Kandrács Róza
Emlékszel
Emlékezz a jóra,
ne mindig fájóra.
Voltak szép napok,
szerelmes hajnalok.
Csókok íze itt ég,
megfáradt ajkamon.
Karod ölelését
érzem a vállamon.
Emlékszel?
Hányszor mondtad,
szeretsz?
Soha el nem feledsz.
Hányszor sírtál,
mikor én daloltam neked.
Repültünk az úton,
hajunk tépte a szél.
Kacagásunk akkor
az égig is felért.
Szerettünk a réten,
hűvös erdő mélyen.
Folyónak vizében,
kis patak medrében.
Nem számított semmi,
csodás volt az élet.
Emlékezz, hisz ez volt
olyan nagyon régen.
ne mindig fájóra.
Voltak szép napok,
szerelmes hajnalok.
Csókok íze itt ég,
megfáradt ajkamon.
Karod ölelését
érzem a vállamon.
Emlékszel?
Hányszor mondtad,
szeretsz?
Soha el nem feledsz.
Hányszor sírtál,
mikor én daloltam neked.
Repültünk az úton,
hajunk tépte a szél.
Kacagásunk akkor
az égig is felért.
Szerettünk a réten,
hűvös erdő mélyen.
Folyónak vizében,
kis patak medrében.
Nem számított semmi,
csodás volt az élet.
Emlékezz, hisz ez volt
olyan nagyon régen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése