2015. július 1., szerda

.kaktusz - Július - a legmelegebb szívű hónap



.kaktusz
Július – a legmelegebb szívű hónap

Ha a július valódi mese volna,
 messziről gyökerezne a családfája,
népes családból származna,
testvérei lennének
egy híján tizenketten,
apja lenne az év, anyja
a nyár nevű röpke évszak,
ki harmadik felesége férjének …
az apának már a hetedik,
az anyának a második gyermeke
a július nevű jó kedvű apróság,
melegszívű gyermek,
ki mosolyával felmelegíti
a legridegebb zugot is,
a hangulata leginkább jó,
de ha kisebbik testvére,
a nyár első gyermeke
felbosszantja
esőcsináló Medárddal,
attól egy ideig
 elmegy a mosolygós kedve is,
miatta sokszor hullanak a könnyei,
igaz, legtöbbször csak,
mint egy valódi gyermeknek,
még patakzik a zápor,
de már szemében,
szája szélén ott ragyog
a kedves kis mosoly,
mitől még a szivárvány is
kap szárnyra,
jó gyermek a július,
ugyan nyűgös néha,
de hát olyan kicsi,
mondja olyankor hiába
az anyukája,
legyél melegszívű,
adj örömöt az embernek…
talán,
mert valamiért megsértődik,
hozzá kedve nincsen,
de azért mi szeretjük így is,
hiszen
ő a legmelegebb szívű hónapunk,
hogy örökre megjavul,
várjuk reménykedve,
várnánk,
ha hinnénk a mesékben.

2011. július 01.

Dsida Jenő - Július



Dsida Jenő
Július

Itt künn járok a földeken,
kedves.
A kalászok már megbókolnak előttem:
olyan hatalmas vagyok, olyan
bronzarany félisten, mikor rádgondolok.
Egyébként pedig költő, sétáló ember,
akire fény hull és sárgaméz-mosolygás.
Tehénkék.
Pásztorok.

Nyári máglya.Búzamező.
Csöndesen feléd sóhajtom a búzavirágok kék szerelmét.
Harsányan feléd kiáltom a lobogó pipacsok vörös

Sárhelyi Erika - Hétköznapok fogságában; - A Hold bűvöletében



Sárhelyi Erika
Hétköznapok fogságában
 
Olykor elveszek a mindennapokban,
s csak keringek a hétfők-vasárnapok
körém lombosodott rengetegében.
Rám sápadt, unott keddek szűk vénája
vonszolja lomhán a vérem, miközben
bordám mögött egy-egy kibiztosított
dobbanás mond csütörtököt. Csak állok
bénultan, rakódnak rám a szerdák és
faltól-falig péntekek, s mint cellában
megtett kilométerek, felzabálják
előlem a még megélhető teret.
[…]
Július jön, s én belekapaszkodom
a nyárba, ahogy felém tárja forró
és izgalmas sugárkarjait. Hiszem,
erre tart a perc, mi majd az ökölbe
szorult időből hetekre kiszakít,
s tenyeremben titkukat mind felfedik
az árokká mélyült Nasca-vonalak.

A Hold bűvöletében

Elbűvöl a gondtalan, nyári éjszaka,
rám borítva lágy, fekete bársonyát.
Szívemhez bújik a tücsökmuzsika,
ahogy hullámokban suhan a kerten át.

Jelzőtüzek gyúlnak a Hold udvarában,
hogy bizarr testű árnyak ne rémítsenek,
ahogy lépek, füvek csókolják a lábam;
közéjük ülve az égre révedek.

S az örök tünemény megbabonáz újra,
mintha lenne ott fenn egy másik életem.
A szél a holnapot az arcomba fújja,
karnyújtásra van csak a véges-végtelen.

Szabó Lőrinc - Július csatája



Szabó Lőrinc
Július csatája


Itt a pokol, a nyár: élvezem, mint az ördög.
Ez a jó, ez az én kék-piros évszakom,
az őrült július! Mézsűrűn-vastagon
folyik fény s levegő, a minthogyha belefőzött

kertek – málna, barack –fűszereznék, gyümölcsök,
párolgó rubinok: s ha szemem lecsukom,
bundaként nyalogat minden kis fuvalom,
lebegő bundaként a bársonynyelvű gőzök.

De most szent ez a tűz, e pokol, sűrit, érlel.
Hűl a Bak, fűt a Rák, forr a világkazán:
most küzd, előre, most küzd meg a Nap a téllel!

Az ősz már a csata eredménye. Sovány,
vagy dús? – most dől el, itt, az izzadó határban,
s fent, az istentelen, rőt-azúr Szaharában.

B. Huszta Irén - Hegyek felett; - Július



B. Huszta Irén
Hegyek felett

A napsugár ma halkan énekelve
Járja útját bölcs hegyek felett,
Kitárja szirmát kis gyopár feledve,
Szépsége csak pillanat lehet.

Az öröklét az álom pisla éke,
Mely valóság sosem volt talán…
A múlandóság a legszentebb béke
Létünk hajnalán és alkonyán.

Apollón, Aisza s Thanatosz nevetve
Kézen fogják bús emlékedet,
A múlandóság is múlandó – zengje
Napsugár a bölcs hegyek felett.

Július

Jól esik a gyorsan múló zápor után nap heve
Újra összeér ég és föld – hídjuk szivárvány íve
Liliom és pipacs tarkállik a mező zöldjében
Izzó nap után a hold is izzik narancsvörösen
Utazik fél Európa tengerpartra, hegyekbe
Szegényebbik fele pedig aszalódik panellbe'

Július - Nyárhó - Áldás hava



Július – Szent Jakab hava – Nyárhó – Áldás hava

 
A meteorológusok Nyárhóként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik, eleink a Tehéntor (Aratás) hava elnevezést használták júliusra, a hónap régi katolikus neve pedig Szent Jakab hava.
A római naptárban a hónap eredetileg a fantáziátlan Quintilis, "Ötödik" nevet viselte, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt. I.e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született.

Bizony még a nyár legmelegebb hónapja, a július sem mentes a szélsőséges hajlamoktól. Ilyenkor kúszik a legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó forróság, ám ugyancsak ilyenkor szakíthatják félbe a rekkenő hőséget az égiháborúval ránktörő heves záporok, esetleg jégesők.
Mindenesetre ez az időszak már végképp a nyár legnagyobb munkájára, a gabona betakarítására összpontosította a régi gazdaemberek figyelmét. Szép időt vártak ilyenkor, Szent Jakab havában a régi öregek, ha reggel és este a füst egyenesen magasra szállt, ha napnyugtakor tiszta volt az ég, és a csalogányok szorgalmasan énekeltek. Bizonyosra vették a rossz idő közeledtét: ha a kakasok napnyugta után kukorékoltak, vagy ha a varjak, a gyöngytyúkok és a pávák sokat kiáltoztak.
*
Népi megfigyelések:

- ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie
- Sarlós Boldogasszony napi eső Lőrinc-napig tart
- ha Mária-Magdolna napján (július 22.) szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgy ártalmas
- ha Anna (július 26.) napján a hangyák bolyokat készítenek, úgy csapadékos tél lesz
- Ernő napi (július 31.) eső langyos telet hoz
*
A meteorológusok Nyárhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Tehéntor (Aratás) hava elnevezést használták júliusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Jakab hava. E hónapban már a nappalok fogynak; a Nap e hónap 23-a tájában az Oroszlán jegyébe lép.
*
A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a július hónapba:
Rák (június 21 – július 22) és
Oroszlán (július 23 – augusztus 22).
Július folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül az Ikrek csillagképből a Rák csillagképbe lép.
Minden évben a július a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év áprilisa, szökőévekben pedig mint a január.
*
Népi mondóka

Esős Illés rossz,
mert áldást nem hoz.
Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.
Anna asszony reggele
már hűvös, ne játssz vele.
Mihelyt a pók széttépi hálóját,
Jön a felhő, s rögtön tartós esőt ád.
*
Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Jó időt remélhetni, ha napnyugtakor jó idő volt, ha csalogányok szorgalmasan énekelnek, ha reggel és este a füst egyenesen felszáll, ha az eső köddé változik.
Rossz idő lesz, ha napfelkeltekor égiháborúk vannak, ha a kakasok napszentület után kukorékolnak, ha a tyúkok szomorúak.

Jeles napok júliusban:
 Július 2. Sarlós Boldogasszony napja
A római katolikus egyház az áldott állapotban lévő Máriáról, és az Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg.
Boldogasszony a várandós édesanyák, a szegények, a betegek oltalmazója.
A magyar néphagyomány az aratás kezdőnapjaként tartotta számon.
*
Július 20. - Illés napja
Munkatilalom napja, a villámcsapástól való félelem miatt.
Megfigyelések igazolják, e nap táján gyakoriak a viharok.
*
Július 22. Mária Magdolna napja
Mária Magdolna ünnepének tartják, aki megtért a bűnös életből az evangéliumi történet szerint és hosszú hajával Krisztus lábát törölgette. Így a néphagyományban szokás volt a kislányok hajából keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. Szépségvarázsló napnak is tartják
Az időjárásjósló hiedelem szerint, esőt hozó nap, mert Mária Magdolna siratja bűneit.
*

Július 25. - Jakab napja
E napon áll meg a szőlő növekedése és kezd édesedni. Vámosmiskén azt tartották; hogy zabot Jakabra kell aratni, mert különben Jakab lova tapossa ki. Őrségben Jakab-nap adta alkalmát a hajdina vetésének.
Időjárással kapcsolatos jóslás:
Ha Jakab napja derűs, jó gyümölcstermésre számíthatunk.
A szegedi juhászok a Jakab-napi csillagállásból következtettek a jövő évi időjárásra. Az Orion csillagkép „Szent Jakab pálcája" a horgasiaknál. A tápéiak szerint, ha napján északról fúj a szél, akkor a tél hideg lesz, ha alszél fúj - enyhe, lucskos.
Szankán azt tartják, hogy Jakab nap délelőttje a karácsony előtti, délutánja pedig a karácsony utáni időjárást „mutatja meg". Ha a Nap fényesedik ilyenkor, az hideget jelent - mondják a székelyek.
Kiskunfélegyházán és Székesfehérváron úgy tudják, hogy Jakab napján „virágzik a hó" (ha sok az égen a fehér felleg); ha délelőtt virágzik, a tél első felében, ha délután, a tél második felében lesz sok hó.
Jakab Szegeden a búza nyomtatásának első napja volt. Az asszonyok ilyenkor nem mostak; és nem sütöttek kenyeret.
Gyöngyöspatán az e napon köpült vajat orvosságnak tették el. A magyar középkorban napja nyolcaddal megült törvénynap volt. Fehér lovon küzd szentként tisztelték.
Szent Jakab a búcsújárók, a hajósok és az utasemberek védőszentje. Jele: széles karimájú kalap kagylóval.
*
Július 26. - Anna napja
Kedd asszonya néven is emlegetik Szent Annát, Szűz Mária anyját. A hozzá könyörgő asszonyok bizakodhatnak bőséges gyermekáldásban.
Védőszentjüknek tartják a szabók és a bányászok.
A kender nyűvését Anna napján kezdték. Ha szép idő volt, ezen a napon szedték az Anna babot. Sok helyen úgy vélik, hogy a nyitva talált ablakokon és ajtókon Anna a kötényében hordott bogarakat bedobálja

Kert – július

A természet asztala már gazdagon terítve van. Érnek a gyümölcsök, szedhetőek a különböző finom zöldségek.
A legfontosabb júliusi teendők közé tartozik száraz időjárás esetén az öntözés, és a növények által felvett tápanyagok pótlása.
Nagyon fontos, hogy az öntözéseket megfelelő időben végezzük. Tűző napon a lombos dísznövényeink levelei megperzselődhetnek, ezért kerüljük a dél körüli órákban a víz kijuttatását, inkább kora délelőtt, illetve késő délután és este öntözzünk. Fokozottan figyeljünk a balkonládáink, és cserepes dísznövényeink öntözésére. Ezeknek a talaja a nyári melegben sokkal gyorsabban szárad ki, mint a szabadföldbe ültetett növények. A gyepfelületek nagy hőségben szintén gyorsan száradnak, ezért ha szép pázsitot akarunk, a fűvel borított felületeket is intenzíven öntözzük.
Nyáron a tápanyag-utánpótlást a gyepfelületeken, az egynyári- és a virágzó növényeknél fontos elvégezni. Erre azért van szükség nyár közepén, mert a fű ilyenkor intenzíven fejlődik, egynyári virágaink pedig a folyamatos virágzás miatt élik fel a tápanyagokat. A virágzó dísznövényeknél a magas kálium- és foszfor tartalmú, a gyepnél, illetve a levéldísznövényeknél pedig a magas nitrogén tartalmú műtrágyákkal kell pótolni a tápanyagokat.
Fontos a gyomtalanítás és a talaj lazítása is.
Ha eddig nem tettük meg, vessük el a kétnyári virágokat is, az árvácskát, százszorszépet, török szegfűt, mályvát, gyűszűvirágot, stb. Augusztus végére kellően megerősödnek és kiültethetők, következő tavasszal pompásan virágoznak.

A liliomhagymákat ilyenkor is ültethetjük. Főleg a madonna-liliom hálálja meg a mostani ültetést.
A málna gubacsdarázs ellen is védekezni kell már, mert gyakorta megfigyelhető a hosszú hajtásokon a sok gubacs.
A nőszirmokat ültessük el a kívánt helyre, majd alaposan öntözzük be, hogy minél hamarabb begyökeresedjenek.

Szeretettel köszöntjük a hónap születés és névnaposait, ünnepeltjeit.
Sok boldogságot kívánunk!

Hajdu Mária - Mosolygó reggel; - Júliusi hőhullám



Hajdu Mária
Mosolygó reggel

Lassan enged el a hajnal,
rózsapírja még marasztal.
Átölel még gyengéd bája,
hangtalan szép muzsikája.
Mosolyog az ég is reggel,
vidám szívvel ébredek fel.
*
Júliusi hőhullám

Forró szél szárítja a mezőt,
gyilkos Nap perzseli az erdőt.
Nincs egy folyó, egy árva patak,
a forróságtól kiapadtak.
Esőért eped a szikkadó föld,
harmatcseppért a néma völgy.

Tikkadt fecskepár némán siratja,
fészkébe halt meg a fiókája!
Gólyapár szárnyával legyezi,
hátha még kisfiát megmenti.
Alig lézeng ember és állat,
az enyhülésért imádkoznak.

Nagy Csaba /Gyémánt/ - Lelket mentenék



Nagy Csaba /Gyémánt/
Lelket mentenék

Elharsog a nyár,
végig éget.
Kötött lángját húzza
júliusnak
kihalt délutánja
fölöttem az égen,
csak,
hogy bennem égjen
minden
pillanatban
harmattal írt szavad,
amíg az idő
hasztalan,
nélküled
fut, rohan, szalad.

Így harsog el a nyár,
végig éget.
S máris a tél,
jégkristályból
tépett
fagy-szimatát
érzem,
borzos süvítésben,
s csak mennék,
menekülnék,
vagy
lelket mentenék,
úttalan utakon,
forgószelek hátán,
ahol most kietlen,
ahol egykor
mély lázban vártál rám.

Egyed Emese - Jűliusi ballada



Egyed Emese
Júliusi ballada

Váradi hársak. Platán árnya-lombja.
Nyurga fügefa az udvarban: látlak, látlak!
Rózsák. Kapuk vascsipkéje.
Kapualjak pince-hűvössége.

A híd korlátjai leváltak!
A lépcső leomlott, a sodrás idegen lett!
De fürkészhetlek bár,
a felidézés is erőtlen,
nem zuhantam, nem tündököltem.

(Elpusztul - szólnál - ha kimondod!,
megszüntetheted, ha leírod,
hogy ez van, ez volt.)

Ez volt, vagy inkább úgy képzeljük;
szebb ábrándjaink énekbe szerezzük,
jelképes történetbe, versbe.

Egy gerle, nyaka kitekerve.
Macskakölyök várja halálát,
Körös habjától megváltását.

Ajánlás

Hársam Váradon és akárhol,
szép tavaszom. Már nem hiányzol.
Sírás esztendei mögöttem.
Vetésem ringatom a csöndben.

Páll Lajos - Július



Páll Lajos
Július

Lézeng a nyár, álmodozik,
s a patak víze megszökik,
fehér lángba fagy az akác,
meg nem rezdül napokig.
Zsong a kékség, felhő gyűlne,
de szétoszlik, néhány foszlány
- csakhogy legyen lobogónk is -
fönnakadt Firtos tornácán.
És a kert, a varázsszőnyeg
úszik, lebeg, pillangók közt
most illan el az öröklét.
S mint aki már békét kötött,
lézeng a nyár, álmodozik,
feszült blúza szertepattan,
egy villanás, s feleletül
tollu szállong a magasban!

Gollósy Tóth Klára - Tűz a nap; - Júliusi alkony



Hollósy Tóth Klára
Tűz a nap


Őrült szenvedéllyel tűz a nap
boldog-büszkén a világ felett.
Mosolygó, fénylő tükördarab
lánglobogó, áttüzesedett
.
Vöröslőn ragyog izzó tüze,
a táj borostyánsugárban
kókad lángja özöneibe,
megsemmisülve a csodákban.

Júliusi alkony

Galambszürke alkony száll a tájra,
a fény és sötét között átmenet,
meglesi a mocsári fűzeket,
lombjainak szél motoz hajába.

Mintha sellő játszana egy hárfán.
ébred a hold már, mosollyal néz szét,
szórva a tájra varázsos fényét,
finom neszek tapogatnak árván.

Hangolni kezd a tücskök karnagya.
az alkony fátyla hull a világra,
holdzsarát jár csodáról csodára,
s gyúl az esthajnal fénylő csillaga.

Lavina indul, hársak illata,
megjön csendben a langyos éjszaka.

Jékely Zoltán - Júliusi éjszaka



Jékely Zoltán
Júliusi éjszaka

Csillagvilágok hullton hullnak,
hullvást meggyúlnak és kimúlnak,
hullnak szegények sebesen,
egymásra merőlegesen;
hol a Tejút tündér övéből,
hol Andromeda nagy ködéből,
hullnak s mint csíbor a vízen,
cikáznak ők ezüstösen.

Órjási csóvák hullnak, szállnak,
imbolyognak és meg-megállnak,
de rájuk vicsorít a semmi
s gondolják: vissza kéne menni,
ezt gondolják, mikor az égből
hullnak, az Ismeretlenségből.
„Megint, ott is!” – hangod kiált,
ha búcsúzik egy-egy világ.

Hogy boldogságra van-e jussunk,
ne kérdezd, a bokorba fussunk,
meleg szénaboglyát keressünk,
csillag módra beléje essünk.
Ne szánd, az ő bajuk, ha hullnak,
de mi égünk, mint a kigyúlt Nap,
s ha ők hullnak a végtelenbe,
hadd hulljak én is az öledbe!

Pataki Glica - Vízzuhatag (részlet)



Pataki Glica
Vízzuhatag

(részlet) 
 
... júliusi rendezvényükre.- tudom, hogy könyv-szerint tiltott dolog nektek az ágyra leülni, mégis azt mondom: csücs! foglalj helyet és nézd meg az anyagot, amíg felveszem a gumicsizmámat és a kabátom.- Katalin ezek a fotók gyönyörűek és érdekesek. lepkék, taplók, virágok színek és formák amik magukkal ragadnak ...

Nem mindig beszélünk. Van olyan pillanat is, amikor némán megállunk, és szent áhítattal gyönyörködünk a lábunk alatt rohanó vízfolyamban és mindabban aminek részesei vagyunk. Mi ketten a Természet színházának nagyon hálás közönsége vagyunk. Színek, fények, hangok váltakozása, a víz zuhogása, dübörgése, csobogása, hangtalan suhanása. A zöld háttérben sárga, fehér, halovány lila, sötétlila virágkelyhek ringatóznak a gyenge szélmozgásban. A harangvirág igazán jó formában van, de ebben a közösségben jól érzi magát a nagyvirágú méhfű is. A tarvágások szélére csapatostól kihúzódott a nagyezerjófű. Az irányunkat folyamatosan változtatva – de mind végig az áramló vízben haladva – újabb és újabb virágok kerülnek a szemünk elé. Ellenben a sárga gyűszűvirág elég szerencsétlenül néz ki. neki túl sok az eső és hűvösek az éjszakák. A Világos-hegy oldalában, és a Disznósréten láttam 1 méter magasra felfejlődve. Ott, akkor elemében volt, minden szépségét előhozta. Ott távolabb a kövek között margitvirágok néznek vissza ránk. Odamegyünk hozzájuk és megdicsérjük őket, hogy milyen szépek. A hegyoldalon lassan ereszkedünk lefelé. Drága barátom időről-időre visszanéz, hogy baj nélkül követem – e. Ez az óvó figyelmessége az első pillanattól jelen van, és ő is tanít engem, hogy miképpen tájékozódjak az erdőt járva. Az útjelzésekről tart előadást. A színek és a formák itt is nélkülözhetetlen információt adnak.