2016. január 1., péntek

Szomorúfűz - Szilveszter - Újesztendő!



Drága Barátaink, Vendégeink!

Szilveszter – Újesztendő!




Adjon Isten, sok szerencsét,
erőt, egészséget,
békességet a földtekén
és boldog új évet!

*

A december eleje erős hideget, fagyot – majd enyhe időt adott.

Süvített a szél, a vizek dermedtek, fagyosak. A fák kopasz ágai, meredeznek az ég felé.

Csak az örökzöldek virítottak a deres pára alatt.

Alig láttunk napfényt. Talán elfáradt az ősz végére húzódó útja során.



Szürke, egybefüggő, ködös pára telepedett az egész városra.

Felhők sem látszottak az égbolton.



Elballagott december. Átadja helyét az év legfiatalabb tagjának.

A Természet ölén, a csendben puhán lépked az idő.

Éjfélt üt az óra. Az óesztendő utolsó éjfelét.

Bezárult az óév kapuja. Ami mögöttünk van, az a múlt.

Előttünk van a jövő, mely még ismeretlen.

A csendet felváltja az új év vidám zaja. Az utcán petárda durrogás.

Összenevetnek az emberek, poharaikat összekoccintva búcsúztatják az óévet

és reménnyel éltetik az újévet; a szívekbe zsongó muzsikaként.



Vidám nevetés köszönti az óév utolsó napját és az újesztendőt.




Legyen egészségetek,
szükséget soha ne lássatok.
Éljetek szeretetben, békességben.
Örömötök sok legyen,
a bánat messze kerüljön Benneteket.
Segítsen az Isten boldoggá lennetek.
Legyetek mindig vidámak,
örüljetek minden szépnek,
Kívánok
MINDANNYIÓTOKNAK
áldott, boldog új évet!

Komáromi János - Boldog Új Évet Kívánok!




Komáromi János
Boldog Új Évet Kívánok!




B ékés álmainkban ne csalódjunk soha
O ltalmazzon minket angyalok mosolya
L elkünkben béke és szeretet virítson
D üh és gaz álnokság meg ne szomorítson
O stoba szólamra ne hajoljon szívünk
G azdagság kísérje minden vidám léptünk

Ú tjaink vigyenek igaz célunk felé
J övendőnk munkája ne váljon kereszté
É jszaka pompásan ragyogjon csillagod
V eled lehessek amikor csak akarod
E gymásra találjon most minden kereső
T ársával éljen minden egymást szerető

K özösen tegyük szebbé ezt a világot
Í zleljünk már most mennyei boldogságot
V áljon minden titkos, szép álmunk valóra
Á ldott legyen minden együtt töltött óra
N evetni tudjunk és őszintén örűlni
O dvas idő fogát messze elkerülni
K eveset mondok végül, de szépet: Kívánok Boldog Új Évet!

Aranyosi Eervin - Szilveszter - újév



Aranyosi Ervin

Szilveszter – újév




Új év - Fogadkozás, s ígéretek hazája.
Én is teszem, és más is ezt csinálja.
Egy új célt kitûzni most is szabad.
S elérheted, ha megtartod szavad.


Szilveszter a múltunkat lezárja?
Éjfél a múlt, s jövõ határa!
Egyetlen perc csak a jelen,
s egy újabb perc jön szüntelen.


Élvezzünk hát ki minden percet!
Mond el csak bátran, igenis merted
megálmodni a holnapod.
Higgy benne, biztos megkapod.


Perceid órákká így összeállnak,
Fogadalom, s vágy - valóra válnak,
s valóság lesz, ami ma éltet,
ehhez kívánok boldog új évet!

Ligeti Éva - Szilveszter éjjelén; - Boldog új évet!



Ligeti Éva

Szilveszter éjjelén



Ma az ó év hátat fordít
Nem mutatja hosszan magát
Régi ruhában nem hódít
Elhasználta színe-javát


Új divat van érkezőben
Naptáron más táncrend járja
Új szám vár minden mezőben
A régit 31 zárja


Ha éjfélt üt majd az óra
Azért megy tovább az élet
Legyen időnk pár jó szóra
Kívánjunk Boldog Újévet!

*

Boldog új évet!

Búcsúzzunk hangosan mi is az óévtől
Ordítsuk bele a szomjas éjszakába:
Legyen gondtalan a világ év végétől!
Derűs hangulatban majd egymás nyakába
Omolva daloljuk a kedvenc nótánkat,
Gondolatban velünk lesznek, kik nincsenek …

Úgy mulatunk, mint rég, mintha itt volnának!
Jó kívánságaink nem érnek kincseket,
És mégis oly boldog tőle minden ember.
Vígságot hozzon hát az újesztendő!
Emeljük poharunk! Búcsúzik Szilveszter.
Tiszta szívvel várjuk, mit hoz a jövendő!

Leleszi Balázs Károly - Üzenet az újesztendőre



Leleszi Balázs Károly
Üzenet az újesztendőre


A kereszt
alászállásra,
mégis
felemelkedésre hív.
Futni egyenest,
egyre nagyobb
erőfeszítéssel,
Krisztusban növekedni,
Benne kisebbedni,
cselekedve szeretni
az úton,
a végső csúcs felé,
hol nem a kereszt
árnyéka hív,
hanem a Kereszt
fénye,
a megváltás
dicsősége.

Csokonai Vitéz Mihály - Újévi ajándék



Csokonai Vitéz Mihály
Újévi ajándék


Most szegény háztól, hol az úr magános,
Így telik. Majd tán vidorabb napunk lesz,
Lilla ifjasszony ha jövő karácsonyt
     Érheti vélem.
E szívből eredett újesztendői ajándék
Záloga szívemnek légyen örökre, Juli;
Éljetek, óh szeretett lelkek! kiket édes örömmel
Gyakran emlegetek hegyközi lakhelyemen.
Most levelem tisztel, hanem a farsangi napokban,
Amint már írám, városotokba megyek.
Mert akkor Juliánna nevét, amelyet imádok,
A maga képében fogja köszöntni Vitéz.

.kaktusz - Minden pillanatban ...



.kaktusz
Minden pillanatban …

Tudod arra gondoltam,
Véget ér valami minden pillanatban,
maga a pillanat is meghal,
hogy a következőben újjászülessen,
az éjszaka elmúltával új nap,
új élet keletkezik,
 minden újjászületik tavasszal,
a téllel minden búcsúzik,
hogy helyét átadja
új, meg új évszakoknak,
egyszer, ahogyan azt most is teszi,
az év is befejeződik,
de a sok közül ez egy olyan elmúlás,
(és másnap mindjárt az újjászületés)
ami bármikor bekövetkezhetne,
függ az ember döntésétől,
melyik legyen az első,
és melyik nap az utolsó,
búcsúzhatna az év nyáron,
a legnagyobb melegben,
a tréfás áprilisban,
a szerelemtől virágzó májusban,
vagy épp szüretkor, szüret után,
mindig befejeződik valami,
de talán pont a szilveszter napja az,
amikor nem történik kint semmi,
semmi különös nem kezdődik,
és semmi eget rengető
be nem fejeződik,
ami kiérdemelné a dicsőséget,
hogy kezdődjön vele,
vagy vele fejeződjön az év,
szinte biztosan ugyan az az időjárás
a végső, és az első napon,
pár másodperc csak,
amivel hosszabb lesz a nappal,
és rövidebb az éjszaka,
mint az előzőn,
említésre sem érdemes,
róla az ember döntött,
ő tette ki a pontot,
itt a vége az évnek, egy új jöhet,
remények szerint
az előzőnél szebb sokkal,
az új életet nem a csillagok
és a bolygók állása határozta,
ez a forduló szabadon választott,
ha tőle ellesni lehet valamit,
(talán ebből is érdemes okulni,
mert tanulni mindenből lehet)
talán azt,
nincs a csillagok által megírva,
nagy akaraterővel,
nehezen,
vagy nagy szeretettel a szívben
sokkal könnyebben,
új életet mindig kezdhet az ember.

2010. dec. 31.

Lelkes Miklós - Búcsú az évtől



Lelkes Miklós

Búcsú az évtől

Az óévtől búcsúzol, volt-idődnek
holt darabjától? Hiszen nincs is év!
Folyó van csak, rohan, s mindenben elrejt
messzeséget,   -  mely nem is Messzeség!


Nekem Messzeség kellene, de nincsen.
Csak Félelem. Szétfolyik tér, idő.
Vélt isten-arcból  -  milyen rút varázslat!  -
mindig és mindig sátán-arc kinő,


s az Érdekek odatartják a markuk,
könyörögnek, gyűlölnek, ál-kopott
ruhában mondják agresszív imájuk.
Testvéreim talán e koldusok?


Apám gyermek, kilencvenhárom évvel
/bár nincs is év/. S a Folyó mást sem ád,
mint rohanást, hogy fel ne ismerd, ember:
egyetlen urna maga a Világ!


Lehet: Világ csak annak, aki élő
valónak hiszi el magát, s halott
idő-darabkát könnyesen törülget.
/A Nagy Folyóról néki hallgatok./


Játsszak Veled, Óév, különös Látszat,
ha pezsgőzik Sorstól bőgő barom,  -
s az is, ki nem tenné, de kényszeríti
bálvány-szokás, hajlongó Alkalom?


A szót szépítsem, nektek udvaroljak?
Érdek-eszmétől fekélyes beteg
azért valahol kínt érez, míg egyre
hivalkodik zászlóján szeretet.


Inkább a Nincset írom: Messzeségem,
melyben  -  nem-voltban  -  piros meggyszem ég,
s kis titok-magnak ég-áramkörében
össze-összeér kezdet és a vég


pirost csodálón, fény, ha rávilágít.
Miért nem önmagunkra hallgatunk,
ha hív az Út, hív gyermekdal-szerelme,
s felette Szépségpiros Csillagunk?


Tudom, írom mindezt, bár oly hiába,
ha nyárfa sír a nyárban, míg meleg
légpillanatban ezüstpont-bogárka
tűnődik, elszáll, múlttá szendereg,


vagy fenyő áll a télben és fehéren
ágán hóálma diadalt ragyog.
Nincs diadal. Nincs álom. Ragyogás sincs.
Csak Folyód: gonosz halhatatlanod.


...és Búcsúzás sincs. Ezt Apám sem érti.
Néki is úgy kell minden szalmaszál!
Nem érti meg, hogy kétféle a béke:
nincs-álmunké,  -  meg ami ránktalál.


Az Óév hull, e nincs-álom darabka,
s a nincs-Út felett újévi sötét,  -
de csak meséld, Te, Nincsen-Messzeségem
Csillagodról a színigaz mesét!


E Csillag sincs,  -  de hiánya a Léte,
idő-darabkán piros szín remeg,
s lehet: e szín egyszer Álom lesz, Isten,  -
már-már nem is várt békéd, istened...


Kósa Emese - Pezsgőbuborékok



Kósa Emese
Pezsgőbuborékok


Telet taposunk
elhagyott újra egy év
ráncos szemekkel.
*
Pukkan a jókedv
éjszakai lázban a
virgonc poharak.
*
Te Újesztendő
hozzál jót tarsolyodban
ne csak ígérjed!
*
Illan az Idő
pezsgőbuborékokban
repedezik el.
*
Itt már az éjfél
fogadalmak születnek
meddig tarthatnak…!?
*
Ropog a derű
a táncoló pároknak
kavalkádjában.
*
Koccintsunk a vén
óévre -engedjük be
a kaján újat!
*
Finom falatok
íze emlékként gerjed
egy esztendeig.
*
Lázas éjjelen
cigarettefüst szállong
a félhomályban.
*
Szilveszter napján
dallamok cirógatnak
lágy ívelésben.
*
Éjjeli csendben
könyörgések szállnak fel
toronymagasba.

Szuhanics Albert - Látod-e, vége az évnek ...



Szuhanics Albert

Látod -e, vége az évnek...

Látod -e, vége az évnek,
ó és új ma összeérnek,
éjfélt üt egyszer az óra,
mintha egy nap vége volna.


Pedig az óév elszaladt,
s egy újban találtad magad,
régitől búcsút kell vennünk,
s szükséges újat szeretnünk!


Esztendőnk újszülött gyermek,
s bennünk is születnek tervek,
álmok és fohászok szállnak,
lelkünkben angyallá válnak.


Szállanak, szállanak egyre,
vágyaink egy magas hegyre,
kívánunk szépeket, jókat,
suttogunk angyali szókat.


Pezsgővel köszöntünk új év,
légy te mint egy álom, oly szép!
Hozz békét a földön, égen,
s úgy áldott esztendőnk lészen!


Mosolygós legyen az évünk,
jövőnktől ne kelljen félnünk,
legyen az életnek célja,
koccintsunk erre mi még ma!

Jóni Barna - Szilveszter este ...



Jóni Barna
Szilveszter este …

Már elénk ömölsz új év.
S mi lábaidnál heverünk meggyötörten,
ám boldog örömmel…
Lám, így keveredek szavaimban,
miközben ott benn,
vadul dörömböl a vágy, hogy jöjj!
Gyulladjon fénnyel a máglya,
durranjon pezsgő, petárda,
s az égi csillagszórók között,
(nem a nap alatt, sem a hold fölött)
jöjjön el az a pillanat,
mit remélünk, hogy itt marad
még számos és számtalan napig
(úgy háromszáz-hatvan hatig)
és az angyalok sem sóhajtanak búsan,
csak buborék buggyan, s pukkan
az üveg, malac szerencse ripacs-röf
ha két hegyes mutató az égbe döf
Átugrunk egy pillanat alatt egy évet
kívánunk egymásnak, szívből éket-szépet,
Minden földi népnek áldást-békességet.

L. Horváth Zsuzsanna - Az év utolsó napja



L. Horváth Zsuzsanna

Az év utolsó napja



A hajnal arcán lázrózsa remeg
köré gyűlnek aggódó fellegek
fürge szél hűti égő homlokát
párakendő fedi sápadt mosolyát.


Dérkönnyei harmattá olvadnak
a fenyő ághegyén ott ragyognak,
elsiratva így a tovatűnő év,
míg késő bánat felhőzi szemét.


Búcsúztatván így az Óesztendőt,
maga elé von egy vérző felhőt
letörölni a harmatkönnyeket,
míg a Nap birtokba veszi az eget.

Tóth Roland - Szilveszter az erdőben



Tóth Roland /Sentenced/

Szilveszter az erdőben



Éjfél után
faágakkal szél sem koccint
rezzenéstelenül feszül tovább
a csillogó pókháló-szerpentin
zizegve hull
a puha zúzmara konfetti
ahogy az éhes róka elsuhan
egy bóklászó nyúl
kihűlt lába nyomán


s ha jön a hajnal
kimért vadmacska léptein
fakéreg alatt dermedten álmodik
tovább egy kis bogár
roppan a hó
de nem történik semmi különös
(pedig egér cikkan halk riadót)
az erdőbe van zárva
még a pezsgés
és a tavasz húzza ki majd
az első rügy-dugót

Szilágyi Ferenc - Szilveszteri malőr



Szilágyi Ferenc /Hubart/
Szilveszteri malőr

A Fiastyúk elült
A Tejút odvában.
A magos ég kristály
Pezsgőspoharában
Versenyt sziporkázott
Sok csillagbuborék;
Kocsmák közt kódorgott
A korhely Kukorék.
Az idő múlását
Feledi a züllő
Részegekkel teli
Égi kakasülő.
Ittak, iddogáltak
Kényük, kedvük szerint,
Csíptek a holdsajtból,
Majd töltöttek megint.
Toronyóra ütött,
Reggel volt már régen,
De a nap korongja
Nem tűnt fel az égen.
Nem költötte senki
Fel azon a napon,
Elaludt a hírnök
A kocsmai padon.

Kun Magdolna - Az év utolsó napján



Kun Magdolna

Az év utolsó napján


Az év utolsó napján mosoly mosolyt érjen,
ami fájt, ami bántott, feledjük ma el,
hisz itt lesz egy újabb év telve reményekkel,
bolondos álmokkal, öröm-percekkel.

Ha az óra éjfél körül jár gondoljatok rám is,
ahogyan majd én is rátok gondolok,
mert olyan, de olyan közel álltok hozzám,
ti igaz szívvel szerető, kedves barátok.

Mikor poharak csendülnek, veletek leszek,
hogy együtt ünnepeljük az Újév kezdetét,
és egy időben léphessünk majd arra az útra is,
mely felénk irányítja a boldogság szelét.