Kányádi Sándor - Szeptember

Kányádi Sándor

Szeptember

Fogyó mosolyú
délután:
sárguló alma
fönn a fán.

Borzongó lombok,
reszketeg,
útra készülő
levelek.

Hóharmat színű
kikerics:
hűvösödnek a
vizek is.

Ezüst szakállú
holdvilág:
szigorodnak az
éjszakák.

Gyapjasodik a
kicsi őz:
észre sem vettük,
itt az ősz.

Nagy Csaba /Gyémánt/ - Szeptember; - Veled érezve

Nagy Csaba /Gyémánt/

Szeptember

*

Veled érezve

https://www.youtube.com/watch?v=z-pVyC1dS6w

Délutánt öntenek.
Fölöttem a kék ég tisztája
kissé hűvösen lép,
alant
az unalmassággal telt
kopott város tégla-rései
mohón nyelik a szeptemberi fényt.

Úszik szerte a csend,
melyben olykor még, idő-tolva,
belefürödhetnek
az emlék-fonalakba
mélyen
elszövődött komor gondolatok.
 
Mutasd kezed Ady, rajta fájdalom,
itt,
bilincsed is itt születhetett
valamelyik padon,
az utca-végről
keservbe-vitt szavad még feldereng,
míg előttem szobrod
mozdulatlan szeméből
cseppenő könnyek öntözik a teret.

Hollósy Tóth Klára - Nyárutó; - Indián nyár; - Ősz jön

Hollósy Tóth Klára

Nyárutó

A virágok bágyadtan kókadnak,

félnek; lelkük lassan kilehelik,

e végső perctől tart mindegyik,

friss harmatot repesve fogadnak..

Áltatják maguk; még messze a halál,

kell legyen valahol egy messzi rév,

irgalmat keresnek az ég íriszén,

valami kegyelem tán megtalál….

Harkály kopog: „Míg élet van, vágy van.”

Helyeselnek a fán a levelek,

s jönnek a mindent elsöprő szelek:

„Folytatódik az élet a legendákban…”

*

Indián nyár

Visszalopakszik a nyár az őszbe,

tűzsugarak közt ájul a vidék,

az esendő, koldus, földi szemnek

áldoznak rőt bogyójú venyigék.

A remények erdők mélyre szöknek,

a patak még áldott napfényre vár,

nem születik semmi sem öröknek,

az idő kezéből kifolyt a nyár.

*

Ősz jön

Megint ősz jön, korán sötétül,

az idő mindig csendet tanul,

vörösre vált az erdő ékül,

melynek most szépsége ejt rabul.

A lélek háborog, nem békül,

minden csak múlik nyomtalanul,

ez a parancs, időbe szédül,

s ez így folyik, szakadatlanul.

dr. Szeicz János - C'est en szeptembre ...

dr. Szeicz János

C`est en szeptembre...

 https://www.youtube.com/watch?v=RSnHoynH-4o

Akkor is szeptember volt

e dal jár fejemben napok óta.
Becaud dalából kel az emlék,
egy párizsi ősz varázslata.

Bár szeptember volt,
még simogatott az őszi nap,
s mi álmodozva néztük, ahogy
egy levelet a szellő fölkap.

Már szeptember volt,
a tájtól éppen elköszönt a nyár,
de a Luxembourg kert fái közt
még sétált sok szerelmes pár.

Szép szeptember volt,
fény játszott a dús kertnek ölén.
Tudtam Veled c`est beau la vie,
de sárgult már néhány levél.

Most szeptember van,
és hűvös már az őszi hajnal,
egy csodás párizsi őszre
emlékezem Becaud dalával.

Anderkó Péter - Szeptember

Anderkó Péter

Szeptember

Hűvös az éj, hideg a szél,
halványabb a napsugár.
Ki tudja már a sok gólya,
a sok fecske merre jár?

Elhervadtak a virágok,
sárgulnak a levelek,
A szőlősben szüretelnek
a szorgalmas emberek.

Körtét, almát, szilvát, diót
szedeget a sok gyerek.
Előbújnak a szekrényből
sálak és pulóverek.

Kora reggel már dér fedi
odakinn a földeket,
Elbúcsúzik a fényes nyár,
siratja erdő s berek.

Túrmezei Erzsébet - Szeptember

Túrmezei Erzsébet

Szeptember

Gyerünk, gyerekek, iskolába!
Kemény pad és fekete tábla
ne legyen nekünk idegen!
Csak integessen a szabadság,
vidám játék, hangos mulatság
át a nagy ablaküvegen.
Mi üljünk csendben, üljünk rendben,
Legyünk nagyon szorgalmasak,
s csodaország titokkapui
hamar megnyílnak.

Neves betűbirodalomban
most biztosan nagy vigalom van.
Találni ott csodát sokat.
Komoly tanító bácsik, nénik,
– hogy kinek adják, nem is nézik, –
osztogatják a kulcsokat.
Számország is tréfás egy ország,
oda is bekukkanthatunk.
Ha figyelünk, miénk a kulcsa,
s lehet sok jó napunk.

Gyerünk, gyerekek, iskolába!
Oda is, ahol nincsen tábla…
– iskola sok van ám nagyon. –
Ahol az Úr Jézus a mester,
s ahol az ősz öreg se restell
gyermekként ülni a padon.
Vár az Úr Jézus iskolája.
Tantárgy: hit, remény, szeretet.
Iratkozzál be. Add át néki
gyorsan a szívedet.

De jó lesz mindig vele menni,
mindent az Ő kedvére tenni.
De könnyű lesz az életünk!
Ha nehéz is lesz majd a lecke,
ki gyáva még hogy megijedne:
ott a Mester! Segít nekünk!
Ő ad erőt és Ő ad áldást,
hiányunk nem lesz semmiben,
csak rá figyeljünk, vele járjunk,
s kövessük Őt híven!

Gyöngyösi János - september

Gyöngyösi János

Az esztendőben … september

*

Polgár István

Szeptemberi vendég

Fordul az Hold: fordul gyászt készítvén az ősz,

Bakhus udvarain rikolt s cserget a csősz,

Az ifjú haj közzé majd elegyedik ősz.

Szinetár György - Szeptemberi csengetés

Szinetár György

Szeptemberi csengetés

 https://www.youtube.com/watch?v=1GCr2FRsDTI

Lopva még itt bolyong a Nyár
a fák és házsorok között,
ám az iskola nyitva már,
és új ruhába öltözött
a sok-sok pad, a fal, a tábla,
és friss az ablakok virága.

Az osztály újra összegyűlt,
– a napsütötte sok gyerek –,
a sok-sok arc mind felderült,
sorolva az emlékeket:
ki erre járt, ki arra volt,
a sok emlék szinte dalolt.

Szép volt a Nyár, a víz, a rét,
a játék és az utazás,
ott rezdül a hangjukba’ még
a nagy élmény: a  nyaralás.
Ízelgetik a tegnapot,
a sok jót, mit a nyár adott.

Csipognak, mint a madarak,
zsibong tőlük a tanterem.
De csitt, csend lesz egy perc alatt,
ha tanítójuk megjelen.
Igen, a tanító belép
és megkezdődik a tanév.

Szeptember

Szeptember

„Szeptember, szeptember
sok – sok apró kis ember
indul első nagy útjára,
édesanyja bánatára.

Segítsd őket szeptember!
Sok – sok apró kis ember
meg ne fázzon, meg ne ázzon,
iskolába eltaláljon.”

*

K. László Szilvia

Szeptemberi csengőszó

Szól a csengő, vár az osztály,
Szedd a lábad, érj oda!
Szeptember van, fiúk, lányok,
Kezdődik az iskola.
Matekóra, testnevelés,
Ének-zene, olvasás,
Év végére alig fér el
Fejemben a sok tudás.

Szomorúfűz - A csillag végtelenben ...

Szomorúfűz

A csillag végtelenben ...

  https://www.youtube.com/watch?v=DCcavGWH_TQ

Dallamok a fényben,

az árnyban,

a lélek szárnyalásában,

a szemek tükrében,

a visszhangzó ritmusban

Az érintésben,

az érzékeny remegésben,

az őszi hervadásban

Bennem élsz,

Tebenned élek,

szárnyalunk ketten

a csillag végtelenben:

Keresve egymást, s a létet

Radnai István - Szerelem

Radnai István

Szerelem

mikor azonos voltam önmagammal
átjárt a szél előle erdők alá bújtam
mikor azonos voltam még önmagammal
kék szeme világított csalitos bokrok alól

mikor azonos volt önmagával szeme kék
és az égnél sötétebben világított izzott
és soha nem tehettem hogy önazonosságom
megmártsam az övében álom maradt
*
a kertektől távol sziklát emelt a szél
az éj feltárta barlangjait a Napnak
susogott a csalit karéjos száraz levelek
a mohazölddel feleseltek selymes rügyek
tárultak friss ághegyen mellbimbók
*
ha az égre leszálló felhők
vitorlákat bevonó hajók
s a kikötő a szerelem öble
felmered csupasz árbocom

felhőbe öltözöl ifjúi emlék
veled hajózik örök gyávaságom
nem mertem lemerülni a gyöngyért
tárt kagylók csábító vizébe
*
átlátszó a lég áttetsző a víz
valóság a szikla kökörcsin hamva
öledből kél pelyhét szél borzolja

hullámzik a szívem a part felé
felrohan kavicsot görget
csobban a csókja nedvesen
*
mikor azonos voltam önmagammal
s te azonos önmagaddal voltál
eggyé nem válhattunk a kétség

kiharapta közénk a szakadékot

Nosztromosz - Nincsenek szavak ...

Nosztromosz

Nincsenek szavak …

 https://www.youtube.com/watch?v=43G3RSis7ic

Bocsásd meg nekem…
Nem vagyok a szerelem bajnoka.
Nem terem bennem szóvirág,
színes lágy fényű csokra.
Nem suttogom éjjel-nappal neved
díszes szavakkal körítve,
nem öltöztetem, bódító illatfelhőbe. Nem…

Nálam ilyenkor nincsenek szavak,
hiába is kutatnám őket,
kacagva elsuhannak,
és ott hagynak egyedül… némán,
izzó szívem tüzében égve, bénán…
hogy mozdulni se tudjak,
csak remegve nézni téged,
hogy lásd… szememben lángol,
minden, mi most éltet.
Miattad újra érzek!
Tudom, mikor rám nézel
érted, szó nélküli üzenetem.

Mert te vagy új világom elszánt őre,
a csendem teremtője…

Paudits Zoltán - Álmok nélkül

Paudits Zoltán

Álmok nélkül

Álmok nélkül
a puszta lét,
üres semmi,
álmok nélkül
sosem lehet
szárnyat venni,
álmok nélkül
béna a tett,
gyönge a szó,
álmok nélkül
élni nem, csak
meghalni jó…

P. Pálffy Julianna - Van úgy ...

P. Pálffy Julianna

Van úgy…

… van úgy, hogy néha
nem gondoljuk át – mit
és mennyit veszíthetünk,
hogy nem bírunk többet,
hogy a fájdalomtól megtörhet
– a szívünk;
elborít egy érzés, a vágy és
mi mégis megyünk tovább,
vakon, némán és süketen,
behálózza a lelkünket is,
a csodaváró, könyörtelen
– gyötrelem;
hiába minden – tudjuk –
ajkunkon, az utolsó szó
még dadogva sem tör elő,
mit nem mond ki a férfi,
elvállalja, belehal, de megteszi
– a nő;
keserű a könny, a csókok
méze sem elég édes már,
a múlt fonalát fonjuk,
hogy legyen belőle, reményteli
– fénysugár;
fénye csalóka, csak hiteget,
ha elszakítjuk, emlékként él tovább,
mi szép volt egy szerelem hajnalán
– elmúlik – a szív kiszabadul,
s nem lesz soha többé
– rabmadár.

WINO - Kihasználtam!

WINO

Kihasználtam!

https://www.youtube.com/watch?v=ZVLEYerz5rc

Nehéz döntést hoztam,
Rád napokat, éveket áldoztam.
Neked írom ezeket a szavakat,
Vívódtam ezen sokat.
Dolgok melyek történtek,
Emlékeimen révedek.
Volt lehetőségem bőven,
Álltam kiskabátban esőben.
S mikor nap Neked ragyog,
Patakban egy béka vartyog.
Volt dolgunk látnivalóban,
Jártam képzeletben az udvarodban.
Ismerek minden követ,
Kihasználtam előnyömet.
Befejezem mondandómat,
Eldönt mindent a holnap, majd holnap.