Március
- Böjtmás hava - Tavaszelő - Kikelet hava
A régi rómaiaknál az
év első hónapja volt, az elnevezés a harcias természetű Mars istenhez
kapcsolódik. Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Ezért márciust a
hadba vonulás időszakának is tartották.
Március régi magyar neve Böjtmás hava, ami a húsvét előtti nagyböjt második
hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában erre a hónapra esik.
A meteorológusok Tavaszelőként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár
szerint Kikelet havának nevezik.
A földművesek számára a március már a tavaszi munkák kezdete. Vége a téli
szobai munkáknak, a szövésnek, fonásnak, és a kézimunkázásnak. Megkezdődik a
munka a szántóföldön, a gyümölcsösben, szőlőben, az asszonyok is veteményeznek
a kertekben.
*
Népi megfigyelések
- március, ha nedves, gazdának nem kedvez
- valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben
- ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves
- fú és havaz, úgy lesz tavasz
- ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra
akolba rekednek
- tavaszbúza ravaszbúza
- ha dörög Benedek, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz
Március 9.: Franciska
Azt tartják, hogy amilyen időjárás uralkodik
Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.
*
Március 12.: Gergely
A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a
gergelyjárás. Ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák
patrónusára.
Eredete a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a
tanulók maguk és tanítóik számára adományokat gyűjtöttek.
Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is
kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: “Megrázza még
szakállát Gergely.”
*
Március 15.: Nemzeti Ünnep
Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc
ünnepe; Magyar Sajtó napja .
Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét
ünnepeljük. Jelképpé vált, nemzetünk szabadság szeretetét fejezi ki.
*
Március 18., 19., 21.: Sándor-József-Benedek
A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget
a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor,
József, Benedek zsákban hozza a meleget.” “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak
a harmadát”.
*
Március 21.: Benedek
a “hivatalos”
tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja.
*
Március 24.: Gábor
Vetni kell a káposztát és a káposzta-féléket, de
vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék
útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.
*
Március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja.
Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év
legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére.
Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható
*
Első tavaszi hónapunkban a napfénytartam növekedésével erőteljes
felmelegedés kezdődik, ami elősegíti a tél maradványainak a felszámolását. A
meteorológusok Tavaszelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár
szerint Kikelet havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Bölénytor
(Fák hava) elnevezéssel illeték márciust. A hónap régi magyar (katolikus) neve
Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A
nagyböjt java többnyire valóban márciusra esik.
A Nap a Kos jegyébe
és az egyenlítőbe lép, amivel egyidejűleg áll be a tavaszi napéjegyenlőség is
(20-22 között).
*
Népi mondóka
Gergely-napi szél
Szent György napig él.
József kezessége
Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök
Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó,
Neki fáj márciusi hó.
*
Mit jövendöl a 100
éves naptár?
Amilyen időjárás van március 9. körül, olyan marad egész hónapban. Ha január
meleg volt, március hideg. Száraz március szép májust jövendöl. Éjnapegyenkori
szélvészek termékeny esztendőre mutatnak. Ha a harangok messze hallatszanak,
nagy eső következik. Sűrű köd égiháborút hoz.
Kert március
A földművesek számára
a március már a tavaszi munka kezdete. Megkezdődik a munka a szántóföldön, a
gyümölcsösben, szőlőben. Az asszonyok is vetik a borsót, a répát, zöldséget, a
palántáknak való magot, dugdossák a hagymát. A korai krumpli, bab is földbe
kerül. Egyszóval vége a téli szobai munkának, a szövésnek, fonásnak, és a
kézimunkázásnak. A hónap első szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a
méheket, és a jószágokat is kihajtják a legelőre.
