2017. május 1., hétfő

Ady Endre - Május elseje



Ady Endre
Május elseje

Akik az éjjel - mint én: a vén lump -
A mulatókat sorra vevék,
Csodálhaták azt, amitől az éj zúg -
A szertehangzó éji zenét.
De én, ki számon tartom a naptárt,
Nem dicsekvés, de egybe tudám:
Itt van Május, az illatot lehellő,
Mosolygó, szép nyár lesz ezután.
*
Tündér Május! dicsőitő dalt
Hányszor daloltam rólad én,
Mikor nem voltam ilyen fásult,
Törődött, fáradt, vén legény.
Óh, bár tudnál úgy elbüvölni,
Ahogy még tudtál egykoron,
Mikor édes varázsba ejtél
Megáldva ifju, szép korom.
*
Fáradtan, búsan, elmerülten
Az utcán végig baktatok,
Az éjbe zsongó, bús zenére
Alig, alig hogy hallgatok.

Hejh, mikor még több volt a szívben
Az érzés, sejtés, vágy, remény,
Valaha én nem így mulattam
Tündér Májusnak éjjelén!...
*
...S nem jött az én szememre álom
Késő, pirosló hajnalig,
Csodás hangok zsongtak fülembe,
Hallám a dalt: a hajdanit.
Egy szép lánynak vallott szerelmet
Az a dal Május éjjelén -
Olyan boldog, olyan szerelmes
Soha, sohase leszek én!...
*
A jelenlegi Május első
Nagyfontosságu most nekem;
Új lakásom van. De hogy hol van,
Azt elárulni nem merem.
Megszöktem a hitelezőktől
A tündér Május-éjszakán
S az a három érzelgő strófa
Ott született az új tanyán.
*
Mert hát szamárság érzelegni
És írni síró verseket,
Elsején verssel kifizetni
Hitelezőket nem lehet,
Okosabban elfoglalhatjuk
Magunkat Május-éjszakán:
Megszökni a hó elejétől
S meghúzódni egy új tanyán!

Kósa Emese - Májusi fuvallat; - Reggeli áhítat; - óÓ, tavasz - mesélj!



Kósa Emese

Májusi fuvallat



Májusi eső
aranyecsettel fest a
szomjas magvakra.
***
Ráncokat vasal
tükörsimára csendes
májusi szellő.
***
Cseresznyevirág
szirmai széllel nyárba
szökkenek - megint…
***
Májusfa tüze
szikrákat lobbant fakó
tekintetekben…

¤

Reggeli áhítat



Ködbe hasad a
reggel, hegy ormát a fény
megkoronázza.


Szél himbálódzik
a tavaszi vetésben
esőre szomjas.


Régi májusok
fenyőágon a hajtás
gyökerében él.


Toronyimádság
harangnak szíve lüktet
völgynek tenyerén.

¤

Ó, tavasz – mesélj!



alkonyzónában
mély barázdákat ró
a foszladozó idő,
nemrég volt tavaszok
illatát hordozza a szél
szétnéz egy-egy pillanatra,
majd óvatosan tovább lép.


igen, nyílnak az orgonák,
s a pacsirta májusról beszél
szikrázó kékségben
éneke messzire kél,
és lelkemben visszhangja
még zenél, de


homlokomra
felhőket rajzol a kikelet -
ó, tavasz - mesélj!


Kassák Lajos - Májusi vers



 Kassák Lajos
Májusi vers

Ahol én születtem
virágok
nem voltak.
Ahol én felnőttem,
madarak
nem voltak.


Ahol mostan élek,
tűzrózsák
ragyognak.
Ahol most dolgozom,
ércrigók
dalolnak.


Fejem fölött
nagy vörös
csillagok.
Álmomban is
védenek
vaskarok.


Szeretlek én,
Angyalföld,
új hazám,
dicsértessél,
szép május
hajnalán.    

Della Mária - Éfi áldás; - Jött és ment ...; - Májusi ősz



Della Mária

Égi áldás


 

Kellene az égi áldás,
repedezik már a szántás.
Erdő mező inni vágy,
szájat tát a kis virág.


Reszket, zizzen a nyár-levél,
pihéjét széthordja a szél,
Fejem felett fellegek,
tömött zsákkal érkeznek.


Az eső máris csepereg,
bádog hordóm már tele lett.
Minden zöld eső után,
buborék gyöngyök a fán.


A lágy víz nekem is jót tesz,
ősz hajam puha selymű lett.
Hálálkodik Föld-anya,
áldott május aranya.

*

Jött és ment …



Egek könnyét issza az erdő.
nem tudom miért sír a felhő.
Itt a vihar, vagy zivatar lesz,
a szél haragja tombolni kezd.


Ház falán túlcsordul az eresz,
a csapot elzárni nem lehet.

A hegy mögött még mordul egyet
a felleg, hátat fordít s elmegy.


Szivárvány-ívet rajzol a Nap,
míg égi útján tova halad.
Virágok szirma ont illatot,
minden megszólal mi hallgatott.

*

Májusi ősz



Májusi ősz lett kora délután,
esőcsepp dobol a csatornán.
Szobámba zárt az ég áldása,
írnék, de sántit a vers-lába.


Pár szál szóvirág kellene ide,
néhányat lelek emlékeimben.
Agyam rímek közt kotorász,
" írd le szépen amit épp most látsz"

 
Hallgassak elfáradt múzsámra?
a szavakat most ő sem találja.
Ablakkeretbe szorult a panoráma,
a hegy elbújt egy felhő odvába.


Harang - kongás töri meg a csendet,
hatot számolnak az óraütések.
Tócsa szemében megcsillan a lámpa,
bágyadtság ereszkedik a tájra.

Nagy Csaba - Mert szeretlek; - Itt rekedt tél



Nagy Csaba /gyémánt/

Mert szeretlek



ébrednek a fák
lép a meleg

a rétjeit festő
ezer-arcú föld
végtelen útjain
egy koldust
kísérnek
a májusi szelek


hány ég van fönt
s lent
hány ferde sírkő
fed
csonthalmazokat


amíg
gödröm eljő
hogy kívánom
hogy nyújthasd
még karodat

*

Itt rekedt tél


Körémfolyt időm üres csobogása
harsogja
élénk szelek hátán
az ágak közé bújt fagyos dallamát.


Szívem már májust várt.
Kezem a nyárban,
ablakomon még jég kopog.


De magamba másoltam
szemed,
suttogó szavad s édes mosolyod.


Könnyem már nincs,
szívem
az almafák hulló
szirmai alatt eképpen biztatom.


Itt rekedt telemben
eljössz még hozzám, tudom.

Május - Tavaszutó - Ígéret hava



Május - Pünkösd hava
Tavaszutó - Ígéret hava - Borjútor (Virágzó élet) hava

Tóth Edit Magdolna
Tavaszban Sétáló Haikuk

Illatos gyertyák
Gesztenyesor tavasza
Szirmot bontogat.

Virág özöne
Álmodó tulipánfa
Szerelmet tükröz.

Szellő hordozza
Közelgő illatárját
Május fájának.
*

A latin Maius hónapot Ovidius szerint a meglett korúak (maiores) tiszteletére nevezték volna el.

Valószínűbb azonban, hogy a régi római Maia istennő vagy férfi párja Maius volt a névadó. A görögöknél Maia a pleiászok egyik csillaga volt, Zeusz szeretője, és a főistennek együtt töltött éjszakák eredményeként Hermész (latin Mercurius) anyja.
A május mindenütt a nyár aggodalmas adventjének tűnik, aminek a jövendő termés féltése volt az alapja. Május az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt.

Rómában tilos volt ekkor új ruhát ölteni, házasságot kötni, és házaséletet élni, ekkor takarították ki a templomokat, mosták le az istenszobrokat, mintha csak a hónap előkészület lenne a nyárközépi nagy ünnepekhez. A nép szerelmes szívű legényei május elsején "májusfát" állítanak kedvencük háza elé. E hónap ünnepségei - a majálisok - a tavasz és a nyár örömeinek szólnak. A szerves élet fejlődésének ekkor van a tetőpontja.

Pongrác, Szervác és Bonifác, mint régről fogva tudjuk, könnyen visszacsalogathatja kertjeink rémét a hajnali fagyot, és kárt okozhat veteményeseinkben, sőt még a szőlő-gyümölcs ültetvényekben is. Persze a nagy riadalom előtt célszerű emlékeznünk az agrometeorológusok tapasztalataira, mert a hosszú évtizedek óta folyó meteorológiai megfigyelések elemzése bebizonyította, hogy a fagyosszentekre vonatkozó néphit nem légből kapott állítás.
*
Népi megfigyelések:

- májusi csendes eső, növeli a vetést
- száraz május, száraz esztendő
- ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen
- ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
- nagyon meleg május után esős június következik
- ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést
- sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz
- Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz
- Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász
- Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök
- májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég
*
A meteorológusok Tavaszutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Ígéret havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Borjútor (Virágzó élet) hava elnevezést használták májusra. A hónap régi magyar (katolikus) neve Pünkösd hava. A Nap az Ikrek jegyébe lép.
A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek májusra:

bika: (április 20 – május 20) és

ikrek: (május 21 – június 20).

Május folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Kos csillagképből a Bika csillagképbe lép.

A hét ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év januárja.
*
Népi mondóka

Orbánnak a napja hogyha fényes,
A vincellér mint a páva kényes.
Mint az áldozócsütörtök
Olyan lesz őszi időtök.
Pünkösd-napi esésre
ne várj áldást vetésre.
Május hava hűvössége
A gazdának üdvössége.
*
Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Szép idő lesz, ha az esti pír aranyszínű, ha napnyugtakor a vízeken és a mezőkön sűrű köd keletkezik, ha a szárazon tenyésző békák magasra ülnek és brekegnek. Rossz idő következik, ha reggel pír van, ha az esti pír igen vörös.
*
Jeles napok májusban

Május 1.
Régóta a közös kirándulások, majálisok napja, a májusfa állításának ideje.
Május 2. Zsigmond napja:
a népi hiedelem azt tartja:
„almával se labdázzon a gyerek, mert akkora jegek
esnek majd, mint az alma, s akkó elvágja a határt a jég”.
Május 4. - Flórián napja:
a tűzoltók és más tűzzel dolgozók napja. Sok helyütt az volt a szokás, hogy a gazda tűzrakás előtt kezet mosott, a vizet pedig szétlocsolta, hogy a tűz „erüt ne vehessen”, ne okozzon veszedelmet.
Május 6. - Babevő János napja:
ezen a napon bátran lehet babot, borsót, lencsét vetni, már nem fog elfagyni.
Május 12-14. - Fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác:
évszázados tapasztalat szerint a tavaszi időjárás hirtelen hidegre fordul, sőt fagy is keletkezhet, kárt téve a zsenge növényekben.
Május 21. Konstantin napja
E naptól fogva bátran lehet palántázni, tököt, sütni való tököt, uborkát vetni, a kikelt növények már nem fognak elfagyni.
Május 25. - Orbán napja:
„ Söpri a termést a faggyal” tartja a mondás a negyedik fagyosszentről.
*
Kert – május


A május a természet megújító és fiatalító erőinek a hónapja.

A hónapot Maia istennõnek szentelték az antik világban, aki a föld termékenységét oltalmazza. A nép szerelmes szívû legényei május elsején "májusfát" állítanak kedvencük háza elé.
. E hónap ünnepségei - a majálisok - a tavasz és a nyár örömeinek szólnak. A szerves élet fejlõdésének ekkor van a tetõpontja.
Május: a tavasz legszebb hónapja (sokak szerint az év legszebb hónapja is), a szerelmesek hónapja, ekkor már mindenki nagyon várja a nyarat. A természet ebben a hónapban zöldül ki a legjobban, a kertek gyönyörű színekben pompáznak.
Elkezdődtek a kerti munkák, metszés, kapálás, növényvédelem- növénytársítás…
A hónap közepén a meleg-  kedvelő, - előnevelt  palántákat is kiültethetjük a szabadba. Azért figyeljünk Szervác- Pongrác-Bonifác napok környékén, mert az éjszakák talaj menti fagyokat hozhatnak.
Örüljünk a tavasznak, a napsütésnek, a virágoknak, a madarak dalának. A vízről, az itatásról ne feledkezzünk meg! A sündisznók, méhek a kis madaraink és egyéb kerti lakótársunk-kisbarátunk mindig találjanak vizet.


Szeretettel köszöntjük e hónap
névnaposait,
szülöttjeit!
Sok boldogságot kívánunk!
 

Juhász Gyula - Egy régi nőnek



Juhász Gyula

Egy régi nőnek

A múltak májusába
Eljössz-e még velem?
A múltak májusába,
Mely csupa szerelem.


Az én holt ifjúságom
A legszebbik halott,
Az én holt ifjúságom
Vígan föltámad ott!


Az én tűnt édenkertem
Csupán neked terem.
Az én tűnt édenkertem
Az első szerelem.

Grimm Pálffy Piroska - Május



Grimm Pálffy Piroska
Május

minden ismerős
a sziklák, a hegyek, a csúcsok
tavasz jön
a völgybe mar alkudozás folyik,
a vadvirág hol nyíljon,
s a legszebb pipacs kinek is virít
szemem zöldje szétnéz meglepődve
még hópamacsok  itt, amott
várni kell, mint mindenre
az új szerelemnek
májusban jönnie kell
*
Jusson az egész Világ,
Az összes virág,
A színek ,
Verseimbe a rímek,
Enyémek a csodák!
Béka szint ablakomon
Egy tavaszi ág.
Látom a Nap mosolyát,
Szemed kék egén az
árnyat,
Kérdezed:nyáron is Várlak?
Ősszel is lehull a levél?
Már a télről zenél a szél
Álmaimban megsimogat egy hópehely,
Ha nehéz is, de élni kell
Egy újabb májusért ...

Csoóri Sándor - Kutyával a tavaszban



Csoóri Sándor

Kutyával a tavaszban



Május van újra, jó kutyám!
Virágoznak az orgonák.
Régen még prüsszögtél tőlük daliásan,
és meg is ugattad őket,
mintha betolakodó galambcsapat
szállt volna le eléd a kerítésre.


Én csak mosolyogtam ilyenkor rajtad,
mint nagyszájú cirkuszi bohócon,
aki egy lengő pókfonálon
telefonál a Holdba.
Mi történt veled mára, hű kenyeresem,
hogy olyan egykedvű lettél,
mint a gyöngyvirágra vizelő agglegények?


Figyellek: lótsz-futsz ide-oda,
emelgeted reumás lábad,
és csak hallgatom, hogy ferde árnyékából
kis, barbár elégiák csobognak felém.


Ki hitte volna, hogy egyszer
ilyen csobogásban
búcsúzkodom a tavasztól én is,
aki mindig az orgonák és a földi szeretők
bolond költője szerettem volna lenni?


Gyere, négylábú lélek,
induljunk el a hegy felé.
Azé a táj itt, azé az elfogyhatatlan ég,
aki veszíteni és távolodni mer
és haragudni saját szívére.
Gyere, mire a csúcsra érünk,
egy egész erdő szakad le rólunk,
mintha az életünk szakadozna le darabokban,
és már csak meleg szél mozgatná csontjainkat.


Gősi Vali - májusi álom; - Fenséges májusom



Gősi Vali
májusi álom

halkul a sóhaj
hamvad a tegnapi tűz
hűvös a május
begombolom az álmom
lábamhoz térdel a múlt
*
Fenséges májusom

- nővéremnek ajánlom –

valami ismerős édes illattal
bódított el az álom
anyám arca villant egy dús-virágú
hamvas orgonaágon
és eljöttek sorra mind
mosolyuk átragyogott a félhomályon
és fölsejlett a legpompásabb május;
a ház a kert a hajnal-szerenád
a zöld-fodrú fenséges fákon
átszökő törékeny sugáron
földerült apám szép mosolya is
ébredésig fényében fürödtem

Jékely Zoltán - Orgona-szál; - Fülledt májusi est



Jékely Zoltán

Orgona-szál


Orgona-szál remeg a jobbkezemben.
Megszagolom – és szerelmes vagyok,
Szerelmes a legelső szerelembe,
Mely voltaképp soha el sem hagyott.

*



Mily Ceres önti őket folyton-folyvást,
Egyre pompásabb, színesebb seregben,
Nő-gyümölcsök tobzódó sokaságát
Szegény világunkra ki szabadítja?
A legbusásabb délolasz piactér,
A Conca d'oro öble nem pazarlóbb
Citrom-narancs-datolyavíziókban,
Mint ez a fülledt május-esti utca,
Kibomló lányok illatait ontván
S idomait ringatván véghetetlen
Bő áradásban, a bolondulásig
Éhes-szomjúhozó érzékeimnek,
Hogy e bőség észbontó sűrűjében,
Mint bűvös kertbe tévedt gyatra tolvaj,
Ki körték, meggyek, csattanó cseresznyék,
Piros fürtök, barackok, rózsa-szilvák
Tömkelegében kábán válogatván,
Végtére tettenérten úgy menekszik,
Hogy közülük egyet le nem szakított -
Hova kapjak? Melyikhez folyamodjam?


- Istenség, e pompázatos gyümölcsök
gazdája, válassz ki egyetlen egyet
S szent áldomással tedd tulajdonommá,
S én azzal immár holtomig beérem!


- Vagy, ha úgy véled, nem érdemelem meg,
Hozzámvaló jóságod úgy mutasd ki,
Hogy add nekem egyetlen éjszakáját
Egy vérbő, tettrekész törökbasának!


Osvát Erzsébet - Május a jókedv; - Májusnyitó



Osvát Erzsébet

Május a jókedv...

Május a jókedv,
kacagás,
öröm.
Az utcán,
tereken
emberözön.
Virág a kezekben:
sárga,
vörös,
kék.
Apró zászlót lenget
a sok gyermekkéz.
Dal hangzik mindenütt,
szárnyaló,
szép,
vidám.

*

Májusnyitó

Tavasz van,
május van újra!
A fasor gyertyáit gyújtja.
Lobognak
száz pici lánggal,
hófehér csipkés virággal.
Fénylenek
tündéri fénnyel,
fényük a felhőkig ér fel.
A rigók
hangversenyt adnak,
kitárul
ezernyi ablak.
A friss szél zászlókat lenget.
Gyöngyvirág csengői csengnek.


Szabó Lőrinc - A fákhoz, a költőkhöz



Szabó Lőrinc

A fákhoz, a költőkhöz  
https://www.youtube.com/watch?v=jei_HCQ2IV4


Hosszú tél, munka, gond, betegség
úgy meglopta ezt a tavaszt,
hogy most elálmélkodva nézem
a hirtelen megjött vigaszt:
Te vagy, május? Csakugyan itt vagy?
Hogy lettél kész ilyen hamar?
Néhány nap alatt mennyi szépség!
A vén föld milyen fiatal!


Mintha meggazdagodtam volna,
úgy nézem a sok gyors csodát:
orgona, hárs, alma, cseresznye,
egyszerre nyitnak mind a fák;
terraszomnál egy óriáslány
ágaskodik a napba fel,
egy fiatal jegenye, - játszom
örvénylő leveleivel.


Játszom fénylő, gyönge hajával,
érzem élete friss husát,
a zöld vér, amely benne lüktet,
szinte a szivembe fut át;
aztán lemegyek és megállok
egy bokor előtt, fa alatt,
és lombok és szirmok hüsébe
temetem égő arcomat.


De szépek vagytok, fák, virágok!
Még ti is, egyszerű gyomok!
Költők vagytok ti szavak nélkül
és bátrabbak, mint én vagyok,
csodát tesztek minden tavasszal,
illatozva és gazdagon:
a feltámadás versei nyílnak
ujjongó ágaitokon.


Fák, költők, emeljétek égbe
a sarat, a fekete éjt,
szűrjétek virággá, gyümölccsé
a földi szennyet és ganéjt,
pompázzatok, májusi fák, hős
testvéreim, s biztassatok,
hogy bármilyen hosszú a tél, a
tavasz mégiscsak fölragyog.


S amikor már nem fogok élni,
és mocsokká rágott a föld,
ti, néma varázslók, megváltók,
emeljetek ki drága zöld
véretekkel, emeljetek föl
a sár fölé és írjatok
poromból szebb verset az égbe,
mint amilyet ma én tudok.

Farkas Viola - Májusi cseresznye; - Rózsanyílás



Farkas Viola



Tavaszom csodája,
Örömöm záloga,
Májusi cseresznye
Testem felüdülve.


Hittel a jövőnek,
Kívánság a szemnek,
Kellemes zamata,
Édent visszahozza.


Hála, aki adta,
Erővel ellátta,
Édes-piros ízét,
Nap érlelte színét.


Gyermekkorom álma,
Legfőbb kívánsága,
Itt van a kertemben,
És az én szívemben!


Rövid ez az érzés,
Pillanat az egész,
Támad a gonoszság,
Véget ér a jóság.


Ez a kíséretünk,
Amíg tart életünk,
Hátráltató erők,
Gyilkolják a jövőnk.


Ádáz küzdelmünknek,
Folyton-reményünknek,
Meglesz a jutalma,
Ha az Úr, akarja.
*

Rózsanyílás

Rózsanyílás van a kertben,
Derültség van a szívemben,
Gyönyörűség rájuk nézni,
S illatárban elmerülni.


Elmélázva, szemlélődve,
Emlékekben elmélyülve,
Anyám, sokszor Rád gondolok,
Álmaimban, Veled vagyok.


Itt élsz tovább a virágban,
A sokszínű rózsafákban,
A kert, minden munkájában,
Örömében, bánatában.


Rózsanyílás van a kertben,
Derültség van a szívemben,
Felvidul a test, a lélek,
Ez boldogít, amíg élek.


Szép Ernő - Folyó hó



Szép Ernő

Folyó hó


Tudjátok-e, mi a május,
Az a bűvös-bájos hónap,
Mikor elkezd esni-esni,
Mikor nincs egy tiszta jó nap.


Tudjátok-e, mi a május,
Költözködik gólya, fecske,
Dehogy. Csak mi költözködünk,
a fene egyemegecske.


Tudjátok-e, mi a május,
Mikor előlép heroldja,
A háziúr, és lakásunk
Bérét újra stájgerolja.


Tudjátok-e, bi a bájus,
Hátha deb tudjátok, hátha:
Begsugob, hogy a tüdőbet
S orrobat gyötri dátha.


Tudjátok-e, mi a május,
Kimondom, a valót, nyerset:
Utolsó egy költő már az,
Ki a májusról ír verset.