Károlyi Amy - Október

Károlyi Amy

Október

Barna levelek között

barna dió,

barna levelek közt

elbúvó.

Lyukas dióba

mászik egy bogár,

„ez lesz a házam”

oda van a nyár.

Nagy Csaba - Vértanúk; - Hanyadik; - Őszi szombatokban

Nagy Csaba /Gyémánt/

Vértanúk

Ma bánat ült rám, ma könnyem is fakadt
szavakat hallván, mit egykor írtatok,
ma gyászt fed a nap,
de néhány csillag még értetek ragyog
bánt, hogy nem lehettem ott,
vagy nem akkor éltem,
meg nem én
szedhettem föl a lehullt kardokat
tennék érted Arad,
mert bennem fájsz, mert az emlék meghat.
*

Hanyadik

Hát újra ősz lett,
s már számon sem tartom
hanyadik
e gesztenyehullás veled, s nélküled
Tegnap még a tér macskakövén át
seperte a szél
a rozsdás falevelet,
Ma engem fújnak,
S könnyes szemeket
vetnek rám
a gerendák mögül az üresedett fészkek

*

Őszi szombatokban

fáradt tücsökmuzsikánál
kerek holdak alatt
sóhajba merülten
lapozgatom fázva
sötét estekbe írt időm
az alkonyról perdült
lila függöny
napok óta fellegek közt sír
téged álmodott az éj
érted esdekelt a nyár
te már partot értél
engem még tart az ár
megkért
valami örök mozdulatlan
kövekben fogant lét
vitorlám kötném
de mind messzebbre vagy
vasárnap lesz
s már ez is oly hidegen hagy

Csorba Győző - Október

Csorba Győző

Október

A filodendronok és a datolyapálmák
bejöttek, bejöttek a szobába.
Ha csak a lombjaikba nézel: délszaki tájék,
ha csak ágaik labirintusába.

Délszaki tájék - ha tetszik, képzeld;
ámuljon rajta szemed;
kanyarogja végig a sok fura ágat,
hasadt, legyezős levelet.

Csapatnyi kislány s kisfiú zajog künt:
segítenek az erőtlen ősznek
eltörögetni a bogáncsok és paréjok
derekát, amelyek még az üres telken levegőznek.

Nem látom én ezt, én heverőn heverek,
heverőn heverek hanyatt; -
piros tűit a függöny rácsán
beszúrja az alkonyi nap.

Az alkonyi nap, mely lankadatlan
tér vissza huszonnégy-órás
mindennapi kerülője végén,
mert fogja a rend, e szoros-laza póráz.

Póráz, ahogy engem, téged, valamennyiünket. -
A szabadság bujtó láza után
én is, te is, valamennyiünk
érzi, mi az egyetlen tudomány.

Az egyetlen tudomány a világon:
tudni, hogy keskeny az út,
kicsiny a kapu, s aki meg se moccan,
az a legmesszebbre jut.

Akinek a keskeny út se kell már,
és a kicsiny kapu se kell,
csak hanyattfekszik heverőjén,
olykor kérdez, de sohase felel. -

A filodendronok és a datolyapálmák
bejöttek, bejöttek a szobába.
- Érzelmes emlék készülődik,
sietve vágj a szavába.

Vágj a szavába sietve,
elnémuljon, mint a letorkolt
gyermek, ki oly szépen beszél,
hogy gyönge szivedbe markol.

Október - Mindenszentek hava - Őszhó

Október - Mindszent(ek) hava – Őszhó

- Magvető hava - Halak (Begyűjtés) hava -

https://m.youtube.com/watch?v=-vZXXCQJvX8

Október, ber, ber, ber

Október, ber, ber, ber,
fázik benne az ember.
Szőlőt csipked a dere,
édes legyen szüretre

*

Hónapunk neve a latin October, "Nyolcadik" hónapnévből ered, mivelhogy a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja. A latin szó a görögből eredt, ahol az "octo" az "ogkosz" tőre megy vissza: ez pedig "halott kampó"-t jelent - a jobb kéz középső ujja csakugyan ilyen kampóhoz hasonlatos. Egyedül Domitianus császár tett kísérletet a név megváltoztatására, amennyiben önmagáról neveztette el. Rossz császár volt, a "domiciánus" hónapnév nem kellett senkinek.

Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak.

Népi megfigyelések

- ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz
- az októberi zivatar szeszélyes telet jelent
- sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél
- ha meleg október hónapja, hideg lesz a február
- ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz

*

Népi mondóka

Leodegár, hogyha lombhullató,
Örülj! a jövő év páratlan jó.
Orsolyakor takarítsd be
káposztádat.
Simon, Juda hóval tömi tele szádat.
Ha megdurvul a nyúl szőre,
siess fáért az erdőbe.

*

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Langy időt várhatni, ha a fák ősszel másodszor virágozni kezdenek, ha Szent Mihály körül gubacsok üresek vagy vizenyősek, ha a madarak ősszel soványak, ha Szent Mihály körül sok eső esik s a szelek délről vagy nyugatról fújnak.

*

Október 23-án, a mind korábbi sötétedés miatt, az "Októberi Jánosok" jelezték faluhelyen a konyhából a szobába való beköltözés idejét, az immár állandó esti szobavilágítás kezdetét, akármilyen drága volt is a "petró". A meteorológusok Őszhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Magvető havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Halak (Begyűjtés) hava elnevezést használták októberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Mindszent(ek) hava. A Nap a Skorpió jegyébe lép.

*

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek októberre:

Mérleg (szeptember 23. – október 22) és

 

Skorpió (október 23. – november 21.).

Október folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Szűz csillagképből a Mérleg csillagképbe lép.

október utolsó vasárnapján 3 órakor állítjuk vissza az órát egy órával, ami a nyári időszámítás végét és a téli („normál”) időszámítás kezdetét jelenti.

A szökőévek kivételével az október a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint a január.

*

Jeles napok októberben

Október 4. - Assisi Szent Ferenc napja

Assisi Szt. F. a ferences rend megalapítójaként hirdette az evangéliumi szegénységet, alázatosságot, irgalmasságot.
Ezen a héten szokás volt kanászostorral durrogtatni a hegyen a gonosz szellemek elűzésére, és ez az idő volt a legalkalmasabb a vetésre,
a szüret kezdetére.

*

Október 15. - Teréz napja

Az egyház egyik legnagyobb női szentje Szent Teréz.
Dologtiltó napot jelentett az asszonyoknak, nem moshattak, még kenyeret sem süthettek. Sokfelé szüretkezdő napot jelentett.

*

Október 20. Vendel napja

Szent Vendel ír királyfi - a legenda szerint - római remetéskedését követően egy gazdag ember nyáját őrizte. Ennek alapján őt a pásztorok védőszentjeként tisztelik. Ezen a napon nem fogták munkára az állatokat, és vásárra sem vitték. Sokfelé búcsúnapként is szolgált. A templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, akit pásztoröltözetben, lábánál kutyával és báránnyal ábrázoltak. Vendel társulatokat un. Vallási egyesületeket hoztak létre a juhtartó gazdák. A pásztorok ünnepe, mulatozásuk napja volt.

*

Október 21. - Orsolya napja

Orsolya nap sokfelé a szüretkezdés ideje. A hajdúsági pásztorok e nap időjárásából a télre vonatkozóan következtettek. Ha szép idő volt, akkor szép telet vártak.

*

Október 26. - Dömötör napja

A keleti egyház szentje volt, aki vértanúhalált halt.
Az ország keleti részében a pásztorok védőjeként ismert.
Juhászújévnek is nevezik, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát.
Az Alföldön ezen a napon állatvásárokat tartottak, többnapi mulatságokat rendeztek.
Juhásztort, juhászbált rendeztek Hortobágyon, Szegeden.
E napon a juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek. Ez volt a bezáró mulatsága a juhászévnek.
E nap időjárásából a télre következtetnek. Ha hideg szél fújt, kemény telet jósoltak.

*

Október 28. - Simon – Júdásnapja

E naphoz kötődik a Hegyaljai szüret. Kezdetét vette a kukoricafosztás, a kedvelt őszi estéken.

Kerti kalendárium

Az október igazi őszi hónap, a szüret ideje. A fákról lehullanak a levelek, a hónap végére az utolsó költöző madarak is elrepülnek. Az őszi munkák folytatódnak a kertekben, a szántóföldeken, megkezdődik a szüret.

Október a kertben az év talán legszínesebb hónapja – a régi magyar naptárakban a Skorpió, illetve a Mindszent hava elnevezéssel szerepel, utalva az utolsó dekád csillagászati eseményére: a Nap a Skorpió csillagképbe lép és figyelmeztet Mindszentek ünnepének közeledtére.

Már csípősebbek a hajnalok, déltájban azonban, mint a jelen példája is mutatja, még visszacsalogatja a kellemes napfényt, ezáltal is jobb kedvre derítve a szüretelőket és a magvetőket. A népi jövendölések szerint az októberi zivatar szeszélyes telet vonz, vagy a sok októberi csapadék decemberi szelet hoz, míg ha meleg az október, csikorgó lesz a február.

A növények vegetációs időszakuk végéhez közelednek Ez az időszak még kiválóan alkalmas arra, hogy örökzöldeket, díszcserjéket telepítsünk, trágyázzunk, eltároljuk terményeinket, valamint a közelgő fagy ellen védekezzünk.

Gyógy- és fűszernövények.

Most már lehet és érdemes gyűjteni a gyökereket.

*

Zöldségtermesztés.

Az áttelelő növényeken kívül (kelbimbó, paszternák,) mindent betakaríthatunk. A sárgarépa felszedésekor javasolt, hogy előző nap ássuk meg a répát, szakadjon meg a gyökér, de ne szedjük ki a földből és a levelét se szedjük le. Ugyanis a gyökérben felhalmozódott nitrát nagy része felszáll az éjszaka folyamán a levelébe. Másnap felszedhetjük a gyökeret, letörhetjük a levelet.

Felszedési sorrend: sárgarépa, petrezselyem, zeller, paszternák, feketegyökér, cékla, téli retek, póréhagyma. A káposzta 7°C-ig bírja a fagyokat, de a karfiol csak 2-3 fokot bír ki.

A tökféléket kocsányával együtt szedjük le. Duggathatunk hagymát, fokhagymát, palántázzuk el az áttelelő kelkáposztát, salátát, majd szalmával mulcsozzuk a fagyveszély miatt.

Almát, burgonyát ne tartsuk egy légtérben, mert a csírák hamarabb előbújnak. Ha diófalevéllel takarjuk le a burgonyát, nem fog kicsírázni.

Szőlő-gyümölcs.

Diót, mogyorót, mandulát lehet már gyűjteni. Birsalma, körte is a tárolóba kerülhet, nehogy megcsípje a fagy. A naspolyát viszont akkor szedjük, ha már megcsípte a dér, ez adja meg az ízét. Most már el lehet ültetni a facsemetéket. Lehetőleg ellenállók a környéken őshonos gyümölcsfákat részesítsük előnyben. Tegyünk el szőlőt is.

. Az október a hazánkban egzotikusnak számító kiwi ültetésére is lehetőséget biztosít, melyet követően erőteljesen metsszük vissza, melyet remélhetőleg tavasszal erős, fiatal hajtásokkal fog meghálálni.

*

Zöldség-fűszerkert

Megkezdhetjük a torma felszedését. Ablakládába most is vethetünk retket, vagy még inkább  rukkolát. A hónap igazi zöldségkülönlegessége a csicsóka.

Lassanként felkészülhetünk arra, hogy a kertünkben élő madarakról gondoskodjunk, így példaként a cinkéket már most az etetőhelyhez szoktathatjuk.

Október végéhez közeledve, az első talajmenti fagyok megjelenésével az öntözéshez használt tömlőket tegyük fagymentes helyre és ne feledjük az automata öntözőrendszerek és a kerti csapok víztelenítését sem!

A téli almafajták jól bírják a tárolást megfelelő körülmények között, hűvös sötét pincében, vagy kamrában. Legkönnyebben raktározható a burgonya. Sötét, hűvös, fagymentes helyen, kamrában, vagy pincében ideális a helye. Jól elállnak a hagymafélék száraz, fagymentes helyen koszorúba fonva.

*

Díszkert

A legtöbb díszfának és díszcserjének a legkedvezőbb ültetési ideje az október, de ha az ősz hosszú és enyhe, akkor ez akár novemberre is elhúzódhat. A kertünkben található, rossz helyen lévő növényeket is ilyenkor tudjuk áttelepíteni. Ha tehetjük, akkor a frissen telepített, átültetett növényeket alaposan öntözzük be.

Sor kerülhet az utolsó fűnyírásra. Fokozatosan, az első enyhe fagyokat követően szedjük fel azoknak a virágos növényeknek a gumóját (pl.: dália, kanna, gladiólusz, gumós begónia), amelyek fagyérzékenyek. A hagymákat, gumókat a rájuk tapadt földtől meg kell tisztítani és lehetőleg papírzacskóban, vagy dobozban száraz, hűvös helyen kell őket tárolni.

Sok szeretettel köszöntjük e hónap

 szülötteit,

névnaposait,

ünnepeltjeit!

Sok boldogságot kívánunk!

Szilágyi Domokos - Október; - Ősz

Szilágyi Domokos

Október

Ősz szele zümmög,
aluszik a nyár már,
aluhatnál, falevél,
hogyha leszállnál.

Aluhatsz, falevél,
betakar a tél,
reggel a kacagás
az egekig ér.

*

Ősz

Kopasz az almafa,
    sárga.
Leszállt az alma,
    kosárba.
Kaszálón ökörnyál
    lebben,
fakul a fű torzsa
    csendben.
Üres a szilvafa,
    árva,
ágait kék égre
    tárja.
S hol van a szőlőhegy
    kincse?
Elnyelte nagyhasú
    pince.
Mezőről hol van a
    boglya?
Szénapadlásnak
    foglya.
Szilva fő az üstben,
    lesz már
kenyérre, tésztába
    lekvár.
Padláson színarany
    szalma:
itt puhul a piros
    alma.
Puszta a kert,
    a mező, a határ,
a nyár, jaj, a nyár odavan már -
    jön a tél, jön a tél,
       de tele a kamra,
          a pince, a padlás
    tele a hiu, a magtár.

Lázár Horváth Zsuzsanna - Hóforduló; - Sirató

Lázár Horváth Zsuzsanna

Hóforduló

Megint elmúlt egy hónap
Az üresen kongó napok
Időtlen idő örvényébe hullnak.
Jégcsillaggá dermedt könnyekkel
Mégis őrzöm a remény parányi lángját
S tovább várom a régi-új csodát.
Szédült dimenziókon átívelő csillagútjaink
Mondd,mikor keresztezik újra egymást,
Hogy megszegve a föld törvényeit
Új ösvényen együtt induljunk tovább?

*

Sirató

Az őszi szél felkavar
hullt szirmokat,
zizzenő avart
s a szívemen is átszalad
és könnyeket fakaszt.
Siratja azt, ki messze jár,
az ifjúságot, ami tovaszállt.
A lélek fáj
de nincs tovább,
az őszi szél mindent elsodor
s szívemre lágyan ráborul
az elmúlás.
Hull a könny,
mint szürke esők,
a még szürkébb egekből esők
siratva az elmúlt időt.
Ha majd a könnypatak
lassan elapad
az izzó nyárnak édes himporát
mely nem volt más,
mint aranyló álom
csalfa ragyogás
csörgő, száraz avarral
fedi be az Ősz
s szívünkre száll
a bús októberi köd.

Reményik Sándor - A nagy piktor; - Avarban

Reményik Sándor

A nagy piktor 

Október, a piktorok Piktora
Már teljes lendülettel festeget.
Ecsetjét arany-tengerekbe mártva
Húzza hervadó világok felett.
Nézzétek, milyen biztos mozdulat!
Milyen könnyed és mily könyörtelen:
Szépséget s halált egyben osztogat.
A bágyadt lombra ahogy rálehel,
Irtóztató és hízelgő a hangja:
Meghalsz, - de utoljára szép leszel.

*

Avarban

Halljátok, hogy zörög? -
Jaj, miben járok itt?
Jaj, miben gázolok?
Millió ember-fáról időtlen idők óta
Lehullott levelekben.
Ez a világ-erdő,
Ezek a történelem tölgyei,
Tövükbe temetkezik a tavasz:
Az én tavaszom, a te tavaszod,
Mindnyájunk zöld-izzású tavasza.
Ni, Hellas fájáról a cserfalomb,
Ni, Róma törzséről a száraz ág,
Napóleon és Dante sudaráról
Egy-egy bíborlevél.
Fakult szerelmek, fonnyadt forradalmak
Zizegve, zúgva kísértenek itt.
Milyen világ!
Szeretném belevetni magamat
Hanyatt a tengermélységű avarba,
És úgy zizegni el együtt vele
Minden bölcsesség utolsó szavát:
Nem érdemes! -
De mit használna az?
Jövőre újra zöld láng csap a fákból
És esztelenül szép lesz a tavasz.

Hollósy Tóth Klára - Október; - Őszi képek; - Őszi elégia

Hollósy Tóth Klára

Október

Őszi képek

 A türkiz égen gomolygó fellegek

sodródnak a fényben némán, hallgatag.

Mélázik az ősz öreg tölgyek alatt,

istenkezek vigyázzák a lelkeket.

Avarillatot lélegzik a liget,

színeket bűvöl a létezés harca,

mint a magam léte, vágya, kudarca,

mely vágyat adott, akaratot, hitet.

A napsugár míg szivárvánnyá bomlik,

madarak vígan dalolnak az ágon,

vágyakat érlel, s bont létet az álom,

békévé nemesül, lágy fénnyé omlik.

A bérceken fenn, ahol a fény dereng,

a vajákos ősz nagy bőszen varázsol,

űzi a gondot a lét homlokáról

mely az Úr akaratával egybecseng.

*

Őszi elégia

Letarol, pusztít, írt az Ősz,

vetkőztet  fát, bokrot, kertet,

minden élőt a múltba lök,

szépségek ködökbe vesznek.

Gurul a nap búcsút intve,

várja egy túlvilági rét,

világ zaja elpihenve

hallgatja jöttének neszét.

Recseg a lomb rozsda-teste,

árválkodik a kerti pad,

hosszabbítja a hosszú estet

a túl korán jött alkonyat.

Az éjszakák bús ködében

vörös bogyók bögye vérzik,

csöndet terem a hűs enyészet,

emlékek szöknek az égig.

Radnóti Miklós - Októbervégi hexameterek

Radnóti Miklós

Októbervégi hexameterek

Táncosmedrű, fehérnevetésű patak fut a hegyről,
táncol az őszi levél s taraján kisimulva elúszik.
Nézd csak, az árnyban a som fanyar ékszere villog a bokron
Még süt a nap, de oly érett már, csak a lassú okosság
s villog a fényben a kis füvek éle öreg remegéssel,
tartja az égen, hogy le ne hulljon: félti arannyát.
Lassu, okos vagyok én is e lassu, okos ragyogásban,
féltelek én is a tél hidegétől, tűzifa gondja,
téli ruhák vak gondja növekszik, apad szemeidben
s mint a lehellet futja be tükreit, árad az álmos
bánat a kék ragyogásban, a szádon a mondat elalszik
s ébred a csók. Feketén jön a hó, jön a tél, feketélnek
sarkai máris az őszi nagy égnek, a hajnali órák
léptei már sikosak. Gyere hát elaludni az esték
hosszú szakálla alá; nézd; gyermeked is vagyok én, de
felnőtt, nagy fiad és szeretőd, fele gondra is érett,
nemcsak a versre komoly. Fekszünk majd s hallgatom éji
füllel a szíveden alvó gond ütemét a sötétben.
Hallgatom és várok. S mint ifjú gólyafióka
ősszel szállni tanulván meg-megbillen az égen,
forgok a bő heverőn. S lassan tovaszállok a jajjal.
Átveszem és ütemes dobogása elaltat, elalszunk. –
ketten az egy gonddal. S míg elkap az álom, az éjben
hallani, csapdos az ősz nedves lobogója sötéten.

Sárhelyi Erika - Eltévedt október; - Süssfelnap

Sárhelyi Erika /Netelka/

Eltévedt október

Ez a kedd is csak egy hétfő – inkognitóban,
akár a nyár, ami az ablakon betekint,
a nyomasztóan palaszürke ég közel van,
s mintha hervadásnak indult volna odakint.
Szívem esőre áll és földig ér a kedvem,
csöndben fejemre húzok egy vonuló felhőt,
nem sok derűt ígér, mikor hétfő van kedden,
s egy eltévedt október áll az ajtóm előtt.

*

Süssfelnap

Süssfelnapot játszom mindhiába,
ráült az ősz az utcára, házra,
sápadt a zöld és eltűnt a sárga,
magam vagyok önmagamnak árnya.

Mielőtt a tél a szívembe harap,
rárajzolom a legforróbb nyarat,
a fagyit, strandot, a sült halat,
meg belőlem azt, aki ott maradt.

Tűzpiros vonat fut a töltésen,
ha indulok, talán még elérem.
De csak ülök egy emlék ölében,
míg elnyel az október egészen.

Ady Endre - Október; - Őszi éjszakán

Ady Endre

Október

Őszi éjszakán

A szél ha hűvös éjszakákon
Lehűti mámoros fejem,
A te hideg, utolsó csókod,
Az jut eszembe énnekem.

Hiába száll agyamra mámor
S virrasztok annyi éjszakát,
Mindig érzem annak a csóknak
Halálos, dermesztő fagyát.

Ajkad akkor tapadt ajkamra
Utólszor... aztán vége volt...
Talán tavasz sem volt azóta,
Az egész világ néma, holt...

Mikor a szél fülembe súgja,
Hogy csóknak, üdvnek vége van,
A sírból is életre kelnék:
Zokognék, sírnék hangosan!...

Kósa Emese - Októberi tél; - Egész nap

Kósa Emese

Októberi tél

Sárba dagad
az őszünknek
jókedve,
októberi
tél riasztja
az eget.
Összebújnak
fázósan a
verebek:
hová bújtál
ősztündérke?
-jaj nekem!

*

Egész nap

Nem az a baj, hogy eljött az este
hanem az, hogy egész nap sötét volt.
Fel akartam vidítani mamát,
de még magamra sem jutott idő.
Egész nap zenét hallgattam volna,
de nem kapcsoltam be a rádiót,
kint muzsikált az októberi szél,
néhány mellénnyel lettem gazdagabb.
Hányadik telet írjuk a lapra
kit érdekel a hívatlan hideg,
akkor is jön, ha nem kérem: gyere.
Jó forró teával melegítem
a kedvem, ha mégis visszatérne
nem gyújtanék villanyt késő este.

Dsida Jenő - Október végén

Dsida Jenő

Október végén

Már mindig-mindig nagyobb úr az esti
felpirosító, megdidergető láz,
mely tűzrózsáit homlokomra festi.
Már mindig jobban közeleg a tél
s a ködköpenyű, széltarolta tájon
fakó paripán menekül az álom –
Lehullt a dér,
minden fehér
s csókos ereje messze jár a napnak, –
s szinte örvendek, hogy a rózsák,
a piros rózsák, íme, megmaradtak.
Mert oly szépek a rózsák,
a pirosak, a tüzesek,
mit rámcsókol a láz –
s ezek az ősszel jöttek,
s az őszben megmaradtak
és hirdetik, hogy szép a búcsuzás…
Mindegyik rózsa egy-egy emlék:
szirom, vers, séta, álom,
öröm, kacagás tűz-jele,
mely kőként áll és pörösen lobog
keresztül száz halálon…
Csak néha jön egy álmos alkony,
egy visszasíró, buta alkony
s akkor zokogva jajdulok fel:
Én jó Istenem, miért fájnak úgy
az októberi rózsák?

Leleszi Balázs Károly - Egyszerű, hajnali ének

Leleszi Balázs Károly

Egyszerű, hajnali ének

Tele vagyok vággyal és szerelemmel
ó, októberi hajnal, ébredő Nap mosolya
ötven esztendőmet
terítsd szét az őszi mezők s rétek felett
és ha jő az asszony, kit felébresztett szerelmem
mutasd meg neki azokat a szerelemvirágokat
melyek fény- és harmat táplálta
szívemben keltek életre.