2013. június 2., vasárnap

Pedagógusnapra



Pedagógusnapra


„Vezesd őket, utat ne tévessz,

S magadhoz mindig hű maradj,

Mert élen állsz, és messze látszol,

Sose feledd, példa vagy.”!



Nagy László

*

Egy 1951-es minisztertanácsi határozat a pedagógusok munkájának társadalmi elismeréseként június első vasárnapját PEDAGÓGUSNAPnak nyilvánította. Megünneplésére először 1952-ben került sor: ekkor átadták a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb oktatóinak. Jelenleg a kimagasló oktató-nevelő tevékenység elismerésére adományozhatóak szakmai díjak. Megünneplése sokat veszített hivatalos jellegéből, intézményi szinten elsősorban a gyermekek köszöntik tanáraikat.

*

Osváth Erzsébet

Tanítóinknak



Tanító nénik!
Tanító bácsik!
Egy kisdiák
áll előttetek.

Kisdiák a sok százból,
ezerből-
Jóságotokat
hadd köszönje meg!
Hadd köszönjem
azt az igaz kincset,
amelyet ti
adtatok nekünk.
S amely bűvös
erejével annyi
új titokra
nyitotta szemünk.
Neonfénynél is
szebben világít
a tudás, mit
kaptunk tőletek.
Szeretetünk
sugárzik felétek.
Ragyogja be
Szép ünnepetek

*

Szabó Lőrinc

Köszöntő



Érzés, tudás tiszta méze gyűlt a szívbe, gyűlt az észbe.
Betűk hordták: ők a mi lelkünk aranyméhei.
Züm-züm, rétet, virágot, bejárták a nagyvilágot,
s ma mint hála, mint kiáltás csordul szívünkből az áldás:
"Éljen tanító néni! – Éljen tanító bácsi!”
 

Szomorúfűz - Múlandóság



Szomorúfűz

Múlandóság

A nappal szétfoszlik, az alkony a napfénybe záródik.
Bekopog a bársony este
Valaki álmodozik, van aki álmodik - rejtett,
kusza titkaival, a gondolatok árnyaival.
A hajnallal ébredő világ, a szemekben képek,
a szívekben az elszálló álmok.
A tegnapok múlandósága, az új nap reménye.
Madarak éneke, szárnyalásuk a fények felé.
Hitünk az életben, a jóban, ősi törvényeinkben,
a színek, a fények sokféleségében.
Puhán, ránk terített reggeli fátyol,
egy világot építő szeretetben.

Tornay András - Esti óra újjászületve




Tornay András

Esti óra újjászületve
Esti szellő és hárfadallam festi az eget színesre
Szelíden simogat és elaltat a hold
Kint egyre sötétebb és ijesztőbb
Bent egyre nyugodtabb és világosabb lesz minden
Ma este mindenki megbékélhet mindenkivel
Minden arc csak nevetésre képes
Elfelejtjük átkaink nincs szavunk a neheztelésre
Minden kéz védelembe öleli törékeny testünk
A csendet is el tudnánk most mesélni kíváncsi gyermekeknek
Mondataink hidakat építenek
Virágok nőnek némán s nem vágja le őket senki
Nincs kérdés nincs kétely nincs idő
A tundrán ma nem lesz egyetlen állatka sem áldozat
Tánc, sóhaj, szerelem, kacaj és tangó
Hiányok és félelmek simulnak levelek susogásába
Ma nem öregedtünk egy picit sem.


Szeles Csabáné - Vágyak



Szeles Csabáné
Vágyak

A tűz lobog
A szív dobog
Megszűnni sohasem fog.
Álmok és vágyak
Szélsebesen szállnak
Gondolataim nálad járnak.
Felejtsd el a rosszat, amik fájnak!
Elfojtott vágyak
Kimondhatatlanul fájnak
Egyszer minden felszínre tör
Beteljesedik, s tovább nem gyötör.
Levelek, képeslapok
Jelenleg ennyi mit adhatok
Szívem, lelkem mégis a tiéd
Neked szól minden érzés.
Csodálatos dallamok
Mindig azt hallgatom
Melléd sodort az élet
Ennél szebbet nem is kérek
Lelkünk harmóniája
Életünk kálváriája
Mindhalálig elkísér
Az érzés ami bennem él!

Hatos Márta - Akartam lenni én



Hatos Márta
Akartam lenni én 

Akartam lenni én
a pokol ördöge,
máskor meg egy csillag
a fénynek üstöke.
Voltam már angyal is
jóságnak hirnöke,
lázadban hűs szellő,
bánatodban vigasz,
könnyeid letörlő
szertelen kis kamasz,
a mámort is rejtő
hideg és büszke nő,
álltam én viharban,
mint egy ős sziklakő.
Megtörten vártam még
egyetlen kis jelet,
mondatlan szavakkal,
hogy a szíved szeret,
de másért élsz már te
és másért élek én,
ez a nap most mégis,
csak így lehet miénk…
S ha jő éjre hajnal,
lelkemben pirkadat,
nem fogom veszteni,
miattad magamat.


Falu Tamás - Könny voltál



Falu Tamás

Könny voltál


Könny voltál, aki gördült,
de visszafolyt a szembe.
Öröm voltál, aki feltört,
de nem ért el szívembe.


A sors voltál, ki küldi,
s visszahívja a törvényt.
Jövő voltál, mely nem lesz,
s a múlt, mely meg nem történt.


Még arckép sem lehettél,
csak sűrű, sűrű fátyol.
Már azt is elfeledtem,
hogy örökre hiányzol.

Kamarás Klára - Borongósan



Kamarás Klára

Borongósan

Az életem eltékozoltam:

nem tücsökként, de nem is voltam hangya,

épp csak az idő folyt el… nap, a napra,

az évek szürke mozaikszemek

voltak tavaszi ragyogás helyett.

Magánvilágom: siratófalam,

nem szégyellem, csak siratom magam.

.kaktusz - A szeretetért ...



.kaktusz




Tudod arra gondoltam,
hogy az ember saját poklát
teremti magának, akár
a saját mennyországát, azzal,
hogy mit tart fontosabbnak,
mit helyez előtérbe,
a fényt, vagy a sötétet:
a kettőben lenni egyszerre
nem lehet,
valaki önmagában vagy fényt gyújt,
vagy kikapcsol minden világosságot…
és talán a földi pokolért is felelős az,
aki nem gyújt új gyertyát,
aki megfosztja a világot
a fény lehetőségétől,
a Földet talán körbe lehet szeretni,
(vagy épp ádáz gyűlölettel átszőni)…
lehet valakit
megszeretni a szeretetéért,
(őt viszontszeretni)
és amikor már a szeretet jól megy,
szaporítani,
szeretni önmagáért egy idegent,
neki csak viszont kell szeretni,
és persze folytatni:
csak a kezdet nehéz …
hogy a dolog működjön, ahhoz
minimum kettőt kell megszeretni,
no meg azok helyett egy párat,
akik arra képtelenek,
mert szeretetet nem kaptak:
és az már szinte természetes,
aki szeretni képes,
az méltó lesz a szeretetre
önmagának is…
ha egyszer a világra jön,
nagyon gyorsan képes terjedni,
csak nem szabad megállítani,
s ha így tenne mindenki,
a világ vele lenne teleszülve …
kicsi az embernek a feladata,
(talán azért jött ide,
hogy ezt a bolygót kivirágoztassa)
s ha mindenki eleget tenne,
a Föld maga a paradicsom lehetne,
s hogy valamit rosszul tesz,
hogy nem él a paradicsomban,
azt mutatja a világ állapota.

2013. május 22.





Ágai Ágnes - Bárhová lépek



Ágai Ágnes
Bárhová lépek

Bárhová lépek, beléd ütközöm.
Át- és keresztül vagyok
szőve már veled.
Mozdulataiddal, mozdulok,
hangodra hangolódom.
Így élünk kettős kötésben
téphetetlenül.

Hanyecz István - Őszinte szavak



Hanyecz István

Őszinte szavak


őszinte szavak

mind hozzád simulnak ők

féltenek nagyon



nem kell ígéret

hallom hangod húrjait

nékem dalolnak



ékesen szólnak

barátságot szerelmet

szabadon osztnak



édes csók ízét

csenni kell mint virágot

letépni szabad

Horváth Ilona /Hanoli/ - Igézet



Horváth Ilona /Hanoli/

Igézet

Ott vagy az alkony
szórt fényeiben
magányos vándor,
sóhajod szívemben
féltve vigyázom,
néma hallgatásom
így nem ejt sebet.
Beköltözök
fák hajlásába,
szélfuvallatba,
madarak fészkébe,
felhők magasába
alaktalan
mindig veled.
Ott vagy
a csillagos égen,
tavak tükrében,
úttalan erdő
sűrűjében,
magányburokban,
ott vagy magamban,
s magam vagyok…
Magányos páros
hajója hangtalan
mennybe,
vagy mélybe,
de egyre suhan…


Horváth István - Titkok mögé bújva



Horváth István

Titkok mögé bújva

Titkok mögé bújt a lelkem,
Könnyes szemmel emel engem,
S lágy patakkal csitít a csend.


Árva szívemnek szárnya tört,
S csak húzzák az árnyak a kört,
Szomorúan felém, felém.


Ha szívem egyszer kioson,
Keresztül az ércfolyosón,
Egy régi vihar kardot von.

György Viktória Klára - Te meg én ...



György Viktória Klára
 Te meg én ...

Egy boldog új nap ébred szenderegve,
harmattal szőtt a bársonyos reggel...
Aléltan sóhajt a vágy,
lelkeink szelíd dallama dúdolja,
kincset talált...
A bánat percei tovaszálltak,
vége a könnyízű éjszakáknak.
Picinyke szikra csillan bensőm rejtekén,
fény szárnyain suhan egy érzés,
szívem már jó helyen...
boldogan megpihen...
Álmaim gyöngyfüzérként függtek az éj tavában,
már nem keresem, benned megtaláltam...
Te vagy a tiszta forrásom,
melyben megmártózik a remény,
hol édes a fájdalom,
s gyengéd sóhajjal ölel a fény.
Ringass el, altass el,
az alkony csöndjében
édes varázst lehelsz csókoddal felém,
csillagfénnyel szőtt utunkon,
a szerelem gyöngysorát szórjuk szét
Te meg én...

Tokaji Márton - Az idő kapujában



Tokaji Márton
Az idő kapujában

Kitárom az időnek kapuját
úgy várom jöttödet.
Bátran lépj be rajta!
Hadd haljam léptedet.
Az elveszett illúzió világában
a képzelet pőrére vetkezett.
Ábrándos vágyban összeolvadva,
odaadóan vétkezett.
Míg a gyönyör csodáit a testben
lobogó láng emészti fel.
Addig álmaink időben és
térben vesznek el.
Az örök kétségbeesés hegyén
feléd kiáltok Istenem
Bocsásd meg bűnömet,
ha vétkezem.

Primerose - Szerelem



Primerose

Szerelem

Halk, suttogás édes vallomás "Szerelem ",

Izzó parázs lett szívemen.

egy szó, mely vérvörös rúzs ajkamon

forrólehellet, száz regét elzengett, ősi hatalom

világok dőltek, borultak lábához

-miért ne omlanánk Mi, kedvesem "Ez" oltárhoz?

Ezt én most szádra festem

Testedre csókkal égetem

karommal hevítem szüntelen

lángolj velem súgd vissza nekem

Édesem- Te! "Szerelem"