Október – Mindszent hava – Őszhó – Magvető hava
https://www.youtube.com/watch?v=ubzaufPFOu8
A római naptárban csak sorszámneve
volt, mivel a nyolcadik volt a sorban. Elnevezése a latin octo szóból
származik, melynek jelentése nyolc.
Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak.
A népi kalendárium Mindszent havának nevezi, igaz, hogy Mindenszentek ünnepe már a következő hónap első napjára esik. Máskor is előfordul, hogy az adott hónapban kezdődő csillagjegy időszakának jeles napja kapcsolódik a hónaphoz, bár maga az ünnepnap kiesik a naptári időszakból.
Az Arvisurák szerint Magvető hava, hiszen az őszi vetés ideje ez a földeken.
A 18. századi nyelvújítók szerint az október: mustonos. Hiszen az október a szüret hónapja a vele járó ünnepségekkel-mulatságokkal együtt. A korai fajták szedését ugyan már szeptemberben elkezdik, de az „igazi” szüretet Teréz indítja 15-én. A tokaji aszúszőlőt pedig hagyományosan csak október végén, 28-án kezdik szedni: „Akár haszon, akár kár, Simon-Júda a határ” – szól a hegyaljaiak régi törvénye...
Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak.
A népi kalendárium Mindszent havának nevezi, igaz, hogy Mindenszentek ünnepe már a következő hónap első napjára esik. Máskor is előfordul, hogy az adott hónapban kezdődő csillagjegy időszakának jeles napja kapcsolódik a hónaphoz, bár maga az ünnepnap kiesik a naptári időszakból.
Az Arvisurák szerint Magvető hava, hiszen az őszi vetés ideje ez a földeken.
A 18. századi nyelvújítók szerint az október: mustonos. Hiszen az október a szüret hónapja a vele járó ünnepségekkel-mulatságokkal együtt. A korai fajták szedését ugyan már szeptemberben elkezdik, de az „igazi” szüretet Teréz indítja 15-én. A tokaji aszúszőlőt pedig hagyományosan csak október végén, 28-án kezdik szedni: „Akár haszon, akár kár, Simon-Júda a határ” – szól a hegyaljaiak régi törvénye...
*
Népi megfigyelések
ha októberben a hónap
elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz
az októberi zivatar
szeszélyes telet jelent
sok októberi eső,
termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél
ha meleg október
hónapja, hideg lesz a február
ha októberben fagy és
szél van, úgy január hónapja enyhe lesz
Október 23-án, a mind
korábbi sötétedés miatt, az "Októberi Jánosok" jelezték faluhelyen a
konyhából a szobába való beköltözés idejét, az immár állandó esti
szobavilágítás kezdetét. A meteorológusok Őszhó-ként tartják számon, a régi
Székely-Magyar naptár szerint Magvető havának nevezik, eleink a Halak hava
elnevezést használták októberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig
Mindszent(ek) hava. A Nap a Skorpió jegyébe lép.
*
Népi mondóka
*
Népi mondóka
Leodegár, hogyha lombhullató,
Örülj! a jövő év páratlan jó.
Orsolyakor takarítsd be
káposztádat.
Simon, Juda hóval tömi tele szádat.
Ha megdurvul a nyúl szőre,
siess fáért az erdőbe.
*
A horoszkóp
csillagjegyei közül az alábbiak esnek októberre:
Mérleg (szeptember 23
– október 22) és
Skorpió (október 23 –
november 21).
Október folyamán a Nap
az állatöv csillagképei közül a Szűz csillagképből a Mérleg csillagképbe lép.
A szökőévek kivételével az október a hét
ugyanazon napjával kezdődik, mint a január.
*
JELES NAPOK
Október 9: Dénes
napján,
ha északról fúj a szél
és ragyognak a csillagok, akkor kemény telünk lesz. Ha viszont nyugatról fúj és
az ég egy kissé felhős, akkor enyhe télre és korai tavaszra számíthatunk.
Október 15: Teréz
napja
szüretkezdő nap volt
Baranyában, a Balaton szőlőtermő vidékein és Egerben is, hol Teréz-szedésnek
hívták a szüretet. A korai szőlőfajtákat már szeptember végén elkezdik
szüretelni.
Október 16:
Baranyában úgy tartják, hogy Gál napjától
kezdve érik a makk,
ami a sertések kedvelt eledele volt. A halászatból élők ezen a napon tartották
az utolsó nagy halászatot, mert ezután a halak a folyómeder mélyére ássák
magukat, így halat fogni már nem lehet.
Október 21: Orsolya
napja
időjósló nap. Úgy
tartják, ha ezen a napon szép az idő, akkor az egészen karácsonyig enyhe marad,
ha szeles, akkor bizony szeles lesz egész karácsonyig. A Somló vidéken ekkor
kezdik meg a szüretet a népek.
Október 26: a Dömötör
napját
juhászújévnek is
nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászokkal és fizették ki
bérüket. A Hortobágy környéki pásztorok nagy mulatságokat rendeztek tánccal,
birkapaprikással Dömötör napján, amit juhászbálnak neveztek. A telet jósolja
Dömötör napja is, ha ekkor hideg szél fúj, akkor kemény télnek nézünk elébe.
Október 28:
Simon-Júdás napján
hagyományosan ezen a napon
kezdődik Tokaj-Hegyalján a szőlő szüretelése, mely a szőlőszedés utolsó
napjához kapcsolódik. A népi megfigyelés szerint, ha ettől a naptól egészen
Márton napjáig szép az idő, akkor a jövő évi termés jó lesz.
Kert – október
Szüret
A kisebb szőlőkben a család ma is meghívott segítőkkel szüretel. A házigazda, a tulajdonos vendégül látja a szüretelőket étellel-itallal, a szőlőből, mustból kóstolót vihetnek haza. Bortermő vidékeken nagyobb szabású mulatságokat, szüreti felvonulásokat rendeztek. A 16-17. században a szüret idejére a törvénykezést is beszüntették. A 19-20. század fordulóján a szüreti felvonulásokat, akárcsak az aratásiakat, miniszteri rendelettel egységesítették és szabályozták, mintául véve a 18-19. századi uradalmi szőlőmunkások szokásait.
A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához, a végzéshez kapcsolódtak: az uraság megkötözése; szüreti koszorú elkészítése; a koszorúvivők leöntése vízzel; az uraság köszöntése verses rigmusokkal; a legjobb szedők megajándékozása pl. kendőkkel; végzéstánc; mulatság.
A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött. Szent Mihálytól (szeptember 29.) Simon-Júdás (október 28.) napjáig. Az Alföld több vidékén Szent Mihály napkor kezdték a szüretet. A Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia (október 15.), a Balaton és Kőszeg vidékén Orsolya (október 21.), Tokaj-Hegyalján Simon-Júdás (október 28) napján.
Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások (részlet)
*
Kerti kalendárium
Október a kertben az
év talán legszínesebb hónapja – a régi magyar naptárakban a Skorpió, illetve a
Mindszent hava elnevezéssel szerepel, utalva az utolsó dekád csillagászati
eseményére: a Nap a Skorpió csillagképbe lép és figyelmeztet Mindszentek ünnepének
közeledtére.
Már csípősebbek a
hajnalok, déltájban azonban, mint a jelen példája is mutatja, még
visszacsalogatja a kellemes napfényt, ezáltal is jobb kedvre derítve a
szüretelőket és a magvetőket. A népi jövendölések szerint az októberi zivatar
szeszélyes telet vonz, vagy a sok októberi csapadék decemberi szelet hoz, míg
ha meleg az október, csikorgó lesz a február.
A növények vegetációs
időszakuk végéhez közelednek, mi pedig ez évben utoljára rugaszkodunk neki a
kerti munkáknak, melynek hasznát már csak a jövő évben élvezhetjük. Ez az
időszak még kiválóan alkalmas arra, hogy örökzöldeket, díszcserjéket
telepítsünk, trágyázzunk, eltároljuk terményeinket, valamint a közelgő fagy
ellen védekezzünk.
*
Sok szeretettel köszöntjük e hónap
szülötteit,
névnaposait,
ünnepeltjeit!
Sok boldogságot kívánunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése