2017. október 4., szerda

Zsiga Lajos - kérned sem kell ...(!)



Zsiga Lajos
kérned sem kell…(!)

tudom
ma is megfogod
a kezem
vezetsz az úton
hogy el ne tévedjek
az ébredő fényből
adsz egy kortyot
hogy a lelkem
egész nap ragyogjon
ki szemembe néz
vagy hallja a hangom
a fényből kap
hogy ő is ragyogjon
olyan egyszerű a z élet
ha az Isten
bennetek élhet…
kérned sem kell
örökké benned él
a szeretet s a fények

DPanka - Apeva 1-4.



DPanka
Apeva 1-4

1.
mag
magzat
magaslat
maghasadás
magamba halás

2.

él
élet
véletlen
látleletben
lábatlankodik

3.

jött
azt' ment
hagytam rá
tarthatatlan
igyekezetét

4.

nézz
úgy rám
hogy megleld
magadban is
mit tőlem akarsz

Novák László - Feltöltődve, tisztán



Novák László
Feltöltődve, tisztán

Húsos hegyorom,
zöld ezer színével takarva,
fehér vattaként lebeg pára,
a föld már jól lakott ,nem kívánja.
Karintia hegyei közt,
völgyben kis faházban,
nyugodt lelkem pihen szabadságban.
Töltődik a csendben,
s csak madárcsicsergést hallat az erdő,
mit sebes patak körbevesz,
természet lágy ölén.
Nem kell se szó se beszéd,
szárnyal a csendesség,
megpihen rajtam,
mint faágra szálló szivárványszín pillangó,
s csak a szellő suttog halkan.
Szél fú eső csepeg,
nyarat nyomokban sem idézi meg,
de gyönyör zöld minden,
s így öltöztet fel lelkem.
Zaj nem zúg, zavar,
média sem ont híreket,
reklámot mi behálóz,
gúzsba kötve testet lelket,
csak a csend vesz körül,
ha kiáltani merek.
Itt nem kell a modern kor,
hideg víz pezsdíti fel bőröm,
ha mosom le út porát,
gyertyafény pislákol,
világít be szobát.
Tücsök ciripel, lágy zenéje
nem ébreszt fel,
csillárom fénye a telihold,
lámpám gyufaláng,
testem melege,
kandallóban izzó fahasáb.
Itt még barátságos a sötét,
őszinte tiszta fénytelenség,
ahogy nehezedik rám az éj súlya,
csillag virágos pilleként.
Ezer lámpás plafonom,
kinyújtom kezem felé,
s hiszem érinthetném a távolt,
ha szemem nem nyomná el,
buzgóság hirtelen.
Őrzi álmom a természet,
érintetlen erdők mezők,
fák lombjai közt kódorgó szellő,
a szívemig hatoló érintetlen tisztaság.
Búja város, zaja s bűze,
itt nem fertőz,
ártatlan még a csend,
s szinte fogható a szép.
Hajnal hasad,
baromfi király kiált új napot,
s míg aranysárga napsugár tekint be ablakomon,
lágy melege simogatja arcom,
én feltöltődve tisztán, ébredem.
Vágyom hogy örökké tartson,
de ha nem,
akkor is szívembe mélyen elrakom,
s ebből táplálkozom.

Kondra Katalin - Nyár után



Kondra Katalin
Nyár után

Voltam én minden és senki:
angyal, porszem vagy sárkány
aszerint, éppen mit vártak.
Jöhetett ember akárhány,
mindenkinek kedvére voltam
folyton átlényegülve,
csak önmagam nem voltam soha.
Emberek kénye-kedvére
változtam nap mint nap, elmúlt
akárcsak a nyár, s a fények
már nem ragyogóak, az éjek
már nem olyan fülledtek, szépek.
Nem vagyok gyermek már én sem,
nem leszek angyal se sárkány,
de Én vagyok, s amit  ma érzek,
boldogan üvegbe zárnám.

2017. október 1., vasárnap

Szomorúfűz - Októberbe ballagva



Szomorúfűz
Októberbe ballagva

Aranyló lombú fák,
Színes, zizegő avar
Szikrázó őszi nap
Sugara vidáman játszogat
Illó, tétova fénynyaláb
A szél rezegve sodorja tova
Lebeg a kert fái között
Az ősznek fanyar illata

A nyár messze ment. Megérkezett az ősz. A nappalok egyre rövidebbek. Búcsúzik a napfény, törten csillan a víz tükrén. Beértek a gyümölcsök, betakarították a termést, leszüretelték a szőlőt. A virágok is fakulnak, elvesztik szirmaikat. Ökörnyál fonja át ezüstösen a fákat, öleli a bokrokat. Búcsúznak a sárgult levelek az ágaktól, zizzenve az avarban. Didergő hónap október. Csípősek a hajnalok. Még kék az ég, de már ködfátyolos a reggel. Dérlepte avar a fák alatt, dércsípte csipkebogyók virítanak a bokrokon. A fenyők, a tuják zölden sóhajtoznak a vad szélben, ágaik fázósan hajladoznak. Bizony már néha hófelhők is megjelennek az égbolton. A szürke felhők alacsonyan sodródnak. Októberi eső kopog az ablakon, hideg cseppenként fújja az őszi, csípős szél. Sárga, barna levelek sodródnak tova, a reccsenő ágak nesze töri meg a csendet. Madarak dideregve bújnak meg az eresz alatt. Fáradt a napfény, homályos sugarai ölelnek, ringatnak bennünket. Szitáló ködöt oszlat bágyadt mosolya. Szénaboglyák, mezők illata kereng a levegőben. Szürkék a napok, lopakodó árnyak osonnak, letört ágakat, zizegő leveleket sodor az októberi szél.
Az alkonyban elfogy a fény, párafelhők gomolyognak. Hirtelen esteledik. Az éjszakák egyre hosszabbak. Csípős, hideg fényt szór az égi udvaron a Hold és sápadtak a csillagok. Ködfátyol borul a világra.
Homály és csend az októberbe ballagva.

Kálnoky László - Szepesi Attila - Október



Kálnoky László

Október 

Lehajtja rőtarany fejét az erdő.
A levegő friss újbor-íze csíp.
A párás dombhajlat felől kesergő
melódiát fütyül az őszi síp.


Szőlőt hoznak kosárban, prést csavarnak.
Sárgul a hegy – itt-ott kopár darab –
és mélyvörös foltjával  a fagyalnak
elcammog a szálló felhők alatt.


Bár lennék őszi felhő, melynek alját
a szélkutyák nyers-hús-színűre nyalják,
vagy szilvafőző üst fölött a gőz!

Legyek hozzád hasonló, barna, bölcs rög, 


S ti megbékélten fonnyadó gyümölcsök.
Te légy koporsóm, diadalmas ősz!


Ady Endre - Október



Ady Endre
Október

Elnézem az őszi rózsát,
Bús halottját dérnek-fagynak...
Ne higgyetek a mosolygó,
Ködöt bontó őszi napnak!

Október egy szeretkező,
Flastromos, vén, kacér asszony -
Hazug fénnyel azért csábít,
Hogy fagyával elhervasszon.

.kaktusz - Október - a remény, a bizalom hónapja



.kaktusz
Október – a remény, a bizalom hónapja

Tudod arra gondoltam,
ez az év is öregszik vészesen,
színesedik, ritkul a hajkoronája,
elmúlt a forróvérű ifjúság,
szépen lassan hűlnek a csontjai,
időnként a Nap még mutatja magát,
fényt sugároz, de melege
a hajdanira nem is hasonlít,
a nyártól végső búcsú már,
nem olyan, mint a huncut szeptember,
amelyik az energiájából lopkodva,
még összeér vele,
az október elkerülhetetlenül lezárja,
a nyárra emlékeztető nyomokat eltünteti,
puttonyba kerül az utolsó szőlő is,
a nyár, a fiatalság, ad helyet
a rideg, hideg öregségnek,
a hőn vágyott végleg eltűnik,
csak az emlékekben él tovább,
de az október talán
a remény, a bizalom hónapja lehet,
bízni abban, hogy az öregség
nem lesz annyira elviselhetetlen,
hogy lesz olyan kályha,
amelyik átmelegíti a hideg csontokat,
hogy ez a tél sem lesz elviselhetetlenül hosszú,
hogy az ünnepek bearanyozzák,
hogy lesz benne simogató jó szó,
hogy a búcsú nem az élettől,
csak az újra,
meg újra visszatérő nyártól van,
hogy az embert magára
a hideg télben se hagyja
az örökké ragyogó, vigaszt adó napsugár.

2010. szeptember 30.

Albert Ferenc - Október



Albert Ferenc /Gufi/

Október


/Magvető hava/

Az első ember tovahaladt;
október már kertek alatt,
eső, szél és fagy kíséri,
Nap, sugarát szűken méri.
Fát, s a bokrot vad szél rázza,
míg tar nem lesz színes ága.


Lassan kiürül a határ;
tengerivel telt a magtár,
répa vágyik ki a földből,
a sütőtők tepsin flörtöl.
Szarvas üli „bőgve” nászát,
lesve darvak vonulását.


Traktor vontat ekevasat;
fényes éle földbe harap,
mit tárcsa zúz apró csíkra,
borona foga simítja.
Vetőgép baktat körözve;
búzát, repcét ágyaz földbe.


Lassan vége a hónapnak;
mezítelen fák pózolnak,
varjak lepik el a határt,
s városban az öreg platánt.
Károg a gyászos armada;
búcsút int Magvető hava.

Tóth János /Janus/ - Szeptember; - Októberi csillagfény; - Ősz jár



Tóth János /Janus/
Szeptember

Októberi csillagfény

Egy apró felleg mellett
révedve a végtelenbe,
milliárdnyi fényév
bújik a szemembe,
szemem bogarába,
lelkem sötétjébe,
itt bennem múlik el,
egy holt csillag reménye.
*
Ősz jár

Hervadó rózsa bágyadt illata
szellőbe karolva keringőt jár,
avar ágyára lassan lefekszik
lehunyt szemekkel sóhajt a nyár.

Szendergő fáról, reszkető ágról
eltűnt a levél, a tarka madár,
holnap az ősz már zokogva gyászol,
zúzmarás karjában halott a nyár.

Della Mária - Múlik szeptember; - Október



Della Mária

Múlik szeptember


Dió fámon csak egy árva levélke ring,
kis rigóm sem trilláz már szép dalt odakinn.
A kora est ecsetje vörös csíkot fest
az ég alján, hol a Nap más égtájra megy.


A csendet bontja templomóra ütése,
elmúlik szeptember, készülünk a télre.
Csillagok fénye utat mutat a Holdnak,
az éj leple alatt álmodik a holnap.

*

Október


Az ősz csodás színeit hóköpeny takarja
Már csak egy dallam emlékeztet a nyárra
Fehér pillangók szállnak, lebegnek
Madáretetőben a cinkék eleségre lelnek


A tél megzörgette október kapuját
Ágak roppanása jelzi az elmúlást
Daltalan reggeleknek némasága vár
Olyan szomorú, sivár kietlen a határ


Örök körforgásában szédül a Föld
A természet álomra hajtja fejét
Opálos ködön át dereng a Nap fénye
Gyöngy esővé válik a felhők könnye


A hirtelen hullott hó már olvadni kezd
Didergő rigóm még nem várta a telet
Kis kutyámat meleg szobámba engedem
Jó, hogy megoszthatom vele szeretetem


Nagy Csaba /Gyémánt/ - Ősztől arrafelé (október)



Nagy Csaba /Gyémánt/
Ősztől arrafelé

Hátamnál magasra rakott,
Mezőkön
Szendergő boglyákban az évek,
Bennem egy
Velem született holt világ,
Hol
Selyemmel fedett emlék-fonalakká
Válik minden meder, válik minden ág.

Ősztől arrafelé szürkét ölt az ég,
A fecskék kékbe-veszett
Hívó szavai hosszú útról szólnak,
De hájog borította szemem
Már torz képeket vetít,
S az ürt hagyó nyár
Féltett lépte utáni
Dallam
Csak törött húrok hangja.

Valahonnan még
Elkésett
Hullámok csapódnak a partra.

Jankovics Marcell - Október



Jankovics Marcell
Október

/részlet/

Hónapunk neve a latin October, „Nyolcadik” hónapnévből ered, mivelhogy a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja. Egyedül Domitianus császár tett kísérletet a név megváltoztatására, amennyiben önmagáról neveztette el. Rossz császár volt, a „domiciánus” hónapnév nem kellett senkinek.

Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak.

 (Jelkép-kalendárium)

Hollósy Tóth Klára - Levelek hiullnak ...; - Zsong az ősz; - Ködöt lebeg a levegő



Hollósy Tóth Klára
Levelek hullnak…

Lomha bánatok lebegnek,
költöznek a fecskék,
levelek búsan leesnek,
s most feslettek nemrég.

Vetkezik lassan az erdő,
rettegve magába,
se napfény, se semmi nem jő,
maga van, ki árva,

A nap bágyadtan andalog,
a szépségnek vége,
a voltak lenn az avaron,
várnak üdvösségre.
*
Zsong az ősz

Zsong az ősz, jajgat, sír, fakul a fény,
készül ő is a végső semmihez,
nincs mi felszítsa hamvadó tüzét,
hiába a küzdés a lendület.

Őrült szelektől a tartás megtör,
halálszagban feslenek a rózsák,
az egykedvű lét iszonyú börtön,
levetkezett örökkévalóság.

Őszi trillák zengnek litániát,
fellegek vonuló árnya mélyül,
esendő, magát megadó világ,
behunyja szemét az ég, sötétül.
*
Ködöt lebeg a levegő

Szürke ég borong fejem felett,
ködöt lebeg a levegő,
bánatot virágzó idő,
az erdő meztelen, levetkezett.

Szétkergetett, hervadt levelek
haldokolnak lenn a sárban,
igyekeznek a halálba,
néma csend üli a fészkeket.

Hűs páracsepp mereng a léten,
csillog a bozót ágboga,
odébb piros galagonya
integet kedvesen a fénynek.

Október - Őszhó - Magvető hava



Október – Őszhó – Mindenszent hava – Magvető hava

Hónapunk neve a latin October, "Nyolcadik" hónapnévből ered, mivelhogy a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja. A latin szó a görögből eredt, ahol az "octo" az "ogkosz" tőre megy vissza: ez pedig "halott kampó"-t jelent - a jobb kéz középső ujja csakugyan ilyen kampóhoz hasonlatos. Egyedül Domitianus császár tett kísérletet a név megváltoztatására, amennyiben önmagáról neveztette el. Rossz császár volt, a "domiciánus" hónapnév nem kellett senkinek.

Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak.

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek októberre:
Mérleg (szeptember 23 – október 22) és

Skorpió (október 23 – november 21).
Október folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Szűz csillagképből a Mérlegcsillagképbe lép.
október utolsó vasárnapján 3 órakor állítjuk vissza az órát egy órával, ami a nyári időszámítás végét és a téli („normál”) időszámítás kezdetét jelenti.
A szökőévek kivételével az október a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint a január
*
Népi mondóka

Leodegár, hogyha lombhullató,
Örülj! a jövő év páratlan jó.
Orsolyakor takarítsd be
káposztádat.
Simon, Juda hóval tömi tele szádat.
Ha megdurvul a nyúl szőre,
siess fáért az erdőbe.
*
Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Langy időt várhatni, ha a fák ősszel másodszor virágozni kezdenek, ha Szent Mihály körül gubacsok üresek vagy vizenyősek, ha a madarak ősszel soványak, ha Szent Mihály körül sok eső esik s a szelek délről vagy nyugatról fújnak.

Októberi jeles napok

Október 4. – Assisi Szent Ferenc napja:
1811-ben született Assisiben, a ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet, alázatosságot, irgalmasságot hirdette.
Szokás volt ezen a héten kanászostorral durrogtatni a hegyen a gonosz szellemek elűzésére.
Az e napon ültetett kotlós alá nyírfaágat tettek a fészekbe, hogy ezzel megvédjék őket az ártó, gonosz hatalmaktól, míg a csirkék ki nem kelnek.
*
Október 15. – Teréz napja:
Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén e napon kezdődik meg a szüret. Egerben Teréz-szedés a neve.
A Bánságban és Bácskában e nap asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak és kenyeret sem süthettek.
*
Október 20. – Vendel napja:
Szent Vendel a legenda szerint a 7. században élt ír királyfi volt, aki remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, ahol annak nyáját ellenőrizte, ezért a jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentjükként tisztelték. Emiatt mondták azt, ha állatvész ütött ki, hogy Vendel viszi az állatokat. Sokfelé e napon a templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, akit pásztoröltözetben, lábánál kutyával és báránnyal ábrázoltak.
E napon a jószágtartó gazdák és pásztorok nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották ki.
*
Október 21. – Orsolya napja:
Kőszeg vidékén e nap kezdődik a szüret.
Időjósló napnak is tartják. A hajdúböszörményi pásztorok azt állították, ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad.
*
Október 26. – Dömötör napja:
A 4. századi nagy keresztényüldözések idején vértanúhalált halt. Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. Juhászújévnek is nevezik e napot, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát, a juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek.
Az Alföldön ezen a napon állatvásárokat, többnapi mulatságokat tartottak. (Hortobágyon, Szegeden juhásztort, juhászbált rendeztek).
Időjárásjósló nap, az e napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartották.
*
Október 28. – Simon – Júdás napja:
Tokaj-Hegyalján e nap a szüret napja, aminek végeztével szüreti felvonulásokat és bálokat tartanak. Pl. Vas megyében Sárváron.
E napon kezdődik meg a kukoricafosztás.

Kerti kalendárium

Az október igazi őszi hónap, a szüret ideje. A fákról lehullanak a levelek, a hónap végére az utolsó költöző madarak is elrepülnek. Az őszi munkák folytatódnak a kertekben, a szántóföldeken, megkezdődik a szüret.

Október a kertben az év talán legszínesebb hónapja – a régi magyar naptárakban a Skorpió, illetve a Mindszent hava elnevezéssel szerepel, utalva az utolsó dekád csillagászati eseményére: a Nap a Skorpió csillagképbe lép és figyelmeztet Mindszentek ünnepének közeledtére.

Már csípősebbek a hajnalok, déltájban azonban, mint a jelen példája is mutatja, még visszacsalogatja a kellemes napfényt, ezáltal is jobb kedvre derítve a szüretelőket és a magvetőket. A népi jövendölések szerint az októberi zivatar szeszélyes telet vonz, vagy a sok októberi csapadék decemberi szelet hoz, míg ha meleg az október, csikorgó lesz a február.

A növények vegetációs időszakuk végéhez közelednek Ez az időszak még kiválóan alkalmas arra, hogy örökzöldeket, díszcserjéket telepítsünk, trágyázzunk, eltároljuk terményeinket, valamint a közelgő fagy ellen védekezzünk.

Gyógy- és fűszernövények.
Most már lehet és érdemes gyűjteni a gyökereket.

Sok szeretettel köszöntjük e hónap
szülötteit,
névnaposait,
ünnepeltjeit! 
Sok boldogságot kívánunk!