Müller Péter - A Fény ...

Müller Péter

A Fény …

Ha felkel a nap, minden látható lesz. Nemcsak a szép - a ronda is. A tudat fényében előtűnnek a gyengeségeid, riasztó hitványságaid is... De nem baj! Legalább látod, mit hazudtál magadnak a homályban, mi betegített meg, és rájössz, hogy a Fény erősebb, mint a sötétség.

Müller Péter - Egy gyermek ...

Müller Péter

Egy gyermek születésekor látjuk, hogy egy hús-vér emberke kiharcolja magát az anyaölből, de hogy honnan jött, nem tudjuk. Fogalmunk sincs. Ma már ezt nem is kérdezzük. Meggyőzött minket a tudomány, hogy két öntudatlan sejt addig osztódott, míg egy ember lett belőlük. Amikor pedig meghal, látjuk, hogy itt hagyja a szánalmasan elaggott testét - de hogy hová ment, nem tudjuk. A mai ember úgy néz a halottra, mint egy autóra, mely nem működik már; a nagypapa olyan, mint egy öreg Trabant: leállt, mert nem lehet már hozzá alkatrészt kapni. Csodálkozol, hogy ilyen szemlélettel az életünk értelmetlen, a lelkünk szorongó és a szívünk boldogtalan?

Müller Péter - Minden megújulás ...

Müller Péter

Minden megújulás ...

Minden megújulást önmagadon kell kezdeni. Vagyis a lelkednek kell megújulnia.

Új világot csakis új ember teremthet. Ez az, amit a társadalmunk rendre elmulasztott. Rendszert váltottunk, izmust, ideológiát - de mivel az emberi minőségünk ugyanaz maradt, csak a játékszabályok változtak, a hitványságunk nem. A szó igazi értelmében a megújulás azt jelenti, hogy egy magasabb tudati és morális létsíkra lépünk. Ha ez nem történik meg, csak jelmezt váltunk. Hiába lett más az izmus, a politika, ha az ember rohadt maradt.

Müller Péter - Ne áltasd magad ...

Müller Péter

Ne áltasd magad ...

Ne áltasd magad: földi cél nincs. Minden célunk: égi cél. Ha ezt nem így látod, gondold meg: földi cél azért sem lehetséges, mert az utad nem itt végződik. Itt legfeljebb csak "részeredményt" lehet mérni. Ezért ha elérsz valami "célhoz", azonnal tovább akarsz menni. Egy ház soha sincs kész. Egy házasság, egy gyerekáldás nem végső cél. Sőt, csak a kezdete valaminek. Sohasem éled át, hogy "beérkeztél" - legfeljebb mások látják így. Végtelen úton jársz!

*

Ha gyakran nézel önmagadba, tudod, hogy a sokféle gondolatod és zavaros érzésed közül a legtöbb nem is a tiéd: idegen programok, alattomos eszmék, erőszakos reklámok, kordivatok, újsághírek, önvédelmi reflexek, önáltatások, vakhitek. Valamennyien egy beteg világ hipnózisában élünk. Amikor először van egy saját gondolatod, az olyan, mint a fölébredés. Az önismeret ott kezdődik, amikor fölismerem, hogy szüntelen hazugságban élek, és önáltatásaimat minden nap és minden órában igyekszem leleplezni.

Müller Péter - Érdekes dolog ...

Müller Péter

„Érdekes dolog a lelki sebeknél, hogy sokkal lassabban gyógyulnak, mint a testiek. (...)

Néha úgy tűnik, hogy a fájdalmunk (vagy a félelmünk) időtlen.

A lélek emlékezete mélyebb és valóságosabb, mint a testé.”

Müller Péter - Hinni ...

Müller Péter

Hinni ...  

Az ember nem hozhat ítéletet sem önmaga, sem mások fölött. Mert nincsen abban a helyzetben, hogy az igazságot áttekinthetné. Az igazságot rá kell bízni Istenre.

Aki tudja, mi az igazság, s aki nem büntetni, de gyógyítani akar.

*

Ha van belső Vezetőd, ne hallgass senki másra.

 Ha nincs, akkor se hallgass senkire, hanem keresd meg Őt. Senki sincs abban a helyzetben, hogy ítéletet mondhatna feletted. Figyeld meg a bírálódat: önmaga felett sem tud ítélkezni! Tisztán látni bennünket csakis isteni szemmel lehet, de ezzel senki sem rendelkezik.

Először hinni kell a hitben, s csak utána jön meg az igazi hit.

Müller Péter - Az élet ...

Müller Péter

Az élet …

Az életnek megvan a maga üteme.

Üteme van a szívdobbanásnak, a pulzusnak, a lélegzetvételnek,

gyorsuló és lassuló üteme a félelemnek, a várakozásnak, a szeretkezésnek, az évszakoknak és a napszakoknak, a magzat kialakulásának, a kivirágzásnak és a hervadásnak. Az Isten ezt gyárilag beállította. Ma a legtöbb szív összevissza kalapál, és a tüdőnk zavaros érzelmektől feldúlva zihál.

Az élet művésze sohasem a végletek, mindig a közép felé tájékozódik. Inkább kiegyezik, minthogy háborúzzon. Inkább előbb megáll, minthogy túllépjen. Még a legszenvedélyesebb szerelmében is megáll saját lényének telekhatáránál, és bevárja, míg a másik odaér. Nem gázol a birtokára. És nem rántja át magához.

Müller Péter - A lélekről ...

Müller Péter

A lélekről …

A lelked végtelen. Végtelen magas és végtelen mély. Határtalan múlt van már mögötted,

és beláthatatlan jövő. De élni az Egészet sohasem tudod egyszerre. Az lehetetlen.

*

A lelki vonzalom átível az időn, néha egy életen át.

*

Aki lélekben gazdag, nem koldul se jó szót, se szeretetet. Inkább ad.

*

Van a lélekben valami olyan kőkeménység, amit csakis a könnyek tudnak feloldani.

Müller Péter - A szeretetről ...

Müller Péter

A szeretetről …

https://www.youtube.com/watch?v=CxLHAIulwu8

Minden, ami él, szeretetből születik, és a szeretet is tartja fenn. Az igazi szeretetben együtt működik a szív érzése az értelem tisztánlátásával.

*

Még az önmagam szeretete sem magányos élmény: van bennem Valaki, akit szeretek, és Ő szeret engem, ez adja lelkem harmóniáját, hogy "jól vagyok magammal", és a reményemet, hogy rátalálok arra, aki ezt az adást veszi. Vagy ő talál rám, mert a szeretet ugyanúgy hiányzik neki, mint nekem! Hiányzik a szívének, hogy másokért is verjen! Mert ez az életünk legboldogabb csúcsélménye - de csak akkor, ha ez kölcsönös.

*

Különös áramkörök vannak a mély, igaz szeretetben. (...) A szeretet olyan, mint egy rádió adó-vevő, hatalmas távolságokból is működik, ha össze vagytok hangolódva. Nemcsak veszi az adásodat, te is érzed, hogy veszi, visszajelez és válaszol.

Müller Péter - Az álmokról ...

Müller Péter

Az álmokról …

Nagyon nehéz megkülönböztetni őket.

Mindkettőt a vágyak éltetik, és színes képeket varázsolnak köréd.

De az egyikben a jövődről álmodsz,

a másikban csak a jelened elől menekülsz.

Az egyiket, ha hittel és akarattal felfűtöd, rakétává válik, a másik

csak részeggé tesz, elandalít, és nem biztat arra, hogy tégy is érte valamit.

A képzelet a jövődből üzen néha, és hív: gyere!

Gyere! Valósíts meg!

Az illúzió elaltat: addig sem kell tenned semmit, míg álmod tart.

Utólag már könnyű megkülönböztetni őket:

mert az egyik fölszáll veled, és repít,

a másikban nem volt motor, s lent hagy a földön.

De vigyázz: ahogy az álomra, néha az illúzióra is szükség van!

Pihentet. Élhetővé teszi a valóságot.

Az álmokat nem lehet kényszeríteni: jönnek, ha akarnak.

Egymásban élünk, még az álmainkban is.

Minden félelmed akkor szűnik meg, ha megismered azt, amitől féltél.

Akkor rájössz, mint aki felébred, hogy rosszat álmodtál csupán.

Müller Péter - ... mint a Természet ...

Müller Péter

 

Az ember, mint a Természet megismerője: eszmét követ. Az ember, mint a Természet ura: rögeszmét. Megismerni ugyanis semmit sem lehet önmagunk megismerése nélkül,

s aki magát csak felszínesen ismeri, tudja, hogy van benne egy önző és mohó ego,

s van egy magasabb valója, akinek célja nem a birtoklás és a hatalom, nem a "természet leigázása", hanem az emberiség, a jóság és a szeretet.

Erről azért tud kivétel nélkül mindenki, mert nincs olyan pillanata az életnek, amikor ne kellene arról döntenie, hogy kit szolgál: az életet, vagy a halált, a fényt, vagy a sötétséget, az áldást, vagy az átkot, a szeretet, vagy az önzést, önmagát, vagy az igazságot.

(Az ember, mint …)

Müller Péter - Egy barátságos ...

Müller Péter

Egy barátságos embernek sok barátja van. S egy erőshöz sokan akarnak tartozni, és egy vidám, jó humorú ember társaságát keresik. Akiből sugárzik a harmónia, azt sokan szeretik. Lelked szüntelen adásban van. A tested, a bőröd, a szemed is. Sugárzol, és a sugárzásod vonz és taszít. Be tudod vonzani magadhoz a másikat, és el is tudod taszítani. Foglalkozz egy kicsit többet magaddal - a lelkeddel.

Müller Péter - A szeretetben ...

Müller Péter

A szeretetben …

Ha gondolsz valakire, azonnal ott vagy, ha történik vele valami, azonnal érzed, s ha mélyen szeretsz valakit, kilépsz az időből, s az örökkévalóságot éled tovább: látod, hogy a bimbóban ott a virág, a virágban a hervadás, s elhervadt virágban az új élet csírája.
Akik szeretik egymást, azoknak nem lehetnek titkaik, mert látják egymást nemcsak ma, holnap és holnapután, de ezer inkarnáció múlva is látják, és tévedhetetlenül fölismerik egymást.
Bármilyen jelmez és maszk mögött is: ő az!
Ismerem!
A szeretetben nincs felejtés.
Ezért megrendítő, ha elveszíted azt, akit szerettél: a halál olyasmit kér tőled, ami lehetetlen - hogy felejtsd el, akivel egy vagy.
Soha senki sem tudta ezt megtenni, vagy ha igen, nem szeretett igazán.
Amikor Jézus olyasmit mond, hogy minden elmúlik, kivéve az Én szavaim, valószínűleg erről beszél: a szeretet nem halandó.
Akár élünk, akár halunk, jön velünk; akik szeretik, ismerik is egymást, ott legbelül ismerik, mert egyek - s ezen nem fog ki sem az idő, sem a halál.
A szeretetben minden most van.

Minden együtt és minden egyszerre van: nincs múlt és jövő ideje.

Karácsony ...

Karácsony ...

Karácsony előtt bizony kukucskáló angyalkák szállnak le a Földre, bekukucskálnak minden ház ablakán. Azt lesik, hol laknak a jó kisgyerekek, akik megérdemlik a karácsonyi ajándékokat.

Antal Imre

*

Gyermekkorunkban e hónap első napján árkus papírra, kék és zöld ceruzával, karácsonyfát rajzoltunk, karácsonyfát, harmincegy ággal. Minden reggel, dobogó szívvel, megjelöltük, mintegy letörtük e jelképes fa egyik ágát. Így közeledtünk az ünnep felé. E módszerrel sikerült a várakozás izgalmát csaknem elviselhetetlenné fokozni. A hónap közepe felé, amint közeledett az ünnep, már állandóan lázas voltam, esténként félrebeszéltem, hideglelős dadogással meséltem dajkámnak vágyaimról. Mit is akartam? Gőzvasutat és jegylyukasztót, igazi színházat, páholyokkal, színésznőkkel, rivaldafénnyel, sőt valószínűleg kritikusokkal és azokkal a szabónőkkel is, akik megjelennek a főpróbákon, és rosszakat mondanak a darabról. Ezenfelül lengyel kabátkát akartam, továbbá Indiát, Amerikát, Ausztráliát és a Marsot. Mindezt persze selyempapírban, angyalhajjal tetézve. Egyáltalán, gyermekkoromban mindig a világegyetemet akartam, az életet, amely egyszerre volt bicikli, kirándulás a Tátrába, anyám zongorázása a sötét társalgóban, bécsi szelet, almás rétes és diadal összes ellenségeim fölött.

Márai Sándor

*

És a szív érzi, hogy azok is ott állnak veled a karácsonyfa körül, akiket a szemeddel nem látsz, és az eszeddel nem hiszel.

Müller Péter

*

Rebbentek a kicsike gyertyák, fenyőszag volt és nagy csöndesség kereken. Valami szomorúan szépet éreztem akkor. Fájdalmasat, mert egyedül voltam s mert nem volt ajándék az asztalon. De komoly és dacos érzést is, mert magam teremtettem ünnepet magamnak. (...) Úgy éreztem, mintha az én kicsi karácsonyfámtól egyszeribe megenyhült volna az élet szigorú arca, s a reménység meg a jövendő beléptek ünnepelni hozzám a szobába.

Wass Albert

Müller Péter - Titkos tanítások

Müller Péter

Titkos tanítások

,Ha valakit valóban szeretsz, azonnal tudod, ha megbántod - nem azért, mert látod az arcán, hanem mert a bántás pillanatában önmagadon érzed a bántalmat, neked is fáj - és tudod, hogy nem kellett volna.
Nemcsak neki, neked is sajog, azonnal.
A szeretet nem ismer sem időt, sem távolságot.

Müller Péter - Lelkünk ...

Müller Péter

Lelkünk valódi igazságát csak Ő ismeri, Isten, aki minden fejbe belelát! Aki ezt a sok fejet teremtette, ismeri lelkünk Tőle örökölt csodálatos varázshatalmát, és tudja, hogy mindegyikünkben gyári hiba van: nem fejünk van, hanem önfejünk.

Müller Péter - Lélekközeli pillanatok

Müller Péter

Egyre inkább az az érzésem, hogy az életünk egyetlen mondat, csak nem tudjuk kimondani, hogy mi az…

A nagy találkozások, a lélekközeli pillanatok mindig azok voltak, amikor valakit megszerettem. Az igazi csoda a barátság, a valódi, emberközeli kapcsolat, amikor egyszer csak repül velünk az idő, és az az érzésünk, hogy mi már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat többet ér, mint egy egész esztendő.

Müller Péter - Lelkünk mélyén ...

Müller Péter

Lelkünk mélyén …

Valószínű, hogy a szeretetnek nincs határa. De ez nem olyasmi, amit tanulnunk kellene, mert bennünk van. Lelkünk mélyén, eltemetve. A tanulás nem egyéb, mint kiszabadítás. Ahogy egy mentőosztag felszínre hozza egy bányaomlás mélyéről az élőket, úgy szabadíthatja ki az érlelő szenvedés a még élő és dobogó szívünket az önzés romjai alól.

Müller Péter - Minden szerelem ...

Müller Péter

Minden szerelem akkor kezd repedezni, amikor a másik elkezdi a saját szuverén életét élni. Dolga van, nem ér rá, másokhoz is túlságosan kedves, saját feje és saját benső késztetései szerint kezd gondolkodni, s beleütközünk egy idegen lélek öntörvényű világába. Ez a folyamat egyre erősebb lesz, s ha az ember tíz év múlva találkozik egykori szerelmével, majdnem vadidegen ember néz rá. Azt gondoljuk magunkban: "Úristen, mit szerettem én ebben?!" Amikor egy szerelmes barátom zokog, hogy "mindenemet odaadtam neki, mégis elhagyott!", azt gondolom: "A legfontosabbat, a szabadságát nem adtad meg neki! Ketrecben érezte magát nálad, s ez az érzés megmérgezte a szerelmét."

Müller Péter - Azzá válsz ...

Müller Péter

Azzá válsz …

Amikor már sokadszor akarsz, gondolsz és teszel valamit, az ismétlés beléd vési az információkat, és a "habitusoddá" válnak. (...) A habitus nem egyéb, mint a megismételt cselekvések kódolt állapota. A szokásod jellemeddé válik. Azzá válsz, amit sokszor gondolsz. Legalább háromszor nevess mindennap! És köszöntsd a csillagokat vagy a napsugarakat!