Tornay András - Adventi hárfahangok

Tornay András
Adventi hárfahangok

Halkan szitálva lopakodik az este
s én csak most veszem észre, hogy
minden szemben
sóvárgást és könnyeket látok
itt az ideje, hogy felkészítsük magunkat az ünnepre

csendben permetpelyhekben már érkezik is
bekukucskál halovány ablakokon
angyalok készülnek csodaküldetésre
már foglalják a szálláshelyeket Betlehemben

s valahogy ebben a hitetlenül félreértett áruházi zsongásban
mégis megcsendülnek az adventi hárfa harangok
örvendjetek mert nagy öröm hirdettetik:
születéstől születésig sem vagyunk egyedül

Tornay András - Megtanultam

Tornay András

Megtanultam

https://m.youtube.com/watch?v=t9CMzBxyQYo

megtanultam, hogyan kell rálépni az útra;
úgy, mintha először látnám az ösvényt
de mégis tudva: örökké fog tartani a túra
úgy, mintha utoljára pislákolna lámpásom
és soha nem lesz esélyem meggyújtani újra

szürkecsoda és egyszerűrejtély minden pillanat
mozdulat születik, majd eltűnik de mégis itt marad
balga gyűrődések kővé válnak
szerény álmok bilincsben szállnak
fakó szobrok repülni vágynak
langyos forróságban sokan fáznak

egyszerűcsoda és szürkerejtély minden pillanat
sziklába van vésve minden sóhaj és minden gondolat
egyszer láttam, most már örökre látom
először látom
utoljára látom
így nézem
értem és nem értem

Tornay András - Remény

Tornay András

Remény

Vadászom, de én vagyok a csapda foglya
repülök, ám szárnyaim ólomlánc fogja
zörgetem az ajtót
Öklöm véres a kopogtatástól
Mustármag hitem,
mint fuldokló a legapróbb deszkaroncsba
kapaszkodik a levetett golgotai gyolcsba
és megint megérintem ruhád szegélyét
hátha,
immáron talán százezredszerre is
tényleg meg tudsz gyógyítani

Tornay András - Döntés

Tornay András

Döntés

Szájamban születik a vers
Szüntelenül rágom
Emészthetetlen titkaim

Szívemben született a félelem
Biztonságod buborékba
Burkolta kénes kamráit

Szálkákon száguld a holnap
Világnézéseim vad véletlenek
Vitáiban vetélnek el
A tisztaságot és a szerelmet választom.

Tornay András - Sors

Tornay András

Sors

Harmóniába rejtett szépség
Csonkaságba zsúfolt épség
Hajnalban megbújó sötétség
Fájdalomba préselt könyörgés
Felkiáltok. Halljátok meg.
Itt vagyok. Csodaként. Hangtalanul.
Érintésért, megértésért
Ölelésért, gyertyafényért
Kúszva, könyörögve
A nagy keretre könyökölve
Golgotákon megfeszítve
Sziklákat elgördítve
Meghalva és megszületve

Tornay András - Jelenlét

Tornay András

Jelenlét

a sikolyban mosdat meg csended
a tömegben szólít meg árva jelenléted
minden fentről érkező fénysugár elér
a legapróbb pórusokig
hajléktalan valóságom hazavisz hozzád
forró könnyeim karcolják közelséged
mérhetetlen békességed

megsimogatta lelkem
köszönöm

Tornay András - Hazugság után

Tornay András

Hazugság után

A hazugság után elmenekülnék,
De könyörgök állíts meg.
Fordíts vissza.

Mondd, hogy várjak.
Nem kell, hogy becézz.
Nem kell, hogy szavaid ráncaim simítsák.
Csak nézz a szemembe.

Tudom, hogy hőséged
Szeretve gyomlál villámokat, kavicsokat
S fogom tudni,
Bármit tettem,
Akkor is elfogadsz és szeretsz

Tornay András - Nem győzni jöttem

Tornay András

Nem győzni jöttem

https://m.youtube.com/watch?v=Xw_LdeVn3Uc

Nem győzni jöttem
de nem vagyok vesztes sem
Mert a legnagyobb kincs
átszögez és megkoronáz
szabad lehetek, választhatok, dönthetek
sírhatok vagy szerethetek

álmodhatok, feledhetek

Könnyeim átölelik az esőt
Megszabadulok legnagyobb kísértésemtől
mégsem választom, hogy
gyáva és gyenge legyek

Gyolcsokba tekerve
zokogva nevetve sziklára állok
és nem számít az sem
ha pofonokat kapok
igazságban szenvedésben
az vagyok aki vagyok...

Tornay András - Szótlanul csodállak

Tornay András

Szótlanul csodállak 

Szótlanul csodállak.
Titkod betakar,
Rám simul békéd
Magammal viszlek
Miközben feléd megyek
Magamban hordozlak
Miközben hozzád tartozom.
...
Ma észrevettem,
Hogy megsimogattál

És csak nekem hegedültél
És én csak minden hetedik hangot értettem
De bennem is szólt a dal.
Mégis.

Tornay András - Emlékszel?

Tornay András

Emlékszel?

Emlékszel?
Sokáig ültünk szótlanul.
Egymással szemben.
Félve, vágyakozva.
...
Emlékszel?
Mikor féltünk vagy nevettünk.
Örültünk és szerettünk.
Nyertünk miközben vesztettünk.
Többször is megszülettünk.
...
Emlékszel?
Ahogy kezed simult tenyeremben
A könnyekre s a miértekre
Az égre és a feketére
A meleg puha friss kenyérre.
Emlékszel?

Tornay András - Idegen földön

Tornay András

Idegen földön

idegen földön csoda megérteni
saját zenéd szárnyalását
saját nyelved tisztaságát
saját lelked szabadságát
idegen földön csoda megérinteni
mások világának titkait
mások lakattal zárt vágyait
mások meg nem értett álmait
idegen földön
ünnep találkozni önmagaddal

Tornay András - Bánj óvatosan a szavakkal!

Tornay András

Bánj óvatosan a szavakkal!

Vannak szavak, amiket nagyon meg kell gondolni
S csak akkor mondd ki, ha meg tudsz halni azért, hogy igaz maradjon.

Bánj óvatosan a szemekkel!
Vannak szemek, amikbe hosszan, s mélyen kell nézni.
S csak akkor nézz oda, ha angyalt látsz a pupillákban rejtőzködni.

Bánj óvatosan az ösvényekkel!
Vannak utak, amelyekre vigyázva kell rálépni.
S csak akkor lépj rá, ha biztos vagy benne, hogy nem sérülnek
az őszi napra kipihenő apró gyíkocskák.

Tornay András - Október végi fák

Tornay András

Október végi fák

Megszépülve készülni a halálra
Nemesen és büszkén
Mint az október végi fák,
Szép reménység

Harmatba, zúzmarába nyomot hagyni
Ködbe bújva elrejtőzni
Mint az október végi fák,
Szép reménység

Titkokat és álmokat gondosan betakarni
Új rügyeket megálmodni
Mint az október végi fák,
Szép reménység

Tornay András - Lassan lépek ...

Tornay András

Lassan lépek …

https://m.youtube.com/watch?v=VpAcREff8xo

Lassan lépek
s fenyőfák kísérnek az úton
Színes köntös az ősz
gyöngyeit, s gombjait forgatja a szél

Harmat csapódik arcomba
Belső könnyek találkoznak
Vékony ágakat szurkál a köd
Avarpárnákba süppednek hiányok

Teremtő kezeid még nedvesek a sártól
s én csak csodálom világod
a bánat őszi tükre,
Térdre borulok Édenedben
Ujjaim pihennek tenyeredben

Benned bújok el
Mögötted rejtőzöm
Jó Veled.
Csak veled jó

Tornay András - Mindenki törékeny ...

Tornay András

Mindenki törékeny...

Mindenki törékeny, de mindenki világít,
Mindenki fázik, de mindenki melegít,
Mindenki fél, de mindenki vigasztal,
Mindenki búcsúzik, de mindenki marasztal.

És minden lépésnek és súrlódásnak értelme és nyoma van,
És minden kérdésnek és minden csendnek titkos oka van,
Ugyanaz az érintés ölel magához és mar beléd sebeket,
Ugyanaz a van és ugyanaz a nincs és mindkettő a szeretet.

Tornay András - Nem szabad sietni

Tornay András

Nem szabad sietni

https://m.youtube.com/watch?v=VpyV6NCx11Y

nem szabad sietni
addig amíg nem ébred fel a világ
még rá tudunk csodálkozni a titkokra
még meg tudjuk számolni a csillagokat

forrást rejt a pusztaság
gyűrött lepedők redőiben
hófehér tisztaság nemesít meg minket
mozdulatlan magasságokba merülünk
nem szabad sietni

Tornay András - Lennél-e menedékem

Tornay András

Lennél-e menedékem

http://youtu.be/wiFlvPfL-ss

Lennél-e menedékem,
Ha teljesen eláztat az eső
Lennél-e menedékem
Ha nem is próbálnék erősnek látszani
Megsimogatnál akkor is,
Ha mocsárba merültem előtted
Lennél-e menedékem
Ha siralmas kiszolgáltatottságom
Egyetlen érintésért könyörögne
Megvigasztalsz akkor is, ha majd
Könnyeim ömlenek aszfaltközöny tócsáiba
Lennél-e a menedékem,
Akkor, mikor magam elől menekülök...
talán pont hozzád...

Tornay András - Dal

Tornay András

Dal

Tudom, lesz majd egy nap,
ahol nem lesz már könny, ahol nem lesz fájdalom.
Lesz majd egy társ,
aki nem hagy el, aki folytatja dalom.

Lesz ott egy tó, egy út,
melyre mindig fény ragyog.
Ahol nem érzem azt,
hogy emberek közt egyedül vagyok.

Lesz ott egy fal,
ahol megtorpan majd minden gyűlölet.
Mozdulatlan tenger vár,
mely elrejti minden bűnömet.

És tudom, hogy lesz ott egy kéz,
amely nem engedhet el.
S a hegycsúcson majd kereszt áll,
melyben nincs szögeknek hely.

Tornay András - ... érted, hozzád ...

Tornay András

... érted, hozzád ...

 

Tornay András - Egyformán

Tornay András

Egyformán

A tenyered lehet nyitottabb
A kezed lehet érdesebb
A szemed lehet tisztább
A lelked lehet ártatlanabb

Szíved lehet csendesebb
Lépteid lehetnek halkabbak

mégis amikor védtelenek vagyunk
s távolról látom magunkat
elhaladni kerítések mellett
tudom, hogy egyformán alacsonyak vagyunk