December 31- Január 1.
Szilveszter az év befejező, január 1-je pedig a következő év kezdőnapja.
*
Szilveszteri szokások
Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, gyakorlatilag az újév vigíliája
(előestéje). A szilveszteri szokások közös célja, a következő esztendőre
egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. Különösen fontos
szerepet kapnak az e naphoz kötődő zajkeltő szokások melyek célja az ártó,
rontó erők távol tartása a háztól. Eszközei igen változatosak, karikás ostor,
duda, csengő, kolomp. Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az
volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így
gondolták szaporaságukat biztosítani. Erdélyben szokás az óév kiharangozása, és
az új esztendő énekkel köszöntése. Ezeknek a zajos mulatozásoknak a városi
megfelelői a szilveszteri trombitálás és sajnos a petárdadobálás is.
*
Újévi szokások
A január 1-i évkezdés a Gergely-féle naptárreform után vált általánossá. Az új
év első napjához számos hiedelem, babona kötődik, mert ennek a napnak a
lefolyásából következtettek az egész évre. Így például semmit sem szabad ezen a
napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Igyekeztek
tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Női munkatilalmi nap is
volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az állatokat sem fogták be
újévkor. Azt tartották, ha újév napja reggelén az első látogató férfi, az
szerencsét hoz, ha nő, az szerencsétlenséget. Szokás volt kora reggel friss
vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek
mert vizet, úgy mondták, elvitte az aranyvizet, egész évben szerencsés lesz.
Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség
jelképe.
Bizonyos táplálkozási tilalmak is kapcsolódnak ehhez a naphoz. Baromfit nem
lehetett enni, mert a tyúk elkaparja a szerencsét, ellenben ajánlatos volt a
malachús fogyasztása, mert az kitúrja a szerencsét. A szemes terményeket is
ajánlatos enni- babot, lencsét -, mert akkor sok pénzük lesz a háziaknak. Sok
vidéken rétest sütöttek szintén az analógia jegyében (hosszúra nyúlik az élet,
mint a rétestészta. )
Szép hagyomány újév
napján, hogy fiúgyerekek és legények házról-házra járva verses jókívánságokat
mondanak a háziaknak, akik cserébe megvendégelik őket. Egyes falvakban az
újévköszöntők a portákon gabona magvakat szórnak szét, hogy bő termés legyen.
Ezeket a magokat aztán a tyúkoknak adták a háziak, hogy sokat tojjanak. A
hajnali időjárásból az egész évre jósoltak, ha szép idő volt, mezőgazdasági
szempontból jó lesz az esztendő, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél.
*
˝Legyen béke itt a
földön,
mint a kezdet kezdetén
Éljünk együtt boldogságban,
szeretetben s barátságban.
Árvának adj szülőt Uram,
hontalannak házat,
időseknek egészséget,
fiatalnak hű társat.
Ne engedd, hogy uralkodjon
a gonosz lélek fölöttünk,
bármi baj van hozzád megyünk,
mert mi téged szeretünk.
Áldj meg minden asszonyt kérlek,
ki gyereket szeretne,
akit féltő szívvel- gondosan,
szeretetben nevelne.
Fogd meg erősen a kezünk,
hogy a földön el ne vesszünk,
mert az életnek értelmet adtál
Köszönjük, hogy meghallgattál!˝
