Csorba Győző - Május

Csorba Győző

Május

A kényes-omlatag vidék remegve füstölög szét,
s az íves láthatár merev szélébe ékelt
és hasztalan szabadkozó tavakból
mohón hörpölget hosszú kortyokat
a földre-hajló teknő-forma ég-alj.

Fény ví a fénnyel itt meg ott szikrázó forgatagban,
süvít a villanó gerely, sajdulva rí az űr,
fölszáll a kín, s kecses körökben leng az öblös,
hullám-vető, szelid lapály ölében,
aztán a dermedő magasba csap.

Kucorgó, gyáva kedvedet cikázó gyík hátára fektesd,
serkentse föl, s a lusta köd guruljon el belőle,
kössön rá tréfás hurkokat -, csomózd hanyatló kedvedet
a tátott-szájú kémények vidám
torkából gombolyogva ömlő ritka füsthöz.

Ó, nézd az útak villogó szalagjait, szegélyükön
a szunnyadó fák borzait, melyek fáradhatatlan
villannak és fakulnak és mindig bújtatnak egy kis éjt -,
ó, nézd az útak hangtalan kígyóit, rád-sziszegnek,
s szívedbe kúsznak: - ott keresd őket, ha majd hiányzanak.

Szívedbe kúsznak lassan, és a kényes omlatag vidék
szívedre hull, akár a zizzenő por, ha
megáll a szél. Merülj magadba, ott keresd
őket, hiszen csak múló emberszívben él
tovább a kagyló-héjú pillanat.

Tóth Edit Magdolna - Könnyed lebegés

Tóth Edit Magdolna /Edafelicia/

Könnyed lebegés

http://youtu.be/Gj84W4qgfR0

Pitypanggal teli,

zöldellő a táj.

Kerülget léptem

tündérbojt-parányt,

hamvas fehér

pitymallatként

bokámon

szállongók könnye

ébredezik,

lábam, könnyed

röpttel körülölelve,

mint felhabzó

kis ejtőernyő,

illanna

távoli tájakra,

hogy pazar

kábulatként

betakarja,

májusfa

édes illata.

Ady Endre - Könyörgő, májusi levél

Ady Endre

Könyörgő, májusi levél

»... Je sais ton coeur, mon coeur ...«:

a csak-egy-Asszonynak küldöm. 

Szivem ütném rá pirosan e virágos,

Alkonyi kékbe burkolt, de szomorú

S bágyadt irású, májusi napra. 

De levelem, mire elérne, virradna

És félénk fakulók a mi betűink. 

Titkokat küldenék, küldeném magam,

Ki itt állok, mióta a szemedben

Sorsom villant és százszor szenvedetten

Szenvedem a te oldatlan sorsod,

Titkod és sorsom, sorsod és titkom. 

Május diktál és nem tudom, hogy mit mond,

Csak azt tudom, hogy elmentél hamar,

Hogy jó szemeddel oly kicsinyig néztél,

Föl se mentettél, pörbe sem idéztél,

Titkunk titok és a pörünk pihen

És multjaink dermedik a Napot.

Ha azt mondom: mégis te vagy a Kezdet,

Látom, ahogy a homlokodon

Ezer gyanú méltó fájdalma reszket

S hogy a szemed távolban is bezárod. 

S én künnrekesztve dideregve várok

És félek is, hogy a szemedbe fogadsz. 

Nagyon látsz majd és kegyelem nélkül látsz

És könnyeiddel vegyülve megtudom,

Hogy kit siratsz, mit siratsz, meddig

Félsz még és miért kell neked félned. 

Jaj, az a május, ez az Élet,

Jaj, mi két ember, akik félünk,

Holott titkunk miénk s a bátraké a Sors. 

Olyan csodásan kezesek a titkok,

Fogózzon a szivembe a szived

S ne átkozz semmit, ami elmult

S úgy várd a késő üdvösséget.

Az elfáradt szivek is szépek

S áldottak az ölelő zokogások. 

És meg ne ríkasson a levelem

S a május: ne sírj, mert sirok én.

Hollósy Tóth Klára - Május

Hollósy Tóth Klára

Májusi reggel

A felhők bojtjaii lengnek
az ég halványkék köpenyén,
s messze tűnik a szél kezétől,
jelet sem hagyva szép szemén…
Kesernyés illatát ontja
sárga, s narancsszín sarkantyúka,
tiszafasövényben bujkál
az éledő élet, a Nagy Fúga.
A langy nap szétterül, sikolt,
virágok szirmain táncol,
könnyedén lélegzik a lét,
világot alkot ezer csodából…

Ébred a madár, darázs, a méh,
egyre nagyobb tömeg nyüzsög,
halvány rózsaszirmok közt
pille lélegzet moccan,
indul az élet, sürög.
A lomb levele mind sorra rezzen,
áramlik az élet hullámkötegekben.
A homorú ég üvegburája alatt,
szabadító szerelmet zenél
a gyönyörök sajgásainak.
Mozog, él a mozdulatlannak vélt értelem,
magát napfénnyel körbezárva,
vágyát szomjasan kitárva,
várakozik a végtelen.

Áprily Lajos - Marasztalnálak, májusom

Áprily Lajos

Marasztalnálak, májusom

http://youtu.be/VpyV6NCx11Y

Azúr szemed, látom, már messze néz,

sziromhavas lábad indulni kész.

Völgyünk csodája, tündér lányalak,

év gyönyörűje, hogy marasszalak?

Mi tudna késleltetve hatni rád?

Iszalagokkal kötném meg bokád.

A fáknak szólnék: sűrűsödjenek,

útrekesztő bozóttá nőjenek.

Szövetkezném a völgy rigóival,

legyen daluk kötő varázsú dal.

Szarvasokat vennék rá, hogy csapat

állja el agancsokkal utadat.

Tél-nyűtte testemet vetném eléd,

hogy lefogjam lábad lendületét.

Marasztalnálak, mert nem tudhatom:

találkozunk még, tündér hónapom?

Lesznai Anna - Elviharzott május

Lesznai Anna

Elviharzott május

Be jó, hogy már lehervadt
A gesztenye virága,
Kopár kocsány mered
A sűrű lomb között.

Viszi már az idő,
A fürge díszletes,
Virágos szőnyegét...
Május elköltözött.

Május, be jó, hogy elmulsz!
Gyötrelmes ünneped
Öröklétszomjazó,
Száguldó pillanat.

Most tisztább lesz a menny,
Sötétebb lesz a lomb
Lassúbb a szívverés,
Az árnyas fák alatt.

Dús sátor a fasor már
Nem bűvösen lefoszló
Fátyol, melyen körösztül
Vakítón néz az ég.

Csalogánydal-átszőtte
Vergődő éjjeleknek,
Nem kell többé viselnem
Csalánszőr köntösét.

Melegség dől a napból
A magbavált világra,
Nem szitálnak szívemre
Szúró fénygyöngyszemek.

Gyors feslésű virágok
Nyomán nem kell sietnem
Kábult processzióban...
Békén pihenhetek.

Oly nehéz a tavasz,
Virággal és halállal -
Jöjj már foszlós egeddel,
Reszkető nyári dél.

Mikor megáll a nap,
S egy nagy szent pillanatban
Örök életre eszmél
Fűszál és falevél.

A légben mozdulatlan
Csügg pehelyszárnyú lepke,
Lelkem üvegharangján
Alélva csügg a lét.

Minden termékenyült már,
A vergődő világra
Reá teszi az Élet
Nyugtató nagy kezét.

Mintha szava eredne:
,,Íme, minden megérett,
Íme, minden betellett,
S le még semmi se hullt.

A kéj most megfogamzott,
A dal most el nem hangzó,
S egymás mellett fakadnak
A jövő és a múlt."

Nagy László - Május hava

Nagy László

Május hava

http://youtu.be/RNU2rTn161w

Május hava, de szomorú,
Bakonyból fújnak vad szelek,
zsákokkal befödött hasú
tehenet rétre vezetek.

Már abrakot, szénát se kap,
de kell a tej, sokan vagyunk,
tej nélkül nem teljes a nap,
rózsánk beborul, nincs dalunk.

Hideg van, fázna két kezem,
de nem akarom, szép a dac,
ha világra jött, hát ne legyen
az ember kényes kiskukac.

Mohó a szegény kis tehén,
majd záporoz meleg teje,
hajlongva azt figyelem én,
rózsaszín tőgye dagad-e?

Harmat-szemekkel égbelát
a rég, a fű ágaskodik,
a lányok itt fölrántanák
a féltett szoknyát szívükig.

Távol egy torony didereg,
itt én őrködök hidegen,
fölrepül bárányfellegek
gyapjára kék leheletem.

Pataki Glica - Borostyánkönnyek (részlet)

Pataki Glica

Borostyánkönnyek  (részlet)

… Gondolatban újra számolom a heteket, hónapokat. Már elvirágzott a mandulafa, szirmot hullatott a barack, cseresznye, meggy. Párt választott magának a harkály és a sok-sok dalos kedvű kis madár. A fészkek mélyén ott vannak a parányi tojások. Végére jár az akác pillangós virága. Hallott kedves bókokat a méhecskéktől, és a pompás szárnyú szép lepkéktől. A városban már érezni a hársfa édes illatát, de a hegyekben később ébred az öreg hárs. A vadgesztenyefák gyertyavirága is elhamvadott. Smaragdzöld hegyeket, és dombokat kellene most látnom. Az örökzöld fenyőket magukhoz ölelik a tölgyesek, a gyertyánosok, cseresek, és a többi lombos erdő fái. A zöld ezernyi árnyalatát szoktam látni tavasszal és nyáron, ha a "fák tetején járok."

…

. Az erdő ébredését jelezte… és megérkezett a fenyőrigó is!
Gyermekéveim emlékösvényét megnyitom, és láthatatlanul hullnak a könnyeim. Siratom a fenyőfákat egyenként. Mint egy megvadult ló, úgy vágtáznak a gondolataim… mennyi szép emlékem van a fenyvesekről… mennyi szépet írtam a fenyvesekről, amikor alattuk jártam tavasztól-tavaszig! Fenyőgombát szedtem, vadvirágot fényképeztem. Hallottam a fenyvesek zúgását, fenyőfák suttogását. Istenem, mennyi szépség, mennyi kincs! Minden, minden odalett! Gyantakönnyet sírnak a fenyvesek! …

Szép Ernő - Köszönöm

Szép Ernő

Köszönöm

http://youtu.be/i91_ZIuGj4o

Köszönöm oh május hogy láttalak
Hogy fulladoztam orgonák alatt

Köszönöm füves nyár a meleged
Melengettél mint édes gyereked

Köszönöm ősz a sárga levelet
A boldogság jött bálba teveled

Tél, tiszta tél, köszönöm halk szavad
Kezemre szállott friss pehely havad

Köszönöm felhők, álmot varrtatok
Álommal engem betakartatok

Köszönöm üdvösséges éj neked
Az égi fényt, a gyémánt éneket

Köszönöm óh csók, hév illat zamat
Hogy itt megested érző ajkamat

Jóságos jóság tündér cseppje, könny
Kóstollak, köszönöm, köszönöm.

Szomorúfűz - Remény-tavasz - Lélekszárnyon...

Szomorúfűz

Lélekszárnyon …

http://youtu.be/mBLW6W3Vzvs

Azúrkék ég virágzik felettünk.

Fénylegyezőjét nyitja szét a Nap.

Téged őriz szívemben minden pillanat.

Tárt ablakok, a kert felől madárdal zeng.

Hunyt pillák mögül is aranyfények ragyognak és a csönd is bezár magába.

Emlékeznek Rád a bokrok, a fák, - ahol vígan trillázik a rigó.

Lélek szárnyaidon ma is velünk vagy.

Repülj hozzánk, s maradj …

Kormányos Sándor - Szemedben csillagok

Kormányos Sándor

Szemedben a csillagok

http://youtu.be/YRK6qrieE9c

Nézd, bealkonyul
és este lesz újra
szemedben fáradt
csillagok
gyúlnak remegve
míg nyújtózó csendben
karodba bújva
hallgatok.
Szívdobbanásod
álomba ringat
s a felénk induló
holnapok
könnyűvé válnak
s felragyognak,
mint szemedben
a csillagok.

Gligorics Teréz - Ne menj még el

Gligorics Teréz

Ne menj még el

Ne menj még el...
Időtlen időkön át vártam jöttödet.
Ma végre magukkal hoztak a fecskék,
csillagként ültettelek el szemeikben
azon a tavaszon, amikor szárnyuk alatt
suhant el a lelked...
Belecsókoltalak már minden jégvirágba,
s pókhálóból szőttem neked szemfedőt,
nézd, hogy lengeti a márciusi szél...
Ne menj még el...
Zsoltárokat zengő madarak éheznek tavalyi
napraforgóföldeken
s még csak ezután nyilnak majd az orgonák,
emlékszel?
Megrészegülve ittuk be illatát
azon a májusi estén...
Árkot ugrottunk, s te beleestél,
majd nevetve ráztad le
magadról a sarat...
Most őrizgetem ami még maradt
a moha-lepte kavicsok alatt
s e pillanat leheletében
megtaláltalak,
enyém vagy újra,
velem vagy újra...
Ne menj még el...
Oly messziről nem tudlak
mégegyszer visszahozni,
ülj le mellém bár egy percre,
hisz emlékedben élni olyan jó...

Lassan virrad...
Láthatárom tavaszára
halkan hull a hó...

Tornay András - ... érted, hozzád ...

Tornay András

... érted, hozzád ...

 

Fazekas Valéria - Szeretem

Fazekas Valéria

Szeretem

http://youtu.be/4CY36G3GQHs

Szeretem
a fűszálak lágyságát,
föld mélyének
fanyarkás illatát.
Szeretem
mezőnek minden virágát,
szellőtől hullámzó
tarka dunyháját.
Szeretem
A napsugár meleg szikráját,
játékosan csiklandó
arany sugarát.
Szeretem
A pataknak fodros hullámát,
fenekére rakódott
kövek moraját.
Szeretem
Erdei fenyőnek hűs árnyékát,
felriasztott madarat,
mi róla tovaszállt.
Szeretem
A felhőnek lomha mozgását,
eleredő könnyének
sűrű záporát.
Szeretem
Ha az égen villám cikáz át,
vad forgószélben
a mennydörgő ropogást.
Szeresd Te is
lásd a föld kincstárát,
halld
a természetből áradó suttogást.

Maszong József - Csak te .. meg .. én

Maszong József

Csak te .. meg .. én

Csak te..meg..én..
az ég peremén..
hol baj sosem ér..
mert ketten leszünk..
te..meg..én..
fogom kezed..tartom..
s nem engedem..
csak csókolunk..
ez lesz ételünk..italunk..
ölelésből ágyunk..
s ha egymásra vágyunk..
fürdünk a szerelemben..
az ég peremén..
csak te..meg..én....