2014. február 14., péntek

Scheffer János - Valentin-napra



Scheffer János

Valentin-napra


Nem tudhatom hogy
Kapsz-e bárkitől bármit,
Tudom otthon mécsesed
Egyedül világít.

Nem tudhatom hogy
Elfogadnál-e bármit,
Mégis próbálok
Neked adni valamit.

Nem tudhatom, hogy
Vártad-e ezt a napot,
De most szivemből
Neked adok egy darabot.

Nagyon jó lenne ma,
Találkozni Veled,
De megértem ha úgy érzed,
Hogy még nem lehet

Talán tartasz tőlem,
Hisz alig ismersz még,
De azt érzem, hogy
Vonz az ismeretlenség.

A lelkemből egy szál
Bíborvörös rózsa,
Odaadom Neked ma
Valentin napra.

Tudd, hogy van egy szempár,
Ki boldoggá tenne,
Egy szív mely Veled
Örökre egybekelne.

Boldog Valentin-napot!

Ecsedi Éva - Szeretlek



Ecsedi Éva

Szeretlek 


Szeretlek, mint a tavaszi réten röppenő madár a napot,
Szeretlek, mint a sötétkék égen szikrázó csillagot,
Szeretlek, mint tavaszi záporokat a friss vetés,
Szeretlek, mint szellőt forró nyári napsütés.


A szerelem oly szép...
S a bennem kigyúlt fények szikrázva vibrálnak,
Nem tépik már vad viharok a búslombú fákat,
Nincsenek már csillagtalan éjjelek, sem fellegek,
Elvonultak az üvöltő vad szelek, a félelmek...
...szeretlek.


A korareggelek csendjében nézem, ahogyan alszol,
Föléd hajolva homlokodra csókolom álmaim,
Gyengéd simogatásod érinti vágyam, s a félhomályban
Nincs szebb kép, mit festő ecsetjével festhet,
Ahogyan átölelsz, s rám mosolyog lelked. Érzem...
...szeretlek.

Fazekas Imre Pál - Szívünk balladája



Fazekas Imre Pál

Szívünk balladája

hangok-léptek az élet porában
érezve az idők mesés színét
vérhajnalok csillagalkonyában
keresve a múló napok kelyhét
emléked suttogó viharát



virághangod álmodó viharát



parázslott és lángoltak a percek
hallgattuk a madarak énekét
s egybeforrtak lázadozó csendek
így még soha nem volt kékebb az ég
boldogságunk hegyre-völgyre szállt



az a tavasz a fellegekben járt



szerelmünk táncát szórta a lelkünk
szemünkben csodák ezre aranylott
őszintén és bolondul szerettünk
izzó mámor szívünkben ragyogott
szépségünk gyönyörderűjében



jó tündérek örömerdejében



áldom sorsom mert hozzád vezetett
végzet lettél ég és föld világa
rámvetetted szép drága szemedet
életem lettél   –   legszebb  virága

.kaktusz - A szerelem, a szeretet ünnepe



.kaktusz
A szerelem, a szeretet ünnepe 

Vannak dolgok, mik ünnepelni valók
a család életében, a nemzet életében,
és van ünnep az egész Földre érvényes,
ahol a szeretet megtalálható,
ahol csak ember él a világon,
a szeretet, a szerelem
érdemel egy ünnepi napot...
van, aki tartja, mert hisz benne,
tiszteli szent érzésként,
és vannak hitetlenek is,
akik, ha nem is hiszik,
azért az ünnepet megtartják,
és van,
aki a szívét adja az év minden napján,
de akkor bársonyba csomagolja...
lenézik sokan
származása okán Szent Valentint,
mások a világgal együtt ünneplik
az ő februári napján a szeretetet,
(hidegben a melegséget)
de talán titkon arra vágyik hívő és hitetlen,
és az is, aki gúnyosan mosolyog az ünnepen,
hogy jöjjön el végre az ő országa,
mikor a szeretet okán ünnep lesz minden nap.

2014. február 13.

Csitáry-Hock Tamás - Szerelem - Szeretet



Csitáry-Hock Tamás

Ha csak egyszer tiszta szívedből mondod: "szeretlek", ez többet ér, mintha százszor elismétled: "örökké hű leszek hozzád". Ebben az egy szóban, ebben az érzésben minden hűség benne van. Ez az érzés kényszerít hűségre. Örök hűségre.
*
Nagyszerű dolog, ha az emberre valaki gondol, és a gondolataival vigyáz rá. Aki szeret, ezt teszi. (...) A szívében őrzi Őt, ott védi, oltalmazza. És engedi élni. Néha fájdalmas dolog ez. Mert néha úgy kell engedni élni, hogy valóban nem lehetsz a közelében. Csak távolról csodálhatod Őt, távolról figyelheted. Mégis csodálatos érzés szabadon engedni, akit szeretsz. Engedni, hogy úgy éljen, ahogy a szíve, lelke vezérli, ahogy neki a legjobb. Ahogy szüksége van rá. Elengedni, de nem elhagyni. Hanem messziről figyelni Őt, messziről vigyázni rá. A szívedben. A gondolataiddal, az érzéseiddel, a szereteteddel. És hinni, hogy egy napon visszatér. Bízni benne, érezni, hogy szeretete visszavezeti hozzád.
*
Van a szerelem... A szerelem, amely nem évszakfüggő. Nem tavasszal érkezik, hanem egy találkozással. Akkor, amikor találkozol azzal, akivel minden együtt töltött pillanat csoda. Olyan csoda, amit sok ember talán soha nem él át. A csoda, hogy ott ülsz mellette, hogy foghatod a kezét, hogy rád mosolyog, igen, neked adja mosolyát.
*
Van a szeretet... Megfoghatatlan, megzabolázhatatlan, elsöprő. Nem kérdezi, jöhet-e, egyszer csak itt áll előtted, beléd bújik, birtokba veszi szívedet, és nincs mit tenni. Próbálhatsz menekülni, elbújni, próbálhatod elkergetni, de nem lehet. Hiába kérdezed: miért pont őt választotta - nem felel. Hiába mondod neki: nem lehet - hallgat. És szeret. Szeret tovább. Szereti őt, akit választott. Akaratod, eszed, próbálkozásaid ellenére.
*
Van olyan Szeretet, ami egy, oszthatatlan: ez az, amit az iránt az egy iránt érzel, aki a társad az életben. Aki a lelked párja, akinél a szíved van. Ezt a szeretetet, ami összeköt vele, mással nem tudod megosztani. Még ha akarnád, akkor is képtelen lennél rá. Mert csak az övé. Ez a legnagyobb, legkülönlegesebb szeretet, az élet legnagyobb ajándéka és köteléke.
*
Nem az számít, hogy egy hatalmas óceán partján gyönyörködsz a naplementében, vagy lopott perceidben egy pici tó kacsáit nézed. Csak az számít, ül-e melletted valaki.

Primerose - A szerelem dallama



Primerose

A szerelem dallama

Megszólal a csacska szív
Látod? Most is táncba hív!
Tán a lábad oly sete,
Hogy nem tud lépni egyre se?
Hagy vigyelek el oda,
Hol mindig szól a muzsika
Lélekből font hangszeren,
Szívem fújja lelkesen
Megfogom a két kezed
Lázasan forgok veled
Szorosan hozzád bújok
Átveszem a ritmusod
Szívünk egyszerre dobog
Te rám fonod a két karod.
Ha megcsókolsz, majd hagyom
Ha nem jó, visszaadom!
Elfáradunk? Pihenhetünk.
Majd hajnalig beszélgetünk,
Fejem nyugszik válladon
Karom nyakadba fonom
S együtt lélegzek veled
Csak nyújtsd felém a két kezed
S tartson, amíg meg van írva
réges-rég a csillagokba!

Jóni Barna - Szerelem - Szerelemfestő ...



Jóni Barna

Szerelem …


Mint selyemfonat vadrózsatövisekbe
úgy kapaszkodik vágyam, emlékedbe...
S e látomás, pengeéles:
Csillag vagy a valóságom színes színpadán…
Ez az érzés, el nem párolog sohasem.
Már benned szépül, s épül tovább.
A lelkem nem lázad. Csak érted ébredő álmaim
hullnak szelíd békében eléd, majd elcsendesülnek,
mint utcák mélyén az éjjeli nyugalom.
Ében hajadról álmodom friss-színekkel
festett burjánzóan felhős hajnalon...

¤

Szerelemfestő …



Ó,mily halovány, égszínű fátyol a lepled!
Bár felejthetném azt mikor épp levetted!
Mint friss eper, olvadt el ajkamon csókod íze
Kósza érzés támadt... rám zuhant, gömbbe zárt tüzed...
Lennék gyáva talán? Én balga, páratlan, pártában halandó.
Csak fess engem hozzád majd szív-ecset sors jelekkel...
Láss mint szerelmest, ki vágtató folyóként ömlik eléd.
Térdre-lehull, majd felszáll mint pára,
és könnyként szökik két szemedbe...
Remény, dal, szerelem, vagy meddő lélekgyötrés?
-Nincs felette hatalmam,foglyul ejt ez az érzés...

Nagy Ilona - Szívemmel hallom ...



Nagy Ilona

Szívemmel hallom …

Egy pár sétál a parkon át,
két egymáshoz illő kabát,
sombokron szürke gerle pár...
tíz ujj két kezet egybezár.


Rügyet fakasztó délután,
napfény ragyog léptük nyomán,
őszülő haj, fáradt kezek...
oly vidámak, mint két gyerek.


Sugárzó arcok, fél szavak,
melyeket ki sem mondanak,
útjuk már együtt végtelen...
lelkükbe vésett szerelem.


Belém simul a gondolat,
szívemmel hallom hangjukat,
mindkettőjüket ismerem...
mi vagyunk azok... kedvesem.

Szuhanics Albert - Valentin ...



Szuhanics Albert

Valentin-napi vallomás

Piros rózsaszálat viszek én tenéked,
vér színében izzót, amely szinte éget.
Nézd, ilyen a szívem, érted lángra lobban,
Valentinnak napján nem doboghat jobban!


Tündérem, kedvesem, szerelmetes párom,
nem imád így senki ezen a világon!
Szent Bálint a tanúm, fenn a magas égben,
hogy szeretlek mostan, s szerettelek régen...


...és szeretni foglak, míg világ a világ,
Valentinnak napján rebegek száz imát.
S meglehet ezerszer -, szent neved angyalom,
álmaim csokrába fohászként foglalom!

¤

Valentinkor átadom...



A szerelem himnuszát
Valentinkor énekeljük.
Férfiak, nők, ünnepeljük
e szent napot mindig át!


Rózsaszálat szorongat,
kinek szíve gyorsan rohan.
Vére forr fel, s ő boldogan
hív` párjához roboghat.


A szerelem vakká tett,
Bálint nyila úgy eltalált.
Nem látok mást, csak egy leányt,
átlőtt szívem övé lett.


Gyere, csókolj angyalom,
mert elvérzek teéretted!
Fájó szívem megmentheted,
s Valentinkor átadom!

Kandrács Róza - Szeretlek ...



Kandrács Róza
Szeretlek …

Szeretlek mint nyáron a napot,
ősszel a hulló csillagot.
Télen ha a hó fehér,
tavasszal ha fúj a szél.
Szeretlek ,te nem tudod,
csak játszod a mát a holnapot.
Hittem ,bíztam reméltem,
szerelmed tán elérem.
Nem ismertél,én sem ismertelek,
nem tudom az élet miért dobott,
utamba tégedet.
Szívem már aludt , szunnyadt,
de egy mondat szikrát lobbant.
Mint tavaszi szél ,a tűz ,
a száraz levelet.
Úgy élesztetted fel ,
alvó szívemet.
Mi tenne boldoggá?
Talán nem is gondolod.
egy szavad ,mit soha ki nem mondod.
Nem baj,majd elsodor az őszi szél,
Szét pattan hitem ,mint habocska ,
a tó vizén.
Úgy jössz minként a hajnal,
piros színben ragyogsz.
S eltűnsz mint szivárvány,
s minden megváltozik legott.

László - Szeretsz e majd?



László
Szeretsz e majd?

Mondd!
Szeretsz e majd,
Ha leperegtek létünk
Arany homokszemei, s
Szemem kihunyt világa mo-
solygó tekinteted mégis keresi.
Boldog ifjúságunk megvénül,
a csend észrevétlen rátelepül
akár egy papírnehezék.
Mondd!
Szeretsz e majd,
Ha reszketően nyúl
Feléd e kéz, gyermeki
Görccsel szorít, s a csók
Megszokott íze nem oly édes,
Mint a méz, már csak Piaf
Az ki álomba andalít, mert
Ül fejünk felett a csősz -
A rút megszokás…
Mondd, hogy szeretsz
Akkor is, ha horgonyt dob
Éltünk zavaros vizébe a vég.
Mondd, hogy szeretsz!
És nem kell senki más…

Szeles Csabáné - Szerelem - Szerelmemnek - Szerelmünk tüze



Szeles Csabáné

Szerelem



Mosoly, mely szívem mélyéről fakad,
Tekintetemben megtalálod önmagad,
Érzéseim, tiszta szerelmem irántad,
benne égő, forró, beteljesült vágyak.


Te vagy a végtelen, mindent elsöprő szerelem,
Kettőnké a varázs minden csodás reggelen.
Tiéd minden gondolatom, érted van az ébredés,
Csillagfényes éjszakában a ragyogó tündöklés!

¤

Szerelmemnek

Lassan telnek a percek nélküled
Szívemben-lelkemben te vagy,kell ennél szebb?
Forró csókod íze még most is ajkamon ég
Karjaiddal átöleltél,olyan meseszép.


Halk zene szólt,nekünk játszották a dalt
Szerelmes szívemben örökre megmarad
Most is érzem a pillanat varázsát
Csókjaidat,s neked szól a szerelmi vallomás.

¤

Szerelmünk tüze



Szíved minden szeretete ,megérinti lelkemet,
Csodálatos dallamával szárnyra kél a képzelet,
Megcsillanó remény fénye ragyogja be életem,
Nekem szól ez a dal is, mit hűen őriz a szívem.
Érintésed felkavar, szerelmünk tüzében égek,
suttogod, utolért a végzet, szerelmünkért élek!


2014. február 11., kedd

Szomorúfűz - Lelkem húrjain ...



Szomorúfűz

Lelkem húrjain ...

Az én lelkem messze száll a végtelenbe.
Sugarasan, körberagyogva fénnyel,
az égbolt ragyogó azúrkékjével.
Ringató érzéssel lebeg Feléd,
messziről intve, örök szeretettel,
vágyódva – szelíden.
Lelkem húrjain dallam kél,
finom hárfán játszó érzésekkel,
a ringató szeretetben.
Lelkembe zárom a fényt,
a Tőled sugárzó fényt felém.
A sugarat, az életet, az álmaimat, a létemet.
Mert hisz érdemes élnem – Temiattad, - Érted.
Szeretlek!

Fridli Zoltán - Semmi nem veszett el, semmihez nincs késő



Fridli Zoltán

Semmi nem veszett el, semmihez nincs késő

Vannak napok, mikor szomorú az ember,
S vannak, mikor álmodni sem mer.
Pokoli sikolyok csúsznak elmébe,
Démoni gondolatok jutnak eszébe.
Van, hogy karcol az amúgy lágy szellő,
Bánt a Nap, nincs elég tér kellő.
Fülledt, nyomott a levegő,
Nehéz a lélek, nem lebegő.
Savanyú a cukor, minden unalmas,
A légzés is nehéz és fájdalmas.

Ha a lélek megtörik, semmivé válasz,
Tömeg vesz körül, mégis egyedül állasz,
Csillogó szemed fénye elszunnyad,
Egész belsőd lesz rozzant, s gunnyad,
Eltűnik arcodról a mosoly, nincs kacagás,
Fáj minden rezdülés mi tagadás,
Arcodon gyöngyként könny gördül,
Ajkad íve, már lefelé görbül.
Érzed ereidben a vér lassú áramlását,
S várod a Föld, végső indulását.

De holnap és utána is felkel a Nap,
S lesz egy új, egy teljesen más nap!
S holnap, holnap is vár ezer teendő,
A sok ember, a szívből szerető,
Ők, bizony, holnap is veled lesznek,
Mert ha ma még nem is hihető, de szeretnek,
Barát, család, gyerekek, Ők isszák tetted s szavad,
Miattuk se lehetsz szomorú, nem szabad,
Mert felnéznek rád, ez a szerencsebankód,
Hallgasd, mit mond a barátod, lehet Ő is mankód.


Szabolcsi Zsóka - Táncolj ...



Szabolcsi Zsóka

Táncolj...


Holdfénytáncot jár a lélek,
senki mással nem cserélek,
gyere velem,
fogd a kezem,
hallgasd, nekünk szól az ének!


Táncolnak a kósza árnyak,
dal és hárfa csak ránk várnak,
fogd a kezem,
táncolj velem,
repítenek angyalszárnyak!