2013. augusztus 6., kedd

László - Újra rajzolom ajkad ívét



László

Újra rajzolom ajkad ívét

… és újra rajzolom ajkad ívét
tested lágy vonalát,
hajad esését miként válladra omlik
és arcomba csap,
újrahangolom hangodat
szerelmes szavaid
foszlott érzelmeink húrjait;
átírom emlékeink
térben és időben s, majd
a csillagokban landolunk.


újra álmodom azt a mosolyt
kiszínezem tetteim
szivárvánnyá lesz minden,
és nem hull több levél,
minden bokron fehér szegfű terem
-itt a toll! Rajzolj velem!


Rajzold újra életem,
fesd át lelkemet
zongorázz el egy dallamot
mit azelőtt nem hagyott.
Írd át emlékeink
itt e földgolyón
és utazzunk együtt egy léghajón
mi a fellegekbe visz…
addig újra álmodlak
és kiszínezem tetteim.


Fetykó Judit - A kapun túl



Fetykó Judit

A kapun túl


A kapun túl, az mindig hajnal?

Vagy este, vagy éjszaka?

Izzó nap szikrázó fénye,

vagy képzeletem az maga?



A kapun túl, ha nyílik, tárul,

beenged egy más ez világ,

mi képzelettel, vággyal társul,

teret, időt egyszerre lépve át.



A kapun túl, ha oda bemegyek,

tér nyílik, egyszerre közel-távol,

előre, vissza bármit nézhetek,

minden kitárul, minden kitárul.

.kaktusz - érdek nélküli szeretet ...



.kaktusz

Tudod arra gondoltam,
hogy minden kornak
a maga jellemzője megvan,
először,
mint egy kis földből előbukkanó ér,
ami egyre terebélyesedik,
lesz belőle szelíden csordogáló folyó,
ami azután, ha nem vigyázzák,
kíméletlenül kimegy a medréből,
kezelhetetlenné válik,
elfoglalva a termőföldet
okoz hatalmas kárt,
s ha egyszer elvisz mindent az ár,
az ember rákényszerül,
hogy kezdjen egy új,
egy másik, lehet,
hogy bölcsebb életet…
talán a napjainkra,
ami már tart nagyon rég óta,
leginkább jellemző az üzlet,
először kötötték kicsiben,
de mára már lassan
elönti a legkisebb zugot is,
üzlet lesz az egész világ,
a szeretet helyét fokozatosan betölti,
az ember észre sem veszi,
még azt gondolja magáról,
hogy ott van benne a szeretet,
mikor már azon gondolkodik,
mit is kap érte cserébe…
az üzleti világban fontos
a megfontolt számítás,
adásra, csupán a szeretetből,
csak a rossz befektetők gondolnak,
örömét egyre kevesebben érzik,
s ha egyszer elönt mindent az ár,
ha már az üzletről szól a világ,
a szeretet veszíti el a termőképességét,
s az értelmetlenséget meglátva,
talán az ember elkezdi
az egészet újra felépíteni,
ahol lehet, hogy a tiszta,
érdek nélküli szeretetet is megtalálja.


2013. augusztus 05.

Szécsi Margit - Nyár, napfény



Szécsi Margit

Nyár, napfény

A boldogság súlyos aranyban,
vértesen vonúl,
megcsörren a kukorica tőle,
haja fodorúl.


Lég sínein, mennyei úton
fehér géprajok,
dorombol vakító mellük,
árnyuk is ragyog.


Ily sugárzó lesz-e a végső
látomás? s a rét?
Vagy nem látom forró fényét
csak rettenetét?


Komáromi János - nézd csak ott



Komáromi János

nézd csak ott


nézd csak ott

ott mennek a fák

nézd csak ott

ott vártam rád



szaladó fák között

egész este sírtam

szaladó fák alatt

már nem soká bírtam



ott hagytam a fákat

megálltam hirtelen

akkor kezdődött

újra az életem



nézd csak ott

a csendes némaságban

nézd csak ott

ott ahol én megálltam



nézd csak ott

megállnak a fák is

nézd csak ott

ott megáll néha más is



szaladó fák

egyre körbe járnak

szaladó fák

néha még megállnak



szaladó fák

vissza sose néznek

elhagyott lépések

vissza sose térnek

Vadrózsa - Égi alkotás



Vadrózsa

Égi alkotás

Nyári sugárkoszorú
meleg simogatása,
fényeket fest
testem vásznára.
Hangtalan

ecsetvonásai
jeleket hagynak
az alkotó évszaknak.
Az idő emlékkönyvébe
-csalóka látszatként-
bronzzá varázsolt
a napsugár-palettakészlet.


A legszebb fényözönt
-teremtésem előtt-
szeretet-sárgába rejtve
készítette
az Isten a mennyben.
Áldott művészete.
Büszkén viseli
lelkem az ajándékát!
A hit erejével ragyog
az egész világon át!

Leleszi Balázs Károly - Elküldöm neked



Leleszi Balázs Károly
Elküldöm neked 

Összekulcsolt kezeimben egy csöppnyi
lélek pihen, pihe szárnyait
aláhulló könnycseppjeim gyolcsba öltöztetik.
– Engedj el! – kérlel, de én nem nyitom ki
kezeimet, nem figyelek könyörgő szavára;
mert elküldőm, most elküldöm neked kedvesem,
hogy a te életed is szebb legyen,
te is vigyázhass valakire, hogy neked is legyen
egy csöppnyi lélek a tenyeredben.

Maczkó Edit - Aszály



Maczkó Edit
Aszály

Kardélű, száraz
pikkelyek,
éles a rög,
gyűlik a seb.

Térdig sem ér
a búzavetés,
sikérje is
nagyon kevés.

Perzselt kalász
szára pattan,
Hegyalja egy
forró katlan.

Szemölcsös föld
repedt, vérzik,
száraz vetés
elenyészik.

Sovány termés,
nem lesz kenyér,
hasztalan fényes
a kapanyél.

Ilyen aszály
rég nem végzett,
a forróság
mindent éget.

Perzsel, szinte
lángra kapna,
ha verejtékünk
elapadna.

Ég haragja
szürkén gyűlik,
háborúra
készülődik.

Villám csattan,
vihar tombol,
falu népe
fohászt mormol.

Száll a perje,
parázs kéve…
Sír a harang
újkenyérre.

Ódor György - A folyóparton



Ódor György

A folyóparton 

Ültünk a folyóparton és néztük a vizet,
aztán néztük a vizet és ültünk a parton.
Az arcodat láttam, ott hullámzott kicsiben,
aztán hullámzó kicsiben láttad az arcom.

 
Fújt a meleg szél és suttogtak a levelek,
aztán suttogtak a levelek és fújt a szél.
Még gyerek voltam, félve fogtam a kezedet,
aztán fogtam a kezedet, gyerek voltam még.


Amikor hazaértünk, adtam egy puszikát,
egy puszikát mindig, amikor hazaértünk.
Megvénült a nyár, külön vált két kicsi világ,
aztán két kicsi világ, tovább külön vénült.


Ülök a folyóparton és nézem a vizet,
talán nézed a vizet, ott ülsz egy másik parton.
Az arcodat látom, ott hullámzik kicsiben,
hullámzó kicsiben látod még gyermekarcom.


Balázs Danó Tímea - A Nyár áldomása



Balázs Danó Tímea

A Nyár áldomása

Bárhová is léptem a Szeretet
mindig, mindenhol rám talált.
Megfordult a világ, nem értem…
Ő miért mosolygott épp rám?
Te is látod?… ránk nevet az Ég!
Nem tudom, mit tehettem,
új dimenzióba ért az életem,
minden más lett,
a világra szivárvány lepel hullott,
a lelkem fényes lett és nyugodt.


Napsugár lettem, nézz rám!
Megáldott a Nyár…

2013. augusztus 4., vasárnap

Szomorúfűz - A szív sugallata



Szomorúfűz

A szív sugallata

A hajnal fényei a felhők mögül bújnak elő. Ígéretet, reményt ad az új nap.
Csodás illatokat, mézillatot hoz a feltámadó szél.
Előbújik a fény, bearanyozza az égboltot.
Ringatózó dallamok szárnyalnak a madarak ébredő dalával.
Szívünket  körülfonja az idő. Veszendő a lélek, de a szeretet sugárzik belőle.
Ajándék minden emlék, színezik az álmainkat.
Pillangószárnyon virágszirmokon festenek színeket árnyak és fények váltakozásával.

Álmaim puha takarója alól ébredtem, a lehullott éjszaka sötétje után.
Lépteid nyoma már elhomályosult, eltűnt a messzeségben.
Reményeim a végtelenbe vesztek.
Zord éveken át vándoroltam nélküled, emlékedet őrizve szívemben.
Sorsom útján tovább bolyongva az örvénylő időben.

Egry Artúr - Kóborló lelkem



Margot - Lelki béke



Margot

Lelki béke


Már régen nem érdekel,
Hogy ki szeret, vagy ki nem.
Hogy ki vár tárt karokkal,
Vagy lázong ellenem.


Mert erős, edzett lettem,
Mint kohóban az acél,
Bátran útnak indulok,
Ha messze is a cél.


Átszabtam az életem,
Mára elcsendesedtem.
Kit érdekel az idő?
Had fusson felettem.


Nem háborgat szerelem,
Sem értelmetlen vita.
Nem hergel fel rágalom,
Sem belpolitika.


Még élvezem a napot,
Ahogy átjár a meleg,
Mert mosolyomra mindig,
Mosoly a felelet.


S ha netán, egy durva kéz,
Fegyvert emelne reám,
Hamvam itt szórja a szél,
Ez itt az én hazám.


dr. Szeicz János - Már nem mehetek



dr. Szeicz János

Már nem mehetek

A hajnal lustán lépdel a háztetőn,
s a nap aranyló fénnyel festi az eget,
jönnek új, frissen dúdoló szelek,
érzem hívnak, de már nem mehetek.


Az ébredés szép álmot kerget el,
hát ablakomat szélesre tárom,
s beáramlik a hajnal hűvöse,
vágyam lobban, de már nem mehetek.


Azt hiszem, az élet úgy ért hozzánk,
mint a vonó, mely két húron zenél.
Sors játéka, elvesz, mást újra ad.
A hangod hív, de már nem mehetek.


Szeretni tiltja szívemet korom,
oly súlyos lett a csendem, mint a kő,
az idő mélyén még lidércfény csábít,
úgy vártalak, de már nem mehetek.


Seres Hajnalka - Egyedül a dombtetőn



Seres Hajnalka

Egyedül a dombtetőn


Mint a halvány csillag az égen
S a tűnő boldogság véget ér
Ott ülsz egyedül a dombtetőn
Szemeidben apró könnycseppek vannak...


Apró könnycseppek ezek
Melyek nem akarnak elmúlni
míg a kedvesség s segítség is fáj
Úgy érzed elenned fordult a világ...


Pedig nem így van, csak most így érzed
Egy apró jel, fény, kéz nyújtás
Ha ilyen kedvességgel találkozol
Kérlek fogadd el...


A szíved majd megenyhül
Csak hagyd, hogy segíthessenek.
Kérlek sose csüggedj
Hanem légy mindig boldog...