Január –
Boldogasszony hava - Télhó
A polgári év nem
mindig január elsején kezdődött, ez csak a XVII. század óta van így. Azért
nevezzük polgári évnek, mert van egyházi év is, ami adventtel kezdődik.
*
Római
hagyomány szerint a hónapoknak - márciustól decemberig - a városalapító Romulus
király adott volna első ízben nevet. Ez az első római naptár valójában
empirikus parasztkalendárium lehetett, amely csak a mezei munkák szempontjából
számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt a Kr.e.
700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba
Ianuarius és Februarius néven - 11. és 12. hónapként. Ianuarius hónap névadója
Ianus, a kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi,
majd septemberi évkezdés helyett a rómaiak - Kr. e. 153-tól - január 1-jén
kezdték az évet. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta
vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a
polgári év kezdetévé. Az egyházi év advent első napjával kezdődik. A változó
évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi
időszak kezdetétől március elejéig. A változó évkezdetre utal az újév
kiskarácsony elnevezése is.
A januári hónap
javában a tél közepe, amikor a növényzetnek még pihenőre van szüksége, a
napsütéses, langyos idő káros mind a fáknak, mind a kibújt gabonának. Januárban
az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg fagytól védő takaróját
igényli. A gyümölcsfák ágait is felmelegíti a napsütés, és ennek hatására a
pórusok kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra összehúzódnak, és ez a finom
háncsréteg szemmel nem látható roncsolódásával jár.
Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda
felköszönti, abban az évben bő terméssel fog visszaköszönni. Ennek a
hiedelemnek az az alapja, hogy a felköszöntéskor közel kell a fához lépni, meg
kell simogatni, és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb
rendellenességeket. Ezeket aztán a gazda idejében orvosolhatja.
*
Népi megfigyelések
- januári meleg isten csapása
- gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz
- ha nem lenne fagy január hónapban, úgy biztosan meg fogja azt hozni március
vagy április hónapja
- nedves január mellett a pincében üres marad a hordó
- téli mennydörgés jó termést, de még eljövendő csikorgó telet jelent
- januári kövér veréb, hosszú tél
- ha a mókusok ősszel sok diót és mogyorót gyűjtenek, akkor kemény januárra és
általában hosszú télre lehet számítani
- a ködös január nedves tavasszal jár
A
hívők újévkor kalácsot tettek Ianus oltárára, e napon kerültek minden
veszekedést s kölcsönösen jót kívántak egymásnak. A meteorológusok Télhó-ként
tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Fergeteg havának nevezik,
a régi magyar (katolikus) neve Boldogasszony hava, eleink pedig (az Avisura
szerint) Medvetor havának nevezték januárt.
*
Népi mondóka
Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár.
*
Mit jövendöl a 100
éves naptár?
Szép és állandó idő szokott faggyal következni, ha a délnyugati szél
északnyugatira változik, ha a keleti széllel apró hó esik, ha nyugat felől sűrű
köd keletkezik. Rossz, általában langy idő következik, ha a keleti, északi szél
változik, ha a gödrök bűzösek.
Az év első hónapját a
csillagászati év megfelelő hónapneve után régente Vízöntő havának is nevezték.
A csillagászati hónapok a napév fordulópontjaihoz igazodva a naptári hónapok
utolsó dekádjában kezdődnek: a tulajdonképpeni Vízöntő hava január 21-én vagy
22-én. A régi időszámítás természetesen az évkezdetet is csillagászati
fordulóponthoz, esetünkben a téli napfordulóhoz igazította.
"Januárt ha eső
veri, kamra, erszény megszenvedi!"
E hónapban a Nap a
Vízöntő jegyébe lép.
A horoszkóp
csillagjegyei közül az alábbiak esnek a január hónapba:
Bak (december 22. –
január 20.) és
Vízöntő (január 21. –
február 19.).
Január folyamán a Nap
az állatöv csillagképei közül a Nyilas csillagképből a Bak csillagképbe lép.
Szabályos években a
január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év októbere.
Szökőévekben a január
a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az április és a július.
*
Jeles napok januárban
Január
01.
Gonoszjáró napnak számított. Reggel a legények és a pásztorok mindenféle
eszközzel zajt keltettek, hogy elűzzék a gonoszt. Addig zörögtek, amíg fel nem
ébredtek az állatok és a családok. Azt tartották, hogy ki mit csinál ezen
a napon, azt fogja tenni egész esztendőben. Azért is voltak jókedvűek, s ettek,
ittak sokat e napon, hogy egész évben így legyen.
*
Január 06. Vízkereszt
Ez a nap a karácsonyi ünnep zárónapja, s e napon kezdődik a farsang ideje, mely
hamvazószerdáig tartó több hetes, változó hosszúságú időszak. Vízkereszt napján
Jézus megkeresztelkedését ünnepeljük.
Arra is ezen a napon emlékezünk, hogy a három napkeleti bölcs vagy király
meglátogatta a kis Jézust. A háromkirály-járásra előre készültek a gyerekek. A
házaknál eljátszották, elénekelték a bölcsek látogatásának történetét.
*
Január 17.
Szent Antal napja. Ezen a napon ébrednek a fák. Ha valaki kimegy még
napfelkelte előtt az erdőbe, akkor hallani fogja, hogy ahogy megjelenik a nap a
látóhatáron, a fák recsegve-ropogva „nyújtózkodnak”, ébredeznek. A fák ugyanis
október 31-én, Farkas napján elalszanak, nedvkeringésük szinte leáll. Ilyenkor
érkezik el a favágás, fadöntés ideje, ami Szent Antal napjával véget ér.
*
Január 22.
Vince napjával az újulás győz a tél sötét erői fölött. A téli hidegből lassan
éledni kezd a természet.
*
Január 23. Mária
eljegyzése
Mária menyegzőjének is mondjuk, Szűz Mária menyasszonnyá válásának ünnepe. E
napot általában az asszonyok ünnepelték meg imádsággal, s volt ahol még meg is
terítették az asztalt, mintha lakodalom lenne a háznál. A hosszú, folyamatos
ima szabaddá teszi a lelkünket, hogy ne földi dolgokon járassuk az eszünket,
hanem a Jóistenre figyeljünk, az Ő világába lépjünk. A lelkünket imádsággal
mindig rendbe tehetjük. Isten világa jól megfér az ember világával, s a Jóisten
csak azt kéri tőlünk, hogy minden helyzetből tudjunk Hozzá visszatérni.
Ezen a napon emlékeztek még a kánai menyegzőre is, ahol Jézus először tett
csodát földi életében: a korsókat vízzel tölteti meg, s a vizet finom borrá
változtatja.
*
Január 25.
„Pál fordulásával” visszafordíthatatlanul megkezdődik az újulás.
„Kerek istenfája,
Szép tizenkét ága,
Szép tizenkét ágának
Ötvenkét virága,
Ötvenkét virágán
Három aranyalma,
Aki ezt kitalálja,
Hull az áldás arra."
*
Kert – január
A január a
leghidegebb téli hónap. A táj talán mégis ilyenkor a legszebb, hiszen csillogó,
fehér hó borít erdőt, mezőt. A puha hó betakarja a növényeket, a földet, így
megóvja a magvakat a kemény fagyoktól. A tiszta hideg időben gyönyörűen
ragyognak a sötét januári égbolton a csillagok.
A növényzetnek még
pihenőre van szüksége, a napsütéses, langyos idő káros mind a fáknak, mind a
kibújt gabonának. Januárban az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg
fagytól védő takaróját igényli. A gyümölcsfák ágait is felmelegíti a napsütés,
és ennek hatására a pórusok kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra összehúzódnak,
és ez a finom háncsréteg szemmel nem látható roncsolódásával jár.
Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda
felköszönti, abban az évben bő terméssel fog visszaköszönni. Ennek a
hiedelemnek az az alapja, hogy a felköszöntéskor közel kell a fához lépni, meg
kell simogatni, és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb
rendellenességeket. Ezeket aztán a gazda idejében orvosolhatja.
Gyógy- és
fűszernövények.
A gyógynövények nem
csak az egészséget védik, hanem a zöldséges- és virágos kertekben is segítői a
növényeknek, virágoknak. A fűszernövényekkel jól „elbolondíthatjuk” ételeinket.
Zöldségtermesztés.
Ebben a téli hónapban
megtervezhetjük, mit hová fogunk ültetni a kertünkben. Ügyelve a vetésforgóra –
ez a legjobb gyomirtó. Ha enyhe az idő, elvethetjük a zöldborsót, sárgarépát,
petrezselymet, dughagymát, salátát.
A télire eltett
zöldséget, gyümölcsöt rendszeresen át kell válogatni, a rosszakat kiszedni.
Palántakészítéshez
biotermesztésben nem használhatunk csávázott vetőmagot. A csávázást mi is
elvégezhetjük kamillateával, 20 perces áztatás után vászonzacskóban
megszárítjuk a magot, majd 0,5
cm mélyen vetőládába elvetjük.
Szőlő-gyümölcs.
Fagymentes időben
drótkefével és kaparóvassal tisztogassuk meg a fák törzsét, vastag ágait. Amit
lekapartunk, égessük el, hiszen ez a kaparék tele van a kártevők lárváival,
tojásaival.
