló.

Csak a kedvesség, az öröm,
A pardon, meg a köszönöm,
A gyöngédség, a figyelem,
Csak az az igaz idelenn.

Csak a segítség, a vigasz,
A barátság, az az igaz.
Csak az a gyémánt-szeretet,
Mi a szívekre veretett.

Beléd döfték a kést: ne hidd,
Kiszaggathatják beleid,
Míg lélegzel s eszmél agyad,
A bűnt tagadd, tagadd, tagadd.

Megmarkolom két válladat,
Szemembe nézz, ne hadd magad,
Tiszta maradj, maradj szabad,
Ne bukj el, meg ne add magad.

Légy tiszta, hős légy, légy erős,
Holtrészeg légy, légy eszelős,
A Földre felhőkből tekints.
Te légy az isten, hogyha nincs.

Szép Ernő - Valami

Szép Ernő

Valami

Szél voltam itt mely ellobog
Egy ernyőt fel nem fordítottam
Egy rózsaszálat meg nem törtem én

Felhő voltam, gyors égi füst
Vonagló szárny, úszékony álom:
Egy árnya sem maradt, nem lett eső

a szívszorúlás voltam, a sohaj
A messzenézés, csönd két szó között
A fölcsengés, az elcsodálkozás

Szép Ernő - Hó

Szép Ernő

Hó

Ó, de szép,
Ó, de jó,
Leesett
Nézd, a hó!
Hull a házra, hull a fára,
A lámpára, a járdára,
Mint az álom, oly csuda
Fehér lett Pest és Buda.

Ó, de szép,
Ó, de jó,
Gyúródik
Hógolyó.
Fiúk, lányok meg nem állják,
Egymást vígan hajigálják,
Olyan harc ez gyerekek,
Amit én is szeretek.

Szép Ernő - Őszi dolog; - Október; - November

Szép Ernő

Őszi dolog

 https://www.youtube.com/watch?v=m4mcfQE4XJQ

Az ősz mikor eljő
S ríni kezd a felhő,
Blériotnak szíve fáj,
Búsan, halaványon
Ül a monoplánon,
Messzi néz, hol kék a táj,
Utazó darvakkal
És más madarakkal
Ő is mintha érezné:
Nem szabad megállni,
Szállni kell most, szállni
Messzire kelet felé.

*

Október, október:
Jaj de sok szép bontóper!
Bíró elé odaállnak,
Válnak, válnak, válnak, válnak,
Csak az igazira várok,
Elveszem, és én is válok.

*

November, november:
Fölfér most már a dzsemper.
Dzsemperben a nő lejár a
Cukrászdába egy teára.
Még csak keksz se kell a léhez,
A nő csak pletykára éhes.

Szép Ernő - A rendes őszi dal

Szép Ernő

A rendes őszi dal

https://www.youtube.com/watch?v=0EfCER-LfIM

Sok újat ebben nem fogsz találni, íme
Elárulja a címe.

A cirkuszban megint nekiesnek
A birkózó meccsnek,

Most már elmondhatja az ember,
Hogy itt a szeptember.

Az időjárás, hát az nem kedves,
Miért, azért mert nedves.

Esik az eső és méltán
Nem jöhet létrán.

És itt a nátha, éppen mint tavaly,
Oly lágy, mint a vaj

Az emberek hangja, mikor szólnak a pincérnek,
S aspirint kérnek.

Kinyitják a szájat, becsukják a szemet,
Kettőt tüsszentenek.

S mérgesen csóválják a fejet, nézd csak,
Hogy mért van négy évszak.

Vigyázz magadra, ne üldögélj már azon
A hideg terraszon.

S ha kocsiba ülsz, a takarót kérjed,
Mert megfázik a térded.

Ládd a kopaszok, a ravasz rókák
Ilyenkor parókát

Növesztenek, hogy a fejbőr ne fázzon,
Én meg vigyázom

Mint egy detektív, hogy húll lefele
A fa levele.

De alig hogy leér a járdára
Már várja

Az utcaseprő és elsepri, mert kérlek,
Kell a hely a szemétnek.

No de be is fejezem dalom ezennel
Reszkető kezemmel:

A virág elharvad, a levél lehull,
Élj boldogul.

Szép Ernő - Nyárutó

Szép Ernő

Nyárutó

 https://www.youtube.com/watch?v=QQLmfSuioEg

Már
A nap tüzét oltják,
Ritkulnak a legyek,
S hogy még egyszerűbb legyek:
Becsukja a boltját
A Nyár.

Ó
Istenem,
Az ősz ellen semmi panaszom,
Viszont a nyár se tiszta haszon,
Mégis, hogy elmúlt, de nem
Jó...

Az
Élet úgy szalad előlünk,
Jön egy szél s a nyár elsuhan,
Mindennek oly gyorsan vége van,
Alighogy körülnézelődünk,
Nem igaz?

De
Félek,
Hogy itt mindjárt sírok,
S nem tréfás rigmust írok,
Holott azt várod kérlek,
Te.

Ám
Tudom én, habár
Nem is nyitod ki a szád,
Ha a dolgok úgy hatnak rád
Akár
Rám.

Mert
Hogy elmarad megint
A nyitott ablak, a csend,
A légypapír idebent,
És odakint
A kert.

És
Zöldpaprika és dinnye,
Tenniszrekett és evező,
Sétány fák közt, szabad mező,
Ahol puha ingbe
Mész.

Meg
Zöldbe vacsorázni görbe
Fák közt, hol régi nótát csépel
A tücsök, meg a cigány, és a kucséber
Az asztalok közt körbe
Megy.

El,
Elmúlt az édes unalom, adni
Kezdenek darabot színházak, mozik,
Zerkovitz megint dolgozik,
Jaj, jaj, megint mulatni
Kell.

Szép Ernő - Nyári este; - Emlék

Szép Ernő

Nyári este

https://www.youtube.com/watch?v=C9DvkBWBqe0

Esett. Az ég megint ragyog:
Juj édeset sikolt
A hold
S úgy kacagnak a csillagok

*

Emlék

Az életet barátom szétszórja itt az élet,
Én nem tudom mit éltem s mi az, hogy én itt voltam,
Már minden igazságnak, mely itt jár, udvaroltam,
Fáradt vagyok, nincs kedvem s magamról nem beszélek.

És képzelem még mindig, sejtem, gyanítom, várom
Hogy a boldogság fog majd egy reggel rám köszönni
S elment időm kezd majd, mint tavasz jön, visszajönni
És minden szépre fordul s azt hajtom: álom, álom.

Én mindennap megnéztem a felhőket az égen
Mert szépek voltak, szépek szépség fölött, túl szépek
És tudtam mindörökre múlnak mint álomnépek,
Ez fájdalom s öröm volt együtt s így volt jó nékem.

A felhők pártján voltam s virágokon borúlva
S a tenger volt tanyám és a széllel kóboroltam.
S mégis mindig és mindig az emberek közt voltam
S mentem szorongva köztük színházba, háborúba.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Elmúlni vágyom s vágyom. S felélni, jönni, lenni:
Csudálatos csudálat a nagy világ. Egyetlen.
Hogy ríttam volna gyáván: emberek! És kegyetlen
Ordítottam vón: álom! téboly! nem igaz semmi!

De ez mind annyi volt mint mikor a sűrű nyájban
Egy juh nyugtalanul megy, fejét felfúrja, béget,
De elnyomják és nem látsz közöttük különbséget
Ahogy tünnek mind a nagy porban, alkonyattájban.

Szép Ernő - Folyó hó

Szép Ernő

Folyó hó

Tudjátok-e, mi a május,
Az a bűvös-bájos hónap,
Mikor elkezd esni-esni,
Mikor nincs egy tiszta jó nap.

Tudjátok-e, mi a május,
Költözködik gólya, fecske,
Dehogy. Csak mi költözködünk,
a fene egyemegecske.

Tudjátok-e, mi a május,
Mikor előlép heroldja,
A háziúr, és lakásunk
Bérét újra stájgerolja.

Tudjátok-e, bi a bájus,
Hátha deb tudjátok, hátha:
Begsugob, hogy a tüdőbet
S orrobat gyötri dátha.

Tudjátok-e, mi a május,
Kimondom, a valót, nyerset:
Utolsó egy költő már az,
Ki a májusról ír verset.

Szép Ernő Imádság

Szép Ernő

Imádság

Ki ülsz az égben a vihar felett,
Én Istenem, hallgass meg engemet.
Hozzád megy szívem, ajkam csak dadog,
Hazámért reszketek, magyar vagyok.
A népekkel, ha haragod vagyon,
A magyarra ne haragudj nagyon.
Ne haragudj rá, bűnét ne keresd,
Bocsáss meg néki, sajnáld és szeresd.
Szeresd, vigyázz rá Istenem atyám,
El ne vesszen veszejtő éjszakán. 

Mert itt a népek nem tudják, mit ér,
Hogy olyan jó, mint a falat kenyér,
Hogy nem szokott senkit se bántani,
Lassú dallal szeretne szántani.
Édes Istenem, te tudod magad,
A bárány nála nem ártatlanabb.
Te tudod ezt a fajtát, mily becses,
Milyen takaros, mily kellemetes.
Te látod életét minden tanyán,
Te tudod, hogy beszél: édes anyám.

Te tudod a barna kenyér ízét,
Te tudod a Tisza sárga vizét.
Te tudod, hogy itt milyen szívesen
Hempereg a csikó a füvesen.
Tudod a nyáj kolompját, ha megyen,
Édes szőlőnket tudod a hegyen.
S keserű könnyeink tudod Uram,
Hogy mennyit is szenvedtünk csakugyan.
S hogy víg esztendőt várunk mindenért
S hisszük, hogy lesz még szőlő, lágy kenyér. 

Óh, keljetek a magyart védeni
Ti Istennek lényes cselédei:
Uradnak mondd el, arany arcú Nap,
Hogy kedveled te délibábodat.
Dicsérjed a Balatont, tiszta Hold,
Hogy szebb tükröd a földön sohse volt.
Csillagok, értünk könyörögjetek:
Kis házak ablakába reszketeg
Szerteszét este mennyi mécs ragyog
Könyörögjetek értünk, csillagok.

Szép Ernő - Február vége felé

Szép Ernő

Február vége felé 

Hadd állok meg hisz kék az ég,
De jó az ég, de tiszta kék!
Kék üdvösség alatt lakok
Ne haragudjatok rám vakok
Ne haragudjatok.
Újság van, ez a hab meleg!
Pajtás felugrál, enyeleg
Megugat, véle szaladok
Bénák ti szegény lábatlanok
Ne haragudjatok.
Bolond rigó ezen a fán
Csikorog május kulcslyukán
Oly kéjes szél közt borzadok
Halottak jaj kik meghaltatok
Ne haragudjatok.

Szép Ernő - Karácsony

Szép Ernő

Karácsony

Születésnapja volt Krisztusnak
E hó huszonnegyedikén,
Írt róla mind a száz poétánk -
Miért ne írjak éppen én?

A karácsonyról verset írni
Az megható, az oly csodás,
Az szent és tiszteletreméltó,
S ellene nincsen kifogás.

A karácsonyról verset írni
A leghálásabb feladat,
A költő tollát készen várja
Minden körülmény és adat.

A karácsony a legszebb téma:
A szeretetnek ünnepe -
Elragadók vagyunk ilyenkor;
Mézzé lesz bennünk az epe.

A bárány és a farkas ekkor
Könnyek között kezet szorít,
A cárt csókolja a mikádó,
S Bokányi mester Apponyit.

Lueger lelkes cionista,
Bécs csókokat dobál reánk
S egymást dicsőítik színészek
És primadonnák egyaránt.

Ah, csupa béke, megbocsátás
Ilyenkor lent az életünk:
Imába foglaljuk a kormányt,
S a főispánra sem köpünk.

Karácsonykor szeretjük egymást
Buzgón, kérlelhetetlenül -
Krisztus, te fönn ezt konstatálod
S szíved bizonnyal földerül.

Te glóriás, szelíd Megváltó,
Te csupa jóság, szeretet:
Bocsásd meg hát ennek fejében
A karácsonyi verseket!

Szép Ernő - Oly szép szívem volt

Szép Ernő

Oly szép szívem volt

Oly szép szívem volt valaha
barátom, ibolyacsokor,
kibomlott, nem tudom mikor,
elfonnyadt, émely a szaga.

Kényes volt, mint a lakktopán,
amely csak bálterembe jó,
vagy csúszni szőnyegen való,
nem sárba menni ostobán.

A szívem meleget adott,
mint május, olyan meleget,
minden növénynek eleget.
Most hol jég, hol pokol vagyok.

Kinyithattad vón mellemet,
olyan tükör volt itt belül,
kiben a csúf is felderül.
Már vaksi, nem tud kellemet.

Édes szív volt, piskóta volt,
aki harapta, tudja még,
de könnyem több volt, mint elég,
és könnyben ázott, s elromolt.

Mosolygott, mint a tengerek
remek kagylója, s idegen,
boldog zúgást tett idebenn.
Nézd, eltörték az emberek.

Szép Ernő - Október

Szép Ernő

Október

Vergődő ágról
kalapomra szállj,
a kalapomról
vállamra találj.

Szivarzsebembe
csússzál lefele,
szívemre simulj,
gyere, no gyere.

Itt megmelegszel,
s nem rongyol a szél,
kedves kisvirágom,
hervadt falevél.

Szép Ernő - Szeptember

Szép Ernő

Szeptember

Én bús gyermekkorom
Sajnállak, siratlak.
Szeptemberben engem
Mindig beirattak.
Ilyenkor megszüntem
Játszani, forogni,
A szűk padban kellett
Nekem nyomorogni.
De kár, hogy felnőttem,
Az isten mért vert meg
Miért hogy inkább most
Nem lehetek gyermek:
Ma már egy szebb kor van,
Ma már ez nem így van,
A gyerek egész nap
Csavaroghat vígan,
Az iskolán kívül
Játszhat, kergetőzhet,
Mert helyszűke miatt
Nem veszik fel őtet.

Szép Ernő - A virág szebb

Szép Ernő

A virág szebb

A virág szebb a világnál,
Szebb az álom a virágnál.
Szebb a tenger mint az ember,
Szebb a felhő mint a tenger.
Hervadt levél szebb a zöldnél,
Szebb a hó az anyaföldnél.
Naplemente szebb a napnál,
Holdas éj az alkonyatnál.
A hajnal szürke selyemmel,
A köd rózsasejtelemmel.
Fecske szép ha száll, ha játszik,
Szebb ha tűnik s már nem látszik.
Szép a zene zengvén zengve,
Szebb ha elhalt, csuda csendje.
Szép megnézni festett képet,
Aki hátrább-hátrább lépett.
Szép a visszhang ha beszélnek,
Jobb az emlék mint az élet.

Szép Ernő - Gyermekjáték

Szép Ernő

Gyermekjáték

 Mikor én kis fiú voltam,
Kis lovon nem lovagoltam,
nem volt nékem ponnilovam,
Ponnilovam,
Ponnilovam,
Pedig de szép mikor rohan.

Ponnilovon sose űltem,
Kis biciklin se repűltem,
Nem volt fényes kerékpárom,
Kerékpárom,
Kerékpárom,
pedig de jó rajta nyáron.

Nem volt nékem mesés könyvem,
Nem volt csak iskolás könyvem,
Pedig de jó otthon este,
Otthon este,
Otthon este,
Lapozni ábrát keresve.

Sohase volt cifra kockám,
Kis kastélyom meg tornyocskám,
Kis hajóm meg kis vasútam,
Kis vasútam,
Kis vasútam,
Én utazni sose tudtam.

Én nem kaptam kardot, csákót,
Sárgarézbűl messzilátót,
Sose vittek hippodromba,
Hippodromba,
Hippodromba,
Jó hogy lyukas volt a ponyva.

Az a ponyva szétment régen,
Elmúlt az én gyermekségem,
Én már régen felserdűltem,
Felserdűltem,
Felserdűltem,
A nagyok közzé kerültem.

Én játékot már nem kérek,
A sok gondtól rá se érek,
De meghalok én is egyszer,
Én is egyszer,
Én is egyszer,
A mennyországba megyek fel.

Kiállok majd a tejútra,
Arra visz az isten útja.
Az újjamat majd felnyújtom,
Majd felnyújtom,
Majd felnyújtom,
Ha elsétál a tejúton.

Észrevesz az isten engem,
Megszólalok a nagy csendben:
,,Kérem én még nem játszottam,
Nem játszottam,
Nem játszottam,
Játszani szeretnék mostan."

Megfogja majd a kezemet,
Anagyalok közt maga vezet
Szegény gyerek otthonába,
Otthonába,
Otthonába,
Mennyei gyerekszobába.

Megkapom ott kardom, csákóm,
Sárgarézbűl messzilátóm,
Képes könyvem, cifra kockám,
Cifra kockám,
Cifra kockám,
Lesz kastélyom meg tornyocskám.

Ami nem volt, lesz ott jócskán,
Kis vasútam meg hajócskám,
Beűltetnek hippodromba,
Hippodromba,
Hippodromba,
Én élvezem azt magamba.

Hogyha kedvem abba telik,
Ponnilovam megnyergelik,
Kis biciklim előhozzák,
Előhozzák,
Előhozzák,
Úgy járom a mező hosszát.

Égmezőben alkonyatban
Szép pillangót fogok ottan,
Ujjamon lesz arany pora,
Arany pora,
Arany pora,
Le nem mosom róla soha.

Szép Ernő - Nyujtózás

Szép Ernő

Nyujtózás

Ha egy nő rátenné fehér kezét
Ránccal rajzolt vén homlokomra,
Milyen más lenne: ifjú, tiszta, szép.
Hajamnak jégvert, letört kaszálója
Sűrű és illatos fűtenger volna,
Ha öt vékony ujj lengene közé.
Ha sétálhatnék egy hölgy oldalán,
Kényes hegedűkhöz hasonlón
Leesett fejem hátra tartanám.
Szólnék a nőhöz: szép forró beszédek,
Amilyeneket álmomban beszélek.
Lángolnának megaludt ajkamon
Aj, hogyha látnám, látnám szemtől-szembe,
Mint a csillár a bálban, úgy fölzengne
Szegény le nem zárt két halott-szemem.