2015. április 8., szerda

Káli László - Emlék



Káli László

Emlék



Aznap melegebben sütött a Nap is.
És sokkal több virág nyílt a réten,
mint általában nyílni szokott ilyen
napos délelőttönként. Bármely héten.
Aznap csók is nyílott a napsütötte
virágos réten. Sokkal több csók,
mint gondolná az ember némely
hideg délelőttönként. Bármely napon.

Berze Tünde - Metamorfózis



Berze Tünde
Metamorfózis

Emlékszem, régen még sírtam,
nehéz, sós könnyeket,
bízva a jövő rejtőző árnyaiban.

Mára szikkadt szemgödrömben,
égőn mar a vak-gyűlölet,
még temérdek ráncok gyűlnek.

Felgyújtottam belső otthonom,
s pusztító tűz martaléka lett lelkem,
ében-fekete  hitvány hamu;

melyet felkavar néha még,
a dél felől lágyan feltámadó,
reményt keltő tavaszi szél.

Néha felpróbálom az önámítás
vastag, puha köntösét,
de a kínoktól ez sem véd.

Menekülnék messze magamtól,
felhők fölött Istenre találni…
…megkeresni az új világom,

de a feketeföld nyirkos hátam alatt,
nincs már fény, harap a mély sötét,
s lettem temetett csont-maradék.

Fazekas Imre Pál - Égő emlék



Fazekas Imre Pál

Égő emlék

Ha táncol a napfény szelíden
előttem a vízen
aranyhídon sétálsz felém
kezedben virágköltemény
a halmok a dombok kacagnak
és rólad dalolnak
áttetszőn lebbensz elém
selymesen és könnyedén


még szebb ez a vidék
amilyen volt valaha rég
amikor itt voltál
az erdei virág
leheli illatodat át
ahol megcsókoltál
e nyári nap hevét
sugara vágy igézetét
a számon érzem még
itt ég a szivemen
e boldog szerelem
te csodaszép emlék

Hajdu Mária - Bizonytalan



Hajdu Mária
Bizonytalan

Mondd hány tavasz virult
s hamvad el újra a nyár?
Ősszel hány levél pirult
s kínozta téli magány?

Mit remélhet még e Föld,
miben bízhat még az ember?
Mit ősétől örökölt
óvni és védeni kell!

Bár a jövőnk bizonytalan,
mindennek oka van:
az élet nem céltalan!

.kaktusz - Állandó körforgásban ...



.kaktusz
Állandó körforgásban …

Tudod arra gondoltam,
hogy minden változik
minden pillanatban,
de talán csak
az apró részekben,
az egész olyan,
mint egy körút,
amin végigjárva
lehet, hogy sok a látnivaló,
de valójában
az egész változatlan:
minden út indul tavasszal,
hogy aztán
a tél belé torkolljon újra...
mióta világ a világ
az anya megszüli magzatát,
és, ha szereti magát,
szereti mindennél jobban őt,
az ő virága, benne gyönyörködik,
hiszen belőle nőtt,
aki majd a magot szintén elveti,
s amikor az kikel, és borul virágba,
majd ő is szeret mindennél jobban...
az ember magánál erősebben,
legtöbbször szereti
csak a saját részeit,
belőle lett magzatát:
így van ez, mióta világ a világ,
mintha igaz szeretetből
csak annyi lenne a termés,
amennyi magot elvetnek...
valódi változás talán akkor van,
ha az ember nem csak
a saját kertjébe
telepíti a szeretetet,
ha képes arra,
hogy nem csak magát,
de önmagánál tud
jobban szeretni mást,
akár egy idegent,
akinek az élete
fontosabb a sajátjánál...
ha a szeretet magvát
a szél messzire viszi,
az a különleges virág,
ami a szerelem virág,
ha gyökeret ver,
gyönyörű termést hozhat
idegen földben...
valódi változás az,
felfelé törekvő
az állandó kőrforgásban.

2015. március 26.

Ábrahámné Ági - Tavaszodik



Ábrahámné Ági

Tavaszodik

Tavasz készülődik, eljő nemsokára.
Lekerül válláról mindenki nagykabátja.
Ibolyát csodálunk végre valahára.
Nem is lesz rajtunk más, csak könnyű kardigánka.
Rácsodálkozunk a rügyező világra.
Mosolygunk barkaágra, gyöngyvirágra.
Szimatolunk hársfára és bodzára.
Nem taposunk zsenge fűre, kamillára.
Belenevetünk a fényes napsugárba.
Őrizzük gyönyörű világunk vigyázva.

Szijártó Péter - Kis évszakom



Szijártó Péter
Kis évszakom 

Köszönöm jól vagyok, hogyha kérdezed.
Hagynám már nagyon, ezt a baj telet.
Fáj a szívem, csak ennyi a néha-rossz.
Biztos a kamrák, biztos a pitvarok.


Talán a sok év, talán csak ez az egy.
A sok ígéret mi annyiszor elégett.
Még nem tisztul a füst, de már fogy a só.
Egy váratlan tavasz, napfény volna jó.


A fejben nagy a rend, szokatlan tények.
Értem is néha, félem is néha, az egészet.
Nos, ez vagyok én, mindig is ez voltam :
Mindennap varázslat, félig rontottan.


Kis évszakom, már nem is talállak.
Szerelmes magokba ültetlek, kívánlak.
Éjszakákat várok rád, talán éveket.
Köszönöm, jól vagyok, de csak ha kérdezed.


De ha nem kérded, csak nézel… hallgatok.
Hát nincs már tél, nincsenek bajok!
Esik csak, esik, ezt mondjuk utálom.
De nőnek a fák : alattuk leszünk a nyáron.

György Viktória Klára - Remény ...



György Viktória Klára

Remény...
Szárnyait bontva némán
suhan a pillanat,
s a lassan tovahömpölygő idő
frissen szőtt mosolya
ébreszti a hajnali napsugarat.
Hűs habok között
a könnyfényű
boldogság vizén,
ringatózik a vágy,
s az ölelés édes
rejtekébe bújva
szelíden nyújtózik ,
kedveséről álmodik.
Tiszta fényben ragyog,
az emlékek puha selyme,
a szerető szívben
virágzik a remény,
melynek szirmai gyógyír
a mindennapok tavában,
s melegendő tűz,
e fájdalommal teli
hitetlen világban.

N. Horváth Péter - Segítesz



N. Horváth Péter
Segítesz

Nem  csatázni  várlak,  hanem  szeretkezni;
az  összes  részletet  fölfedni  bőrödön.
Mint  napfényes  házba,  testedbe  költözöm
minden  albérleti  lakást  elfeledni.

Nem  szeretkezésért  szeretlek  szeretni,
hanem,  mert  túl  minden  Földre  mért  égövön,
túl  minden  értelmen,  vágyon  és  ösztönön,
segítesz  magamat  újra  megkeresni.

Gligorics Teréz - Valóság



Gligorics Teréz

Valóság

Boldogságot többé nem remélve
ébredtem fel végre lassan, félve.
Furcsa ez az ébren állapot.
Életemért nem hullottam térdre,
sőt, könnyezve nézek fel az égre,
mert búcsúznak, akik várnak ott…

Börtönöm volt nekem ez az élet.
Akárcsak a rabot az itélet,
fogva tartott mint egy állatot.
Kínjaimnak te vetettél véget.
Szívet adtál, mely most lángol, éget,
s oltani a tüzét, -  harmatot…

S mégis kétlem: valóság vagy álom?
Mikor két szemem lezárom,
Átrepülök három életet!
Egy elérhetetlen, s ott a párom,
amelyiket élem, az csak álom,
s a harmadikban várlak tégedet…

A kétkedés lángja füstöl bennem.
Itt a virág, csak le kéne szednem,
életemet mégis eldobom…
Ha egyszer boldog mernék  lenni!
De a tegnap könnyeit feledni,
eltemetni, ma már nem tudom…

Szita Zoltán - Újra húsvét



Szita Zoltán
Újra húsvét

Most újra
húsvét ünnepe van,
és már minden zöld:
fenn ragyog az ég,
lenn meg a föld!
Miközben az ég,
újra tiszta égszínkék!
Káprázik a szemem,
de bennem legbelül
fájdalom van.
Miközben zúg a dal,
együtt a fájdalommal!
És én, már talán
több sebből vérzem:
De van ráadás,
mert a barka illatát
is érzem.

Markovic Radmila - Tavaszi gondolatok



Markovic Radmila

Tavaszi gondolatok



Miben rejlik a tavasz varázsa?
Szebb mosolya virágaimnak?
Madárének, madárfütty, csivitelés
vidámabban nekem zenél?
Mi az ami lélekben felemel?
Eddig sok tavaszt megértem,
még többször észre sem vettem,
csak úgy ment közben örültem,
egyedül a meggyfám bódította szívem…
Amit nagyon szeretnék,
megérni még sok tavaszt,
leselkedjen ablakom alatt,
ablakomban csiripeljenek madarak.

2015. április 6., hétfő

Komáromi János - tavaszi tánc - Húsvétkor




Komáromi János


léptem dobban
lassan-gyorsan
talpam alól
ritmus dobban

járjuk együtt
mind a ketten
zöld fű rezzen
madár rebben

lüktess vérem
tombolj vadul
lám hajnal kel
bealkonyul

rohanj felhő
kövess Napot
könnyeid majd
hátra hagyod

csillagpásztor
Hold az égre
így kerül éj
fény helyébe

léptem dobban
lassan-gyorsan
ajkaimról
dallam lobban

száll az égre
hegy fölébe
Tejút készül
fény ösvénye

csillagpor száll
sárga fátyol
meleg fészek
áll a sátor

amerre a
táncom repít
hívom a múlt
vendégeit

jelen-forgás
jövő-álom
vágyaidat
megtalálom

beburkol a
dobok hangja
testem, lelkem
megragadja

léptem dobban
lassan-gyorsan
élet, halál
tova suhan
 

Szuhanics Albert - A nyuszika locsolóverse



Szuhanics Albert

A nyuszika locsolóverse

Én vagyok a kicsi nyuszi,
hozzád küldött ma anyuci.
Rózsavíz van a mancsomban,
meglocsollak azon nyomban!


Üde, friss légy, mint a mező,
ha öntözi záporeső.
Simogatja szellő keze,
s tavaszi nap szerelmese!


Virulj, mint a kerti virág,
szaporodjék a kis család!
Gyarapodjék vagyonotok,
ha locsolok, áldást hozok...


Én vagyok a kicsi nyuszi,
kell egy édes nyuszi puszi?
Semmiben ne láss te fogyást,
s köszönöm a hímes tojást!



Hímes tojások



Bánatos a nyuszimama,
nincsen hímes tojásuk.
Mit ad majd a locsolóknak
tizenkilenc nyúllányuk?


A tyúkanyó gyűjtött nekik
egy kosárnyi fehéret.
"Nyuszikáim, a locsolók
tenyerébe tegyétek!"


Festékekért fut a boltba,
piros és kék kellene!
Zöld szín is van, s így bővülhet
a választék jellege.


Levonók is kerülnek rá,
ha festve lesz a tojás.
Felvidul a nyúlanyóka,
kezdődhet a locsolás!


Büszke a sok nyúlkisasszony,
jöhetnek a vendégek!
Száll a parfüm- s kölniillat,
locsolnak a legények.


"Válasszatok, lássátok csak,
a tojások mily szépek!"
"Én a kékből, én a zöldből,
én a pirosból kérek!"


Forgalmas a húsvét napja,
fogynak is a tojások.
Hát kellemes ünnepeket,
sok locsolót kívánok!

Lelkes MIklós - A legszebb hímes tojás



Lelkes Miklós

A legszebb hímes tojás

Azért legszebb: rajta változó szépség.
Hajnal hozta, félénk piros színek
erősödnek, arany ölelget zöldet,
majd vörös csendű alkonyöltözet.


Azért legszebb, mert jelzőn szívvarázslat:
rajta tavasz teremti önmagát,
majd álomba, vágyba ringat világot:
nyílnak, hunynak, gyúlnak csillagcsodák.


Azért legszebb, - akarja: megszülessen
az is, ki felnőtt. A nyíló szemek
látók legyenek, és a kezek tiszták.
Szerető testvér szépség, s becsület!


Ó, kis ország, ahol elárult lélek,
s borzongatóan butácska a nép!
Mi maradt meg elmúlt dal-Tavaszodból,
mit ajándékba adott Messzeség?


Hímes Tojás, ragyogd - gyönyörű jelkép -
virágszirmos, lélegző igazad!
Vess éles fényt a hazug életekre,
Tavasz, Szépség, ítélő pillanat!