Július - Szent Jakab hava
Nyárhó - Áldás hava - Tehéntor (Aratás) hava
A római
naptárban a hónap eredetileg a fantáziátlan Quintilis, "Ötödik"
nevet viselte, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap
volt. I.e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el
júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született.
Bizony
még a nyár legmelegebb hónapja, a július sem mentes a szélsőséges hajlamoktól.
Ilyenkor kúszik a legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó
forróság, ám ugyancsak ilyenkor szakíthatják félbe a rekkenő hőséget az
égiháborúval ránktörő heves záporok, esetleg jégesők.
Mindenesetre ez az időszak már végképp a nyár legnagyobb munkájára, a gabona
betakarítására összpontosította a régi gazdaemberek figyelmét. Szép időt vártak
ilyenkor, Szent Jakab havában a régi öregek, ha reggel és este a füst egyenesen
magasra szállt, ha napnyugtakor tiszta volt az ég, és a csalogányok
szorgalmasan énekeltek. Bizonyosra vették a rossz idő közeledtét: ha a kakasok
napnyugta után kukorékoltak, vagy ha a varjak, a gyöngytyúkok és a pávák sokat
kiáltoztak.
*
Népi
megfigyelések
- ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie
- Sarlós Boldogasszony napi eső Lőrinc-napig tart
- ha Mária-Magdolna napján (július 22.) szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgy
ártalmas
- ha Anna (július 26.) napján a hangyák bolyokat készítenek, úgy csapadékos tél
lesz
- Ernő napi (július 31.) eső langyos telet hoz
Aratási
névünnepüket az időjárás előrejelző néphiedelem negyvenes napnak tartotta.
Sokfelé Mérges Margitnak nevezték, és volt, ahol Pisis Margitnak csúfolták,
mert többnyire esőt, zivatart hozott, ami ha bekövetkezett a későbbiekben is megzavarhatta
az aratást. A megfigyelést tudományos tapasztalatok is valószínűsítik, hiszen a
Medárdi monszun utóhatása sokszor könnyen birokra kelhetett a perzselő
forrósággal.
Henrik
napján emlékeztek a vallásosabb hívek a tizenkét apostolra. Apostolok oszlása,
- mondogatták olyankor, ha mennydörgéses vihar támadt, annak reményében, hogy
az égiháború hamarosan szétoszlik, és a kaszások folytathatják az aratást.
Egyébként a háziasszonyok próbaképpen, ezen a napon sütötték az új lisztből az
első kenyeret.
A
meteorológusok Nyárhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint
Áldás havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Tehéntor (Aratás) hava
elnevezést használták júliusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig
Szent Jakab hava. E hónapban már a nappalok fogynak; a Nap e hónap 23-a tájában
az Oroszlán jegyébe lép.
A horoszkóp
csillagjegyei közül az alábbiak esnek a július hónapba:
Rák (június 21 –
július 22.) és
Oroszlán (július 23 –
augusztus 22.).
Július folyamán a Nap
az állatöv csillagképei közül az Ikrek a Rák csillagképbe lép.
Minden évben a július
a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év áprilisa, szökőévekben pedig mint a január..
*
Népi
mondóka
Esős
Illés rossz,
mert áldást nem hoz.
Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.
Anna asszony reggele
már hűvös, ne játssz vele.
Mihelyt a pók széttépi hálóját,
Jön a felhő, s rögtön tartós esőt ád.
*
Mit
jövendöl a 100 éves naptár?
Jó időt
remélhetni, ha napnyugtakor jó idő volt, ha csalogányok szorgalmasan énekelnek,
ha reggel és este a füst egyenesen felszáll, ha az eső köddé változik.
Rossz idő lesz, ha napfelkeltekor égiháborúk vannak, ha a kakasok napszentület
után kukorékolnak, ha a tyúkok szomorúak.
Jeles napok
júliusban:
Július 2. Sarlós
Boldogasszony napja
A római katolikus
egyház az áldott állapotban lévő Máriáról, és az Erzsébetnél tett látogatásáról
emlékezik meg.
Boldogasszony a
várandós édesanyák, a szegények, a betegek oltalmazója.
A magyar néphagyomány
az aratás kezdőnapjaként tartotta számon.
Július 20. - Illés
napja
Munkatilalom napja, a
villámcsapástól való félelem miatt.
Megfigyelések
igazolják, e nap táján gyakoriak a viharok.
Július 22. Mária
Magdolna napja
Mária Magdolna
ünnepének tartják, aki megtért a bűnös életből az evangéliumi történet szerint
és hosszú hajával Krisztus lábát törölgette. Így a néphagyományban szokás volt
a kislányok hajából keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. Szépségvarázsló
napnak is tartják
Az időjárásjósló
hiedelem szerint, esőt hozó nap, mert Mária Magdolna siratja bűneit.
Július 25. - Jakab
napja
E napon áll meg a
szőlő növekedése és kezd édesedni. Vámosmiskén azt tartották; hogy zabot
Jakabra kell aratni, mert különben Jakab lova tapossa ki. Őrségben Jakab-nap
adta alkalmát a hajdina vetésének.
Időjárással kapcsolatos
jóslás:
Ha Jakab napja derűs,
jó gyümölcstermésre számíthatunk.
A szegedi juhászok a
Jakab-napi csillagállásból következtettek a jövő évi időjárásra. Az Orion
csillagkép „Szent Jakab pálcája" a horgasiaknál. A tápéiak szerint, ha
napján északról fúj a szél, akkor a tél hideg lesz, ha alszél fúj - enyhe,
lucskos.
Szankán azt tartják,
hogy Jakab nap délelőttje a karácsony előtti, délutánja pedig a karácsony utáni
időjárást „mutatja meg". Ha a Nap fényesedik ilyenkor, az hideget jelent -
mondják a székelyek.
Kiskunfélegyházán és
Székesfehérváron úgy tudják, hogy Jakab napján „virágzik a hó" (ha sok az
égen a fehér felleg); ha délelőtt virágzik, a tél első felében, ha délután, a
tél második felében lesz sok hó.
Jakab Szegeden a búza
nyomtatásának első napja volt. Az asszonyok ilyenkor nem mostak; és nem
sütöttek kenyeret.
Gyöngyöspatán az e
napon köpült vajat orvosságnak tették el. A magyar középkorban napja nyolcaddal
megült törvénynap volt. Fehér lovon küzd szentként tisztelték.
Szent Jakab a
búcsújárók, a hajósok és az utasemberek védőszentje. Jele: széles karimájú
kalap kagylóval.
Július 26. - Anna
napja
Kedd asszonya néven
is emlegetik Szent Annát, Szűz Mária anyját. A hozzá könyörgő asszonyok
bizakodhatnak bőséges gyermekáldásban.
Védőszentjüknek tartják
a szabók és a bányászok.
A kender nyűvését
Anna napján kezdték. Ha szép idő volt, ezen a napon szedték az Anna babot. Sok
helyen úgy vélik, hogy a nyitva talált ablakokon és ajtókon Anna a kötényében
hordott bogarakat bedobálja
Kert – július
Leggyakoribb
feladatunk az öntözés. Az a legfontosabb, hogy elegendő vizet kapjanak a
növények. Ügyeljünk, hogy a szokással ellentétben a fák és bokrok alatt lévő
növényeket is alaposan öntözzük meg, hiszen itt rajtuk kívül a fák és bokrok is
fogyasztják a vizet. Ne sajnáljuk a fáradságot és amennyiben csak lehet, a
terebélyes bokrok és fák lombozatára is juttassunk az öntözővízből. A
tápanyagigényes növények öntözését pedig összekapcsolhatjuk a vízben oldódó
nitrogén és kálium műtrágyák legfeljebb két-három ezrelékes oldatának
használatával. A gyepnyírást is ismételjük meg, valahányszor meghaladta a
fűszálak magassága a nyolc-tíz centimétert.
A természet asztala már gazdagon terítve van. Érnek a gyümölcsök, szedhetőek a
különböző finom zöldségek. A július már meleg nyári hónap, ezek szerint
alakulnak ilyenkor a kerti teendők is. A korai érésű gyümölcsök már javában
szüretelhetők.
A virágok elnyílás
utáni eltávolítására is szakítsunk időt. Ne tűrjük meg a pusztulásnak indult
növényrészeket, mert további pusztulások kiindulópontjai lehetnek.
Szeretettel köszöntjük e hónap
születésnaposait,
névnaposait,
ünnepeltjeit.
Sok boldogságot kívánunk!
