Maszong József - Te vagy

Maszong József

Te vagy

Te vagy a napfény,
a Hold ragyogása,
mindent elsöprő
csókok varázsa.

Te vagy a tűz,
a lobogó-láng,
perzselő szerelem,
megannyi érzelem,
éji ragyogás.

Te vagy a kéz,
mi gyengéd, ölelő,
bánatot elsöprő,
örömet szerző.

Te vagy a menedék,
ha háborog lelkem,
az élet viharában
nyugalmam
kebleden lelem.

Szeles Csabáné - Novák László - Szerelmi ellenszer

Szeles Csabáné

Közös vers novak0411-el
Szerelmi ellenszer

Lélekszirten állok, alattam tátongó mélység
Szívem mit is érez ez itt a nagy kérdés
Néha nagyot dobban, máskor meg alig ver
Szerelem érzése okozza, hol van az ellenszer?

Pillantást mit vethetnék szemlesütve sem merem,
vak reggelbe nyár köszön, könnyel telt szemem,
forró vággyal ébredést, lét, fényképből mer
Szerelem érzése okozza, hol van az ellenszer?

Érzem létezik erő mi húz,messze távolba,
meseország kapuja nyit ma számomra,
lelkem édes mérge láthatatlan vegyszer
Szerelem érzése okozza, hol van az ellenszer?

Tárt karokkal várlak, meddig kell még várni?
Hazudni mindig szívemnek, hogy ne tudjon fájni
Kérve kértem sorsom, ne legyen kegyetlen
Szerelem érzése okozza, hol van az ellenszer?

Kéz a kézben álmoknak ösvényén járunk,
Vágyaink szélmalom harcát vívjuk s várjuk,
Szerelmünk szikrája lángra lobbanjon újra, ezerszer,
Szerelem érzése okozza, hol van az ellenszer?

Antalfy István - Virágzanak a magnóliák

Antalfy István

Virágzanak a magnóliák.

Hol szemetelő,húst esőben
bontakozott ezernyi virág,
a botanikus kertben immár
virágzanak a magnóliák.

Akkor is sötét volt az ég.
A fellegek fenn csúnya lilák.
a botanikus kertben akkor
még nem nyíltak a magnóliák.

Akkor, a könnyező esőben
ott sétálgatott két vén diák.
Akkor még nem nyíltak, de most már
virágzanak a magnóliák....

Radmila Markovic . Gyere kedves

Radmila Marković
Gyere kedves

A levegő
pasztell színe
felforralja
érzékünket.
Vággyal telített
test és lélek,
gyere kedves
itt vagyok,
érzed Te is
a kör körülötti
illatot,
ha most
eggyé
válunk,
forogni fog
körülöttünk
majd a
kozmosz
mi akkor is
egymás
illatával
bódulattal,
kéj virágban
sikoly után
újból szívjuk
az illatot.

Zsiga Lajos - Választani még lehet ...

Zsiga Lajos

választani még lehet…

múlt kövein,
zöld mohás mosoly,
kitapasztott rések,
az emlékfalakon.
zeg - zugas bokrokra
felaggatott
ki nem mondhatatlan
mondatok, árva zongorán
részeg billentyűk,
én némán hallgatok.
ki játszana rajta bárgyú dallamot,
mikor reszkető kezekkel
összekulcsolják a világot.
tengernyi örömkönnyekben
áztatja lábát a féktelen düh,
bánatért küzd… sátán katonája
ki az alkony homlokára
hatágú csillagot süt.
talán rossz az útirány,
választani még lehet,
hit forrása… vagy a sátáni kút
ledöntve Mózes tábláit,
ítéletet kiáltva Istenhez,
a gondolat láng ösvényein.
így az ember fia hová jut?
a szent sereg harcra ébred
s minden mi a földön rossz,
gyalázat, alázat… test, s szellem,
kigyomlálva végre szabad lesz.

Szabolcsi Erzsébet - édes-bús ízekkel

Szabolcsi Erzsébet

édes – bús ízekkel

Számban édes-bús ízekkel,
fülemben gyöngyös nevetéssel,
kezemben szikrák melegével,
lelkemben érzések erejével
tapintok hűs árnyékokat,
hallgatok bennem szóló dalokat,
érzem múlt csókok zamatát,
tegnapomat élem, nem a mát..

Szomorúfűz - Csillagfényeket gyújt

Szomorúfűz

Csillagfényeket gyújt

Az égbolt, s az éj sötét mélykék

Pihen  a kert, erdő, patak, rét

Ezüst fényt vet fölöttünk a holdfény

Árnyékok úsznak, lágyan ringanak

Csillagfényeket gyújt a horizont

Ősi harmónia felettünk az éjben

Lelkünk együtt szárnyalása,

röpte a végtelenben.

Fazekas Miklós - Az éjszaka lányai

Fazekas Miklós

Az éjszaka lányai

Éjszakának három lánya,

Mindháromnak gyöngy ruhája

Fodrozódik, jelre várva,

Kedvesét így megtalálja.

Elsőként jő Édes Alkony,

Bíbor láng Éjszakaparton,

Ezer ifjú kéri, vágyja,

De övé a Hold sugárja.

Másodiknak jő az Éjfél,

Csillagpillék ezüst fényén,

Csillagfény az Ő kedvese,

Átöleli szerelmese.

Harmadikként jő a Hajnal,

Csókolózik madárdallal,

Felkelő Nap párja neki,

S, hogy más ne lássa, elégeti…

Pásztor Piroska - Az éjszaka csendje

Pásztor Piroska

Az éjszaka csendje

Fáradt csendet szitál a méla est,
a szél sem rezdül, enyhet adni rest,
az éj oson, kormot fúj a tájra,
csillag még nem gyúlt, a Hold oly árva.
Jó ez a csend, ez a hűs nyugalom,
már fényszemek nyílnak a házakon.
Pihen a test, és pihen a lélek,
csak távolról hallik egy bús ének.
Sejtelmes erdő mélyén piciny tó,
nádasból nem hallatszik békaszó,
vizébe csüng egy szomjas fűzfaág,
fátylát teríti rá a némaság.
Sötét tükörként fénylő habokban
a fáradt Hold megmártózik halkan,
keskeny sarlóját benne ringatva,
hosszú út csillagporát lemossa.

Fridli Zoltán - Létrát állítok

Fridli Zoltán

Létrát állítok

Létrát állítok, mi a tiszta semmiig felér,
Mert a semmi még olyan ártatlan, bűntelen,
Nem irigy, se önző, vásott, sem feslett,
Mind feljuthat, kinek lelke már elesett.

Létrát állítok tisztátalanság közepébe,
Jobb lesz tán e zavaros világ tőle,
Hisz bájolog a hazugság miben élünk.
Nem ezt akarjuk, nem ez a mi létünk!

Létrát állítok a kiégett holnapoknak,
Magam lenn maradok, vadrózsákat oltok,
Hogy a holnapok szebbek legyenek,
Éhezők is lágy kalácsot egyenek.

Létrát állítok, jó magasat, figyelmeztetőt.
Sok, túl sok már a mocsok s háború!
Fekete, fehér barátsággal kezet fogjon,
Létra fokán, olajágas zászló lobogjon.

Létrát állítok magányosoknak,
Elkeseredett, befásult embereknek,
Létra fokain állva friss levegőt szívjanak,
Az élet könyvébe újra csodaszép lapokat írjanak.

Kiss Angéla -

Kiss Angéla

Szendergés

Álmosan kócoló hűvös éji szellő
fázósan betakar lebbenő fényével.
Míg a lendülete csipkézi, a felhő
lángokba hull a sejtelmes énjével.

Röpke fény a végtelenben szárnyal
eltűnődve a lassító kavicsos úton.
Párás hold színes emlékfoszlánnyal
lopakodik a már mozdulatlan tájon.

Piheláncok átfonják a szenderülni
kész, gondjait feledő békességet,
álomtengerében csendben elmerülni
míg frissen kelhet szökkenésében.

Koszpek Ferenc - Becsapott érzékek

Koszpek Ferenc

Becsapott érzékek

Nem szerethetsz, míg illatomat
Feléd nem fújta a szél,
míg szemedben sír, ragyog a
Remény, mely újra alél,
ha fáradt fényét elfedi a feledés,
és jószándékkal fátylat borít
ma rá a kék ég. Egyszeri, csak csenevész
Érósz ágyék-dal: száz alkony hív...

.kaktusz - A valódi én

.kaktusz

A valódi én

https://www.youtube.com/watch?v=PtfxNGgSpDs

Tudod arra gondoltam,
még az amúgy rossz gyermek is,
(ha szeretne nagyon valamit)
képes mutatkozni jónak,
igaz, csak ideig óráig,
a jómutatásra
csak addig képes, amíg
a vágyott tárgy
az övé nem lesz...
s amikor az ember felnőtté válik,
már hosszabb időre is tudja
valódi önmagát elrejteni,
ha az rejtegetni valóan rusnya,
(a mestert a gyakorlat teszi)
ha szimpátiát, szeretetet akar
vetés nélkül aratni...
de örökre nem lehet viselkedni,
ha egyszer a képmutató
a vágyott kincset megszerzi,
azt sajátjának könyveli,
az már kipipálva.
akkor már képmutatásra
nincsen szükség,
mintha egy szelep kinyílna,
kíáramlik a valódi "én",
ami a szeretetet,
a bizalmat megfojtja:
mikor már azt hiszi,
övé a vágyott játék,
a szeretet örökre sajátja,
vele azt tehet, amit akar,
bíznak benne feltétlen:
pedig a bizalmat,
a szeretetet sokszor
könnyebb elveszíteni,
mint megszerezni.

2015. április 13.

Gubcsi Lajos - Szabad szavak

Gubcsi Lajos

Szabad szavak

VÁRJ, vérzek, ébressz, érzek,

VÉR, patak, a szép megmarad,

VALÓ: hó az égig, maró, gúny sérülésig.

VÁGTA, fel a Napra, duhaj, víg dalokra,

VÁGY, akaszd a csillagodra, zuhanj a szabadba,

VILLÁMKÉNT érte égtél, most törik a fény, itt az éjfél

Remegő lélekkel

Reszkető hangon

Rengő kebleken

Ringató karodon

Pedig jó lettél volna már

Némán szól tovább a szám

Kihajt a virág, meghajlok én is

Álmod visszahúz, ébredek mégis

Kandrács Róza - Emlékszel

Kandrács Róza

Emlékszel

Emlékezz a jóra,
ne mindig fájóra.
Voltak szép napok,
szerelmes hajnalok.
Csókok íze itt ég,
megfáradt ajkamon.
Karod ölelését
érzem a vállamon.
Emlékszel?
Hányszor mondtad,
szeretsz?
Soha el nem feledsz.
Hányszor sírtál,
mikor én daloltam neked.
Repültünk az úton,
hajunk tépte a szél.
Kacagásunk akkor
az égig is felért.
Szerettünk a réten,
hűvös erdő mélyen.
Folyónak vizében,
kis patak medrében.
Nem számított semmi,
csodás volt az élet.
Emlékezz, hisz ez volt
olyan nagyon régen.