Január – Boldogasszony hava – Télhó
- Fergeteg hava – Medvetor hava
Gazdag Erzsi
Január
Január, január
Mindig hócsizmában jár
Jégbajusza, jégkabátja
Zúzmara a jóbarátja.
Január, január
Palotája nyitva áll.
Jégtükörű padlóján
Korcsolyázik fiú, lány.
Áll a tánc, áll a bál
Kicsi szánkó csengve száll
Meg sem áll tán tavaszig
Mindaddig, míg havazik.
Hónapneveink latin
eredetűek. Római hagyomány szerint a hónapoknak – márciustól decemberig – a
városalapító Romulus király adott volna első ízben nevet. Ez az első római
naptár valójában empirikus parasztkalendárium lehetett, amely csak a mezei
munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó
téli holt időt – a földművelés planetáris urának, Szaturnusznak a hatalma alá
eső Bak és Vízöntő havát – az i.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be
az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven. Ianuarius hónap
névadója Ianus, a kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a
korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak utóbb január
1-jén kezdték az évet.
Az év első hónapját a
csillagászati év megfelelő hónapneve után régente Vízöntő havának is nevezték.
A csillagászati hónapok a napév fordulópontjaihoz igazodva a naptári hónapok
utolsó dekádjában kezdődnek: a tulajdonképpeni Vízöntő hava január 21-én vagy
22-én. A régi időszámítás természetesen az évkezdetet is csillagászati fordulóponthoz,
esetünkben a téli napfordulóhoz igazította.
E hónapban a Nap a
Vízöntő jegyébe lép.
A horoszkóp
csillagjegyei közül az alábbiak esnek a január hónapba:
Bak (december 22. –
január 20.) és
Vízöntő (január 21. –
február 19.).
Január folyamán a Nap
az állatöv csillagképei közül a Nyilas csillagképből a Bak csillagképbe lép.
Szabályos években a
január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év októbere.
Szökőévekben a január
a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az április és a július.
*
Népi megfigyelések
- januári meleg isten csapása
- gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz
- ha nem lenne fagy január hónapban, úgy biztosan meg fogja azt hozni március
vagy április hónapja
- nedves január mellett a pincében üres marad a hordó
- téli mennydörgés jó termést, de még eljövendő csikorgó telet jelent
- januári kövér veréb, hosszú tél
- ha a mókusok ősszel sok diót és mogyorót gyűjtenek, akkor kemény januárra és
általában hosszú télre lehet számítani
- a ködös január nedves tavasszal jár
*
Népi mondóka
Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár.
*
Mit jövendöl a 100
éves naptár?
Szép és állandó idő szokott faggyal következni, ha a délnyugati szél
északnyugatira változik, ha a keleti széllel apró hó esik, ha nyugat felől sűrű
köd keletkezik. Rossz, általában langy idő következik, ha a keleti, északi szél
változik, ha a gödrök bűzösek.
Jeles napok januárban
Január 1. - Újév
napja.
A jókívánságok
kíséretében e napot a vidámság, valamint az evés-ivás jellemzi. Faluhelyen
főként gyermekek járták köszöntő versikékkel a házakat. A népi időjárásjóslás
szerint úgy tartják, ha januárban elkerül a fagy, akkor majd márciusban és
áprilisban meglátogat.
*
Január 6. -
Boldizsár és Vízkereszt napja,
a karácsonyi ünnepek
zárónapja, valamint a farsang kezdete. Már a XV. században jellemző volt a
papság vízkereszt napi alamizsna gyűjtése. Az év ezen napján, illetve hetében
történt a házszentelés is. A pap meghinti a lakásokat, házakat és az ajtó
szemöldökfájára felírja az adott évet és a Háromkirályok nevének (Gáspár,
Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit.
Örülhetünk, ha
vízkeresztkor hull a hó és fúj a szél. Az előbbinek a rövid telet, utóbbinak a
jó termést köszönhetjük.
*
Január 17. –
Antal napja
(Remete) Szent Antal szerzetes volt, akit a háziállatok védszentjeként
tiszteltek. A szerzeteshez kapcsolódó hiedelmek a hitújítás korában
lehanyatlottak s Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éledtek újjá. Szent
Antal tüzének nevezik az orbáncot, amelyet imádságokkal, ráolvasással próbálták
gyógyítani. Sokan hittek abban, hogy az orbáncos betegről le lehet venni a
tüzet, ha három, Antal nevű ember megáll a beteg ágya mellett, ott elszív egy
pipa dohányt, és a betegre fújja a füstöt. A pipát tűzkővel és taplóval kellett
meggyújtani, hétszeri csiholással.
*
Január 18. –
Piroska napja
Ehhez a naphoz időjárási regula fűződik: Ha Piroska napján fagy, 40 napig el
nem hagy!
Házasságjósló hiedelem is fűződik e naphoz: Azt tartották, hogy az a lány, aki
ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.
*
Január 21. –
Ágnes napja
Ezen a napon a várandós asszonyok sós vízben mosdottak, hogy a gyermekeik
egészségesek legyenek.
Ehhez a naphoz is fűződik időjárási népszokás: „Ha Ágnes hideg, engesztel
Vince, hogy teljék a pince.”
*
Január 22. –
Vince napja
E naphoz főleg időjárásjósló népszokások tartoznak. A szőlőtermelők e napon
megfigyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz
bortermésre jósoltak.
Máshol vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak s a kihajtott
vesszőkből jósolták meg a következő év termését.
*
Január 25. –
Pál napja
E napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre
utalva, miszerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg és lett belőle Pál
apostol. A néphit szerint e nap az időjárás-, termés- és haláljóslás napja.
Időjárással kapcsolatos néphit:
„Ha kisüt a nap és előjön a medve, még negyven napig lesz hideg.”
Terméssel kapcsolatos néphit: „Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha
szél fúj, akkor kevés lesz a széna.”
Betegséggel és halállal kapcsolatos néphit:
Ismeretes e napon az ún. pálpogácsával való a haláljóslás. Ilyenkor minden
családtag számára pogácsát készítenek, melybe libatollat tűznek, s akinek a
tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a
következő esztendőben. Az Alföldön ez a pogácsa lucapogácsa néven ismeretes.
*
Farsang
Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig (idén február
13-ig) tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz
örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének a megjelenítése. A
hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi
maradékot elfogyaszthassák – ez a torkos vagy zabáló csütörtök.
A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra
– farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre „a farsang farkára” –
vonatkoznak, amely egyúttal télbúcsúztató szertartás is. A legjellemzőbb az
álarcos, jelmezes alakoskodás. Jellegzetes farsangi ételek közé tartozik a
káposzta, a disznóhús, a fánk, és ekkor rendezik a különböző rendű és rangú,
társasági és szakmai farsangi bálokat.
Kert – január
A január a
leghidegebb téli hónap. A táj talán mégis ilyenkor a legszebb, hiszen csillogó,
fehér hó borít erdőt, mezőt. A puha hó betakarja a növényeket, a földet, így megóvja
a magvakat a kemény fagyoktól. A tiszta hideg időben gyönyörűen ragyognak a
sötét januári égbolton a csillagok.
A növényzetnek még
pihenőre van szüksége, a napsütéses, langyos idő káros mind a fáknak, mind a
kibújt gabonának. Januárban az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg
fagytól védő takaróját igényli. A gyümölcsfák ágait is felmelegíti a napsütés,
és ennek hatására a pórusok kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra
összehúzódnak, és ez a finom háncsréteg szemmel nem látható roncsolódásával
jár.
Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda
felköszönti, abban az évben bő terméssel fog visszaköszönni. Ennek a
hiedelemnek az az alapja, hogy a felköszöntéskor közel kell a fához lépni, meg
kell simogatni, és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb
rendellenességeket. Ezeket aztán a gazda idejében orvosolhatja.
Gyógy- és
fűszernövények.
A gyógynövények nem
csak az egészséget védik, hanem a zöldséges- és virágos kertekben is segítői a
növényeknek, virágoknak. A fűszernövényekkel jól „elbolondíthatjuk” ételeinket.
Zöldségtermesztés.
Ebben a téli hónapban
megtervezhetjük, mit hová fogunk ültetni a kertünkben. Ügyelve a vetésforgóra –
ez a legjobb gyomirtó. Ha enyhe az idő, elvethetjük a zöldborsót, sárgarépát,
petrezselymet, dughagymát, salátát.
A télire eltett
zöldséget, gyümölcsöt rendszeresen át kell válogatni, a rosszakat kiszedni.
Palántakészítéshez
biotermesztésben nem használhatunk csávázott vetőmagot. A csávázást mi is
elvégezhetjük kamillateával, 20 perces áztatás után vászonzacskóban
megszárítjuk a magot, majd 0,5
cm mélyen vetőládába elvetjük.
Szőlő-gyümölcs.
Fagymentes időben
drótkefével és kaparóvassal tisztogassuk meg a fák törzsét, vastag ágait. Amit
lekapartunk, égessük el, hiszen ez a kaparék tele van a kártevők lárváival,
tojásaival.
