Kondra Katalin - Születés

Kondra Katalin

Születés

Amikor írok

Nincs hatalmam

Érzelmeim s

Magam felett.

Kezemben a toll

Kanyarogva,

Gyorsan írja

A betűket.

Vers születik,

Úgy fáj, mintha

Gyermeket szülnék.

Vajúdom.

Érzelmeim

Kelnek életre

Egy apró, fehér

Papírlapon.

Sírva írok,

Hogy mi lesz

Sorsa művemnek

Még nem tudom.

Egyszer talán, ha

Elmúlik a kényszer,

A választ magamtól

Megkapom.

Serfőző Attila - Sugár-út

Serfőző Attila

Sugár-út

Az elvénülő Nap

látóhatárom peremébe harapott,

s a meghízott bíbor mögött

konok, csontig hasító  alkony lebeg.

*

Lépésem nyomodba zörget,

hűlt lelkem érted didereg…

*

Földre hullt az utolsó égiszikra,

talpra áll az est.

Helen Bereg - Nem tudhatod

Helen Bereg

Nem tudhatod

http://www.youtube.com/watch?v=DEu9S90zahM 

Csak ülök csendesen.
Lehunyt szemhéjamra vetítem
nemrég percek csodáját.
Melengető, édes érzés jár át,
valóságra kel, mi csak képzelet.
Itt vagy ismét, itt vagy velem,
nem érdekel semmi, csak téged
akarlak ölembe zárni,
ringató karodban súlytalan
lebegni, pulzáló ütemre
történjen bármi.
Mardosson, égessen a vágy,
mint lángnyelvek
ölelik halálba vétkes-vétlen
áldozatukat fent a máglyán.

Mikor itt hagysz, mikor
elmész abba a másik világba,
csak ülök csendesen
s lehunyt szemhéjamra vetítem
átélt percek csodáját.
Szorosan átölelem magam,
ne törjön sikolyba hiányod,
nehogy megtudd, meghalld,
mennyire fáj a kihűlő ágy,
a bőrömről elszálló illat,
melyet ott hagytál magad után.
A hangszálak nélküli kiáltást
nem hallhatja más, csupán
násztól izzadt párnám,
s önként vállalt társam,
a magány.

Szigeti Miklós - ... az a csók!

Szigeti Miklós

...az a csók!

szó nincs amihez
zene kell
mégis elmondom
Teneked
harmatos pillanat
volt csupán
csak ennyi emlék,
egy cseppje
sós tenger íze
egész világ
lényed, eleven
álmot hint
pelyhes fellegeket
ujjunk ér össze
tenyerünk melege
ölelésünk heve
ennyi a kép
mégis elmondom
Teneked
csend szerelmes
álma volt az a csók

Kiss Angéla - Júniusi nyár

Kiss Angéla (Mimangi)

Júniusi nyár

http://www.youtube.com/watch?v=7wtfE06R5Yo  

Tengerkék egére a nyárnak
Tarka színű viruló virágnak
Fénygömb fest aranyszálat
Sugárzón izzó tűzlángokat

Bársonyos illatár lengedez
Rózsás árnyakat megszínez
Szellőivel folyóival elringat
Amikor eljön a hűs alkonyat

Álomra hajtja fejét a fény is
Minden eleven marad mégis
Megidéz szerelmet magányt
Feltolult érzékek lágy hangját

Szomorúfűz - Mamácskám ne félj ...

Szomorúfűz

Mamácskám ne félj ...

http://www.youtube.com/watch?v=YVQfZYKVHFs

Lelkemben élsz,

viszlek magammal emlékvonatomon.

Szívem lakója vagy az örökkévalóságban

Sugarad áthatol a falakon, melenget, simogat.

Nem állíthatja semmi meg.

Szólok Hozzád az egyedüllétben.

Sétálsz, halkan lépdelsz velem ösvényemen,

kísérsz, óvsz, letörlöd égető könnyeimet.

Szemed fényében reményt, erőt látok,

mely segíti a mindennapokat,

a fájdalmakat elviselhetően élnem.

A szívem egy égő vörös rózsa, mit most Neked nyújtok át.

Emléked köré fonva szeretetem – köszöntve születésnapodon.

A szívem ide-oda verdes, dadogva fogja számat és csendben figyel.

Szívem dallamai Neked zengnek, szárnyalnak a széllel, a madarakkal.

Suttogva a világnak szeretetem.

Szemedben csillagok ragyognak, az enyémben milliónyi könnycsepp.

Fényeid átölelnek, ringatnak, féltenek, óvnak.

Könnyeim Érted, Neked hullnak. Szívemben, lelkemben vagy velem

- drága Édesanyám!

Németi Csaba - Otthon

Németi Csaba

Otthon

Ülök a széken.
A meleg konyhában élnek az emlékek.
A konyhaszekrény zöldje Anyám kezétől
fényesedik.
Énekel közben.
Szerette az ibolyák kékjét.
Kanál és villa zenél, tányér fehérje csillog,
mikor a helyére teszi.
Halkan zizzen az abrosz.
Seprűvel kezében rózsákat hall
beszélgetni.
Fáradtan habzik a lepedő a karján.
Vasaláskor forró gőzben fürdik –
Elnémulnak a dalok.
Sóhajtva ül a hokedlire.
Fájós lábát sámlira teszi.
Tű villan az ujjai közt.
Ruhán gyógyult szakadások.
Haját igazítja. Körme töredezett kissé.
Felszítja a kályha parazsát.
Ráteszi a vacsorát.
Apám lép be. „Elfáradtam.”
- mondja.
„Én is” – Mosolyogva néz rá.

Elment.

Mit adhatott

– rám hagyott Mindent.

Fazekas Valéria - Álmodni újra

Fazekas Valéria

Álmodni újra

Álmaim szebbnél szebbek voltak,
S most itt vagyok … oly messze, messze.
Mindaz mit álmodott a képzelet
Búcsút intett gúnyosan nevetve.

Messze vittél, elragadtál, elfáradtam
Sorsom pihennem kellene,
Ismét pillámon vagy könnyem
Bántó fájdalmak fénylő követe.

Akár a sebzett nyírfa nedve
A gondosan simított réseken kéretlenül
Átszivárog minden sértés,
Mivel a többi ember simán megbékül.

Hittem egykor balgán hogy okos,
Fénylő csillagként ragyogok,
Most mégis porba omlott, megtiport,
Kidöntött fa vagyok.

Hogy állíthatnék vissza
Gyökereire egy kidöntött fát újra?
Álljon büszkén, méltóságosan,
Enyészet vésze ne fogjon rajta.

Tanulni foglak áttetsző lelkem
Hinni, tisztelni tégedet,
Leggyöngédebb érintésre szétfoszló,
Olyan vagy mint a lehelet.

Nyitom kelepcéd-szárnyalj!
Éltessen új álmok ereje,
Nem rejthet senki tenyerébe
Hogy életem birtokba vegye.

Debreczeni Zsolt - Fénytelen éj

Debreczeni Zsolt

Fénytelen éj

Fáradt vándor arcát szellő simogatja,
nem találja útját sötét éjszakába.
Fénytelen az éjjel, csillag nincsen fénnyel,
semmi sincs a lelkemben mely fényét szórja széjjel.

Álom árnyát világítja a mélysötét szürkeség,
komorság és bánat itt üde színfolt-egység.
Lelkemet elemésztő sötét könnyű mámor,
suhan át az éjen, nesztelenül-bárhol!

Erdő legmélyén, mint fekete felhőben,
fény gyullad az éjszakában éppen még időben.
Parázsló fénysugár szeretetet áraszt,
de minden titkos fényre nem kaphatunk választ!

Bodó Csiba Gizella - Honnan hallom?

Bodó Csiba Gizella

Honnan hallom?

http://www.youtube.com/watch?v=P0l0xBkFnb4 

Honnan, honnan hallom
ezt a halhatatlan,
levegőn átrezgő éneket,
sikoltás-csíkot szakító
két kezet
rajzol a gyertya fénye,
égő csipkebokor
lángja visszacsókol az égre.
Boróka ágak közt elhamvadó
dal simul rám - szeretsz?
Honnan, honnan hallom,
hogy nevetsz?
Már nem fáj, hogy vársz
mindegy milyen messze,
szívemen átrezeg a hang,
ott a fészke - megkereste.

Radnai István - Éjfélen is túl

Radnai István

Éjfélen is túl 

az időből kifogytunk drága vagy nekem
lassan belőled belőlem s a ...levelekből
csak az erezet marad palackszellem

lested éjfélkor az óramutatókat átlépnek
egymáson még azt mondják az idő
halad miközben ugrik a fürge élet

s hívogatnak a leszakadt hidak

még pillér a tested s az álom
megáradt folyó benne a pillanat
fatörzs kitépve gyökerestül s a lomb

vele sodródik őszinte szerelmes-
levél volt valahány egyenként
olvasta el a nap szeleket

küldött átkozott viharokat
féltékeny volt a vágyainkra felhők
választanak el most s a holnap

talán már nem a miénk ha eljő

Ady Endre - sugár ...

.kaktusz - Sugarak ...

.kaktusz

http://youtu.be/0A4FjW709RU

Tudod arra gondoltam,
hogy a világban vannak
sugarak mindenfélék,
miket a pillanatban
érzékelni sem lehet,
de amik hosszútávon
hatnak rosszul, vagy jól:
és vannak közömbösek,
az egészen nem változtatnak...
s talán sokszor olyan
a két ember közötti kapcsolat,
habár a látszat mindent eltakar,
amit belőle megtapasztalni
lehet akár egyforma,
külsőre különbség nagy nincs,
hatására nézve más mégis…
lehet az egyik ártó, a másik,
emberi mértékkel mérve
akár lehet tökéletes:
és talán van olyan is,
amelyik már nem is emberi,
csodatevésével
hasonlít az istenire…
a rossz „sugár” beteggé teszi
az egészségeset is,
az ember egyszer csak
észre azt veszi,
hogy önmagához képest is
rohamosan hanyatlik…
a másiknál semmi nem változik,
megmarad abban az állapotban,
amiben volt előtte,
ami a földi értelemben
már különleges,
mégis, általa az ember
nem lesz egészségesebb…
de talán ember és ember közt
létezhet több annál,
már-már isteni a sugár,
lehet a teremtő erő maga,
minek segítségével,
ki nem is tudja, hogy beteg,
kigyógyul önmagából,
a régi meghal,
és születik egy új ember.

2013. június 8.

Gárdonyi Géza - Sugár ...

Scheffer János - Macska-egér játék

Scheffer János
Macska-egér játék

http://www.youtube.com/watch?v=ImUHEs7E7SM  

Engedjelek közel, vagy inkább maradj távol?

Jó lenne ha most itt lennél, vagy bárhol máshol?

Kedvellek Téged, talán szeretlek is már?

Mondani még nem merem, így is gyanakszol rám.

Gondolataim csak körülötted forognak,

Bárhová megyek, mindenhol eszembe jutnak.

Mikor találkozunk az eszünk beszél rólunk,

De minden szavunkat a szívünkkel is szóljuk,.

Most szerelmes macska-egér játék az élet,

Lelkünkben napról-napra emeljük a tétet,

Egyszer te üldözöl és én esek csapdába,

Máskor te menekülsz és én kereslek halálra.

Egyszer talán megállunk, ketten, magunkba nézni,

Elkezdjük a játunkat komolyan venni,

Talán a „Te” meg az „Én” majd ott „Mi”-vé válik.

S akkor szerelemre cseréljük a barátságunk.