NOVEMBER – SZENT ANDRÁS HAVA – ŐSZUTÓ
– ENYÉSZET HAVA
A november
a kilencedik hónap volt a rómaiaknál ("novem" = kilenc).
A "novem" a görög "ennea", "enneva"
származéka, ez viszont a "neosz-neá"-ból eredt, s ez azt
jelenti, hogy "új, félig felnőtt, tapasztalatlan" - eléggé
plauzibilis megjelölése a jobb kéz gyűrűsujjának.
Az
őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb. A
szántóföldekről betakarítják az utolsó terményeket is, és a hónap vége már a
báloké. Az első hó is november vége felé szokott leesni. A falun élő,
gazdálkodással foglalkozó emberek ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal
foglalatoskodnak.
*
Népi
megfigyelések:
- ha Mindenszentek napján hó esik, nem olvad el márciusig
- ha Mindenszentek napja nedves, lágy telet várhatunk, ha pedig száraz, úgy kemény tél következik
- ha Katalin kopog, a Karácsony locsog
- Márton olykor fehér lovon jár
- ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál
*
Népi
mondóka
Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,
Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.
Szent Erzsébet-napja
Tél elejét szabja,
Az András-napi hó
A vetésnek nem jó.
*
Mit
jövendöl a 100 éves naptár?
Hosszú és kemény tél következik, ha október hideg volt, és második felében délnyugatról keletkezett viharok voltak, ha a madarak ősszel kövérek, ha sok komló, makk, és keménymagú gyümölcs termett, ha november hó száraz és nem fagyos.
A
meteorológusok Őszutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint
Enyészet havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Disznótor hava
elnevezést használták novemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig
Szent András hava. A Nap a Nyilas jegyébe lép.
A horoszkóp
csillagjegyei közül az alábbiak esnek a november hónapba:
Skorpió (október 23 –
november 21.) és
Nyilas (november 22 –
december 21.)
November folyamán a
Nap az állatöv csillagképei közül a Mérleg csillagképből a Skorpió
csillagképbe, majd a Kígyótartó csillagképbe lép.
November minden évben
a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év márciusa, és a szökőévek
kivételével a február is ugyanazon nappal kezdődik, mint a november.
Jeles napok
November 1. –
Mindenszentek napja.
November 2. –
Halottak napja.
Azoknak az ünnepe,
akikről név szerint nem emlékeznek meg. A IX. századtól kötelező ünnep.
Városban és falun egyaránt a halottainkra emlékezünk meg ezen a napon, akik
felé gyertyagyújtással fejezzük ki tiszteletünket. A néphit szerint a halottak
hazalátogatnak, ezért szokásban volt terítékkel várni és kenyérrel, vízzel,
sóval „kínálni” őket. Ezen a napon a munkát is tiltották, nehogy megzavarják a
holtak nyugalmát.
November 11. – E
napra esik Márton napja.
Emlékét az i.sz.
316-ban, Pannóniában született tours-i püspök emlékének szentelik, aki a
legenda szerint a püspökké választása elől a ludak óljába bújt, de azok
gágogásukkal elárulták őt. A XIV. századi krónikák szerint a jobbágytartozás
lerovása is erre a napra esett. A földeken is befejezték a munkákat, melyeket
ki-ki erejéhez mérten nagy lakomával ünnepelt meg. Az ünnepi asztal
elmaradhatatlan fogásaként a töltött liba mindig ott szerepelt. Úgy tartották,
hogy „Aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik”. A jó ropogós libacomb
mellé pedig mi is eshetne jobban, mint egy jó pohár újbor.
A népi hiedelem
szerint november 11. a
tél eljövetelének a kezdete. Ezért is van, hogy a vacsorán elfogyasztott liba
csontját jóslásra is alkalmazták: ha fehér és hosszú a liba csontja, akkor havas
lesz a tél, ha barna és rövid, akkor sáros.
November 12. –
Megkezdődik a 40 napig tartó böjt.
November 19. - Árpád-házi
Szent Erzsébetre (i.sz. 1207-1231) emlékezünk e napon, aki a legenda szerint
gyakran vitt élelmet a szegényeknek. Ennek híre édesapjának, II. Andrásnak a
fülébe is eljutott, ami miatt egy alkalommal kérdőre is vonta lányát. Erzsébet
válaszul csak annyit felelt, hogy az ő köténye bizony rózsákat rejt, s nem
élelmet. És ekkor csoda történt. Mikor a kötényét édesapjának megmutatta, abból
rózsák potyogtak a földre. A népi hagyomány szerint, ha Erzsébet megrázza
pendelyét, akkor leesik az első hó.
November 25. - Az
Alexandriai Szent Katalin
a IV. században élt,
a tizennégy segítő szent egyike. Bölcsessége és Istenbe vetett tiszta hite
miatt tisztelték őt annyian. A házasságra vágyó lányok védőszentje. Napjához
férjjósló hiedelmek kapcsolódnak. Így például a vízbe tett gyümölcság, ha
kizöldül karácsonyig, akkor a lány közeli férjhezmenetelét jósolta. Ez az ágat
katalinágnak is nevezik.
A népi szokások
szerint a pásztorok e napon hajtották ki az évben utoljára a csordát. Mivel e
naphoz közel esik Advent első vasárnapja, ezért ekkortól már nem rendeztek
bálokat, táncmulatságokat, lakodalmakat. A népi időjóslásban, ha Katalin napkor
fagy, akkor karácsonykor eső várható, ha Katalinkor esik, akkor fagyos karácsonyunk
lesz.
November 30. - Szent
András apostol és vértanú napja.
A néphit szerint a
legjelentősebb házasságjósló és varázslónap. Az e naphoz köthető praktikákat a
lányoknak többnyire magányosan és titokban kellett elvégezniük. Például
böjtöltek, vagy a párnájuk alá férfi ruhaneműt rejtettek.
Az András naphoz
legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja, mely egyben az egyházi év
kezdete. A nép Andrást házasságszerző szentnek tartja, ami talán annak
köszönhető, hogy a pap az első adventi vasárnapon sorolja fel az elmúlt egyházi
év eseményeit, így a házasságkötéseket is. Magyarországon e napon kezdték meg a
disznóölést és disznótorokat is, melyek egészen farsang végéig eltartottak.
Kert – November
Az őszi hónapok közül
általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb. A szántóföldekről
betakarítják az utolsó terményeket is, és a hónap vége már a báloké. Az első hó
is november vége felé szokott leesni. A falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek
ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodnak.
A késő ősz minden
évben a kerttől való elbúcsúzás ideje. A nyári vegetációnak már csak a
nyoma látszik, az első fagyok után pedig végérvényesen beköszönt az őszi
hangulat.
Az év vége felé járunk,
ilyenkor, ha van is tennivaló a kertben, az nem túl látványos. Ennek ellenére
kertünk jövő évi pompája és termése nagyban függ ettől az időszaktól.
A november az őszi
mélyszántás és kertásás utolsó hónapja.
November végére a
gyümölcsfák és a lombhullató díszfák, díszcserjék már mélynyugalmi állapotban
vannak, így az aktuális metszések elvégezhetők rajtuk.
Fagymentes időben még
ültethetünk szabadgyökerű gyümölcsfákat, díszfákat és cserjéket.
Novemberben még akad
tenni való otthonunk környékén. Aki kertes házban lakik az tudja, a kertet elő
kell készíteni a télre. Fontos a lehullott levelek összegyűjtése, vízteleníteni
kell a kültéri csapokat, nehogy elfagyjanak a tél idején. A gyümölcsfákról el
kell távolítani a rajta maradt leveleket, gyümölcsmúmiákat, mert fertőzés
forrása lehet. Ebben a hónapban értékeljük legjobban az örökzöld növényeket,
amelyeket az évek során ültettünk. Azonban vannak olyan növények, amelyek hűvös
helyen átvészelik a telet ilyen, mint például a muskátli, a leander és a
citrus félék...A fűszernövényeket be tudjuk vinni a lakásba, ha nem is
maradnak meg tavaszig, még sokáig élvezhetjük ételeinkben kedvező hatásukat. A
belső ablakpárkányon cserépben is elfér a bazsalikom, petrezselyem,
metélőhagyma, kakukkfű, a babér.
November elején, amíg
a fagyok nem jönnek, a természet bámulatba ejtő, színes levelekkel kápráztat el
minket. Lassan elhagyja az októberi színpompát. A kellemes, simogató őszi
napfényt, fagyos hajnalok és ködös reggelek váltják. Már a tél is megmutatja
magát egy-egy hószállingózással, ritkábban tartós havazással.
Télen nem minden
madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Ne feledkezzünk meg
a madarak etetéséről! A ház körül gyakori madarak emberi segítség nélkül
is átvészelik a telet, ám az etetés nagy könnyebbséget és biztonságot jelent
számukra, de csak akkor, ha az etetést folyamatosan, egész télen
végezzük. Sivár kertünkbe életet hoznak és tavaszig rengeteg élménnyel
ajándékoznak meg minket!
Nagyon sok
szeretettel köszöntjük
e hónap
szülötteit,
névnaposait.
Sok boldogságot
kívánunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése