Január - Boldogasszony hava
Télhó - Fergeteg hava - Medvetor hava
Római hagyomány
szerint a hónapoknak - márciustól decemberig - a városalapító Romulus király
adott volna első ízben nevet. Ez az első római naptár valójában empirikus
parasztkalendárium lehetett, amely csak a mezei munkák szempontjából számba
vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt a Kr.e. 700
körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius
és Februarius néven - 11. és 12. hónapként. Ianuarius hónap névadója Ianus, a
kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd
szrptemberi évkezdés helyett a rómaiak - Kr. e. 153-tól - január 1-jén kezdték
az évet. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált
általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a
polgári év kezdetévé. Az egyházi év advent első napjával kezdődik. A változó
évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi
időszak kezdetétől március elejéig. A változó évkezdetre utal az újév kiskarácsony
elnevezése is.
*
Népi
megfigyelések:
- januári meleg isten csapása
- gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz
- ha nem lenne fagy január hónapban, úgy biztosan meg fogja azt hozni március
vagy április hónapja
- nedves január mellett a pincében üres marad a hordó
- téli mennydörgés jó termést, de még eljövendő csikorgó telet jelent
- januári kövér veréb, hosszú tél
- ha a mókusok ősszel sok diót és mogyorót gyűjtenek, akkor kemény januárra és
általában hosszú télre lehet számítani
- a ködös január nedves tavasszal jár
A hívők újévkor
kalácsot tettek Ianus oltárára, e napon kerültek minden veszekedést s
kölcsönösen jót kívántak egymásnak. A meteorológusok Télhó-ként tartják számon,
a régi Székely-Magyar naptár szerint Fergeteg havának nevezik, a régi magyar
(katolikus) neve Boldogasszony hava, eleink pedig (az Avisura szerint) Medvetor
havának nevezték januárt. E hónapban a Nap a Vízöntő jegyébe lép.
Népi mondóka
Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár.
*
Mit jövendöl
a 100 éves naptár?
Szép és állandó idő szokott faggyal következni, ha a délnyugati szél
északnyugatira változik, ha a keleti széllel apró hó esik, ha nyugat felől sűrű
köd keletkezik. Rossz, általában langy idő következik, ha a keleti, északi szél
változik, ha a gödrök bűzösek.
Január 1. -
Fruzsina és Újév napja.
A jókívánságok
kíséretében e napot a vidámság, valamint az evé-ivás jellemzi. Faluhelyen
főként gyermekek járták köszöntő versikékkel a házakat. A népi időjárásjóslás
szerint úgy tartják, ha januárban elkerül a fagy, akkor majd márciusban és
áprilisban meglátogat.
*
Január 6.- Január
6. - Boldizsár és Vízkereszt napja,
a karácsonyi ünnepkör
zárónapja, ezután veszi kezdetét a farsangi időszak. Háromkirályok napjának is
nevezik, és a karácsonyfát is ezen a napon bontjuk le. Az egyház e napon
emlékezik meg Jézus megkeresztelkedéséről, ekkor szentelik a vizet és a
tömjént. Sok helyütt a fiúgyermekek eljártak a házakhoz "háromkirályt
járni". A dramatikus játék a bibliai történetet meséli el, amikor a
napkeleti bölcsek felkeresik a kis Jézust. A szereplők fehér, bő ingbe és
díszes süvegbe öltöznek, valószínűleg legnépszerűbb Boldizsár, a
szerecsenkirály szerepe, amihez az arcot jól össze kell kormozni.
Örülhetünk, ha
vízkereszkor hull a hó és fúj a szél. Az előbbinek a rövid telet, utóbbinak a
jó termést köszönhetjük.
A farsang január
6.-tól egészen húshagyó keddig tart, amikor a nagyböjt kezdete előtt utoljára
ehetünk húst. Másnap Hamvazószerdán kezdődik a nagyböjt. A farsang utolsó
napján szalmabábút vagy koporsót égetnek, ezzel búcsúztatva a karneváli
időszakot és a telet.
*
Január 17-e,
Remete Szent Antal névünnepe.
Hűséges remetetársa
volt Remete Szent Pálnak. A felső-egyiptomi Komában született 250-ben, hosszú
életet élt, hiszen 106 éves korában, 356-ban tért vissza a teremtőjéhez. Ő a
beteg emberek és a beteg állatok patrónusa. A szent ereklyéit a XI. században
vitték Franciaországba, ahol megalakult 1095-ben az antoniták rendje.
Emléknapját elsősorban a hazai délszlávok ünnepelték, de szórványos adatok
előfordulnak a magyarok köréből is. Kultusza a XVI. század végére lehanyatlott,
és a hozzá fűződő hagyományok, hiedelmek a Lisszabonban, 1195-ben született
Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éltek tovább, aki afrikai hittérítő és
a Ferencesek szerzetének buzgó terjesztője volt. Mivel az ő emléknapja június
13-a, a hiedelmek szerint a Szent Antal tüzének nevezett orbáncot, és más
hasonló eredetű betegségeket csak január 17-én és június 13-án lehetett
gyógyítani. Egyes vidékeken azt tartották, hogy az orbáncosról úgy lehet
levenni a tüzet, hogy az említett napokon három Antal nevű férfi megáll a beteg
ágya mellett, és egyszerre szív el egy pipa dohányt, amelynek füstjét a gyógyulni
vágyóra fújja.
*
Január 18-án
van Piroska névünnepe,
amikor felidézhetjük
a hajdani rímes népi megfigyelést: "Piroska napján, ha fagy, negyven napig
el sem hagy." Okulván az akkori telek legzordabb időszakából, ezen a napon
a földművesek még inkább kímélték az állatokat, a lovakat sem fogták be.
Rómában, az Aventinus hegyén áll Prisca ókeresztény vértanú temploma. Claudius
császár pogány áldozatra akarta kényszeríteni Priscát, vagy magyarul Piroskát,
de ő keresztény létére erre nem volt hajlandó. A császár ezért kivégeztette az
Aventinus hegyén. Hazai tekintélyt e névnek Szent László leánya adott, akit
szintén Piroskának hívtak.
*
Január 20-
Fábián és Sebestyén
A történelmi
Magyarország egyes déli vidékein január 20-át, Fábián és Sebestyén vértanúk ünnepét,
az első tavaszkezdő napnak tartották
*
Január 22 –
Vince
"Vígan egyél és
mulasd az esztendő elejét, de Vincére és Pálra vigyázz!" - ajánlották a
régi magyar kalendáriumok Boldogasszony, Télhó, avagy a csillagképre is utaló
Vízöntő havára.
*
A középkor óta számon
tartott ünnep január 21-e, Ágnes napja. Névünnepéhez több
időjárási jóslás kapcsolódik: "Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy
teljék a pince" - mondogatták sokszor és sokfelé.
*
Január 25 –
Pál fordulása
"Pálnak
fordulása, fél tél elmúlása!" - sóhajtották ilyenkor már több bizakodással
a tavaszra is gondolva, a kalendáriumot böngészve a régi öregek. Január 25-e -
az őskeresztényeket üldöző Saulból lett Szent Pál apostol megtérésének az
ünnepe - találóan kapcsolódott össze a népi időjóslással.
Kevésbé közismert
tény, hogy a gyertyaszentelő napjához fűződő "medvejóslat" eredetileg
szintén Pál napjához kapcsolódott. "Ha Pál-fordulókor a medve kijön téli
menedékéből - állították Baranyában a múlt század közepén is - és meglátja, hogy
süt a nap, akkor még visszasomfordál, mert annyi hideg nap lesz a
kitavaszodásig, mint amennyi az esztendőből már elmúlt." A délvidéken a
régi öregek így fohászkodtak jórafordító Pálhoz: "Inkább farkas ordítson
be, mint hogy jó idő legyen." Mert akkor, a tapasztalások szerint, akár
meg is számlálhatták a kivénhedt tél utolsó napjait.
Kert – január
A januári hónap
javában a tél közepe, amikor a növényzetnek még pihenőre van szüksége, a
napsütéses, langyos idő káros mind a fáknak, mind a kibújt gabonának. Januárban
az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg fagytól védő takaróját
igényli. A gyümölcsfák ágait is felmelegíti a napsütés, és ennek hatására a
pórusok kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra összehúzódnak, és ez a finom
háncsréteg szemmel nem látható roncsolódásával jár.
Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda
felköszönti, abban az évben bő terméssel fog visszaköszönni. Ennek a
hiedelemnek az az alapja, hogy a felköszöntéskor közel kell a fához lépni, meg
kell simogatni, és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb
rendellenességeket. Ezeket aztán a gazda idejében orvosolhatja.
Vince napja, a
bortermelő vidékeken fontos nap. Ekkor metszették a vincevesszőt, amit a meleg
szobában hajtattak, ebből a adott évi termés mennyiségére következtettek. Azt
tartották, ha ezen a napon jó idő van, jó lesz a szőlőtermés is.
*
Angyal –
Január
A januárról az angyalok úgy beszélnek, mint az izgalmas, új lehetőségek, az
újrakezdés időszakáról. Egy kör lezárult, egy másik pedig újrakezdődik. Erre a
megújuló energiaáramlásra érdemes ráültetnünk minden olyan ügyünket, amelyben
változást szeretnénk. A január alkalmas lesz arra, hogy az életedben megalapozd
a bőséget. Érdemes ebben a hónapban tudatosan dolgoznod azon, hogy az életedben
megindulhasson a bőségenergia áradata. Ehhez spirituális módszereket is
segítségül hívhatsz, de a mantrázás, az angyali segítségkérés, az imák, és
teremtő vizualizációk ellett ne feledkezz meg a saját szerepedről sem: a
fizikai síkon is érdemes lépéseket tenni a bőség érdekében!
Sok szeretettel köszöntjük e hónap névnaposait,
születésnaposait, ünnepeltjeit!
Sok boldogságot kívánunk!
