Szomorúfűz - Új ébredés ..

Szomorúfűz

Új ébredés …

https://m.youtube.com/watch?v=D6osjG4henA

A szívekben új remény

A természet új életre kél,

Nő a fű, milliónyi kis levél,

Zöldbe boruló új ébredés

Ébredezik a természet.

Tavaszi fények vágják el a felhőket, azúrkékre festve a horizontot.

A hideg, csípős reggeleket enyhélő nappalok követik. Friss illatok töltik meg a levegőt.

Remény ébred a szomorú szívekben is, - ujjongva a tavasznak.

Az azúr égbolton fehér bodorfelhők úsznak, a fátylakon át fénybe öltöznek az örökzöldek.

Rigóének zeng a végtelen óceánon át, a tavasz kedves mosolyával élénkülő,

friss, vidám színek beleszeretve az ébredésbe, - új dallamokat szülve

Ódor György - Új tavasz

Ódor György

Új tavasz

Januártól áprilisig
fagyok, olvadok, bomlok
s az ablakban,
ahonnan féltve nézel engem,
egyre szebb a csillag szemedben.

Felrepül egy kismadár
feléd, fel, csicseregve
és virágszirom
tollacskája megmosolyogtat.
Elfelejted a hideg múltat.

Az ég alja rózsaszín,
szél közeleg, oly langyos.
Rajt lépkedek
ezen a megváltozó időn
s felnézek hozzád, reszketőn.

Nagy Horváth Ilona - Zafír

Nagy Horváth Ilona

Zafír

S hogy hangod is
megölted bennem.
enyém a csönd:
csillagok messze hallgatása,
méltósággal kerengő
világegyetem,
spirális semmibeforgás,
levelek nesztelen
bomlása,
s ahogy szalad
észrevétlen fű közt a bogár.
Lélegzem,
veled ünneplem új,
nélküled-magam.

Engem láss, ez a minden,
darabom légy,
magam kiszakadt húsod -
tépett széleink mentén érdes
varvirágok nyílnak,
apró csokrokba
szedett egykori csókok
fakult csodái.
Most tekinteted
torpanás nélkül suhan
sejtem titkai közé,
sovány íriszem meg se látva,
ha érintenél,
átzuhansz határaimon,
lélek vagyok, semmi több.
Itt állok dobogva,
halhatatlan, árva lüktetéssel,
s visszavágyom,
mikor semmi lehettem
súlyod alatt,
és nyögve haraptam a szád,
embermód vegyültünk,
egymásból kitagadott
angyalok.

Horváth István - Vallomás és semmi más

Horváth István /Pityu/

Vallomás és semmi más

Te vagy az a rózsa,
Ki a tavaszt elhozta.
Gyöngy szemeidben,
A szó forrón libben.

A hajnali sóhajba
Harap vörös ajkad,
S csak bűvöl engem.
Lelkem el ne engedd!

Molnár Szilvia - Menedékkereső

Molnár Szilvia

Menedékkereső 

https://m.youtube.com/watch?v=h59-zzckWdE

próbáltam illatba,

citromosba fojtani

mégis megmaradt

próbáltam tulipánfejbe

gyömöszölni

szuggerálva

szép bibéjét

mégis megmaradt

próbáltam szomorúfűz

ágán lóbálni

mégis megmaradt

próbáltam pillangó

szárnyán fellegek

felé röptetni

mégis megmaradt

próbáltam korhadt

faág odvába dugva

termeszek étkének adni

mégis megmaradt

és száguld velem

véremből kilüktet

égre spriccelve

cikkcakk-villámol

olthatatlanul:

engedj Magadhoz

Németi Csaba - Nem hitt el az Úristen

Németi Csaba Levente

Nem hitt el az Úristen

Nem hitt el az Úristen,
Mert nem találtam szivárványt.
Nem akartam más lenni mint más,
Jobb a jobbnál, hősebb a hősnél,
Bölcsebb a bölcsnél, szentebb a szenteknél.
Hittem, hogy tiszta a lelkem!
Nem találtam a tiszta lelket.
Nem hitt el az Úristen.
Átok voltam, átok vagyok, átok leszek,
Élettáncot járó ördöglovag,
Örök parancsolatok megszegője,
Istent, anyát, embert tagadó gyilkos szerető.
Éltetőm lesz a gyűlölet, csalom felebarátomat,
Gőgös, kapzsi, felmagasztalt, imádkozva szobrot faragó,
Napot bűnnek szentelő.
Rám borul majd, vöröslelkű asszonyok fehér köpenye.
Mindez egy pillanat műve lesz.
S a bűn vérétől megtisztulva jön a másik pillanat,
S könyörgök majd:
Higgy el Istenem!
S halok majd mint szented.
Lesz utánam mi volt előttem:
A végtelen változás.

Jószay Magdolna - Tavaszi romantika

Jószay Magdolna

Tavaszi romantika

https://m.youtube.com/watch?v=II1QxAO88fo

Lábam elé hull az alkonyat.
A Nap szép lassan elszendereg,
lila felhőcsík mögött már épp csak dereng.
Most lenne jó rigófüttyös fák alatt
hazafelé bandukolni veled.

Tavaszi szellő lengedez
a pergő hétköznap romjai felett.
Könnyedén mesélnénk s szőnénk
egyszerű, de színes álmokat,
halkan megzendíthetnénk szíveinkben
a szunnyadó harangokat.

Megállnánk a gesztenyevirágok alatt,
rám néznél, én hozzád szelídülnék csendben,
s a természet iránti békés alázattal
mélán adóznánk, csendes ámulattal
a lustán előtűnő, ezüst teliholdnak.

.kaktusz - Mosolyt csalva ...

.kaktusz

Mosolyt csalva …

https://www.youtube.com/watch?v=FBuckMSZNwY

Tudod arra gondoltam,

ha egyszer a virágok

világra szóló bált tartanának,

és ha ott a kényes, igényes rózsa lenne

a bál szemet kápráztató királynője,

a hóvirág pedig olyan győztese,

aki előtt minden virág tisztelettel fejet hajt,

hiszen ő tisztának megmaradva,

háború nélkül győzte le

a legzordabb, a legkegyetlenebb telet,

ő lenne a virágok között

leggyengébben is a legerősebb,

akkor az ibolya

egy olyan virágáruslány lehetne,

aki a figyelmet szerénységével,

halk szavával,

csodás illatával,

szépséges színével vonná magára,

amikor a bálterembe belépne,

egy pillanatra a levegő is megállna,

a zene is megnémulna,

ő pedig csendesen, kedvesen,

minden virágot ismerősként üdvözölne,

hisz ő egy olyan kicsinyke virág,

aki igénytelenségével

megél a világ szinte bármely táján,

elég neki, ha van föld, és víz is van,

a legtávolabbi,

legszegényebb vidéken is

mosolyt csalogat kedvességével

a fáradt vándor szívébe.

2010. márc. 22.

DPanka - Egy csepp

DPanka

Egy csepp

Szikra fények
múlt jövője
borús felhők
mosoly völgye.

Hálát rebeg
egy esőcsepp
szabadon hullt
nehéz kőre.

Kinyílt a tér
börtönében
csillagot lelt
éj sötétje.

Maradjon meg
így is csendben
ábránd-álma
szép füzérben.

Végh Sándor - Mondd miért?

Végh Sándor

Mondd miért?

Válasz, ha van, elillant,
úgy, ahogy bíborlepke
csókolja őszi csokromat,
miközben őseim emlékeit
nevetve ordítja le az őszi nap!

Hajlít hát oda tükörkép oldalad,
hogy mindenki él valamiért.
Sírkertek emlékei feszülnek bennem,
keresztek árnyékai kicsiny pillanat,
Anyám virágcsokrokat osztogat!

Emlékszem rájuk, mindenkire,
mély, és nehéz, gaz elleni sóval
hintett föld, a munka, a kérges tenyér,
nagyapám lisztjétől fehér a malom,
fürdőzik a vályogtóban néhány legény.

Még áll a 100 éves téglagyári
kémény, erős, ipari emlékezés,
csak esetleg nem tudja,
hogy rossz mérlegre tette
minden felejthetetlen tétjét?

Egy cérnaszál, egy kabát,
- pedig Apám úri szabó volt -,
az a szál elszakadt, egész nap
kiált a hiány, egy pofon
most jól jönne Tőled, Apám!

Siktár Éva - Dalold él'ted himnuszát!

Siktár Éva

Dalold él’ted himnuszát!

Elköszönni sosem könnyű,
lezárva egy korszakot,
amikor a fű még zöldül
úgy várni a holnapot!

Holnap, 'mikor a ma már múlt,
elhagyni egy miliőt,
a lelkekben csak vihar dúlt
kísérteni az időt!

De amikor meg kell tenni,
visszanézni nem szabad
bölcs embernek kell ott lenni
akkor, ha a lélek szakad!

Úgy érezzük, nincs itt tovább,
nincs helyünk e világban
utadat most el ne odázd,
keress mást, 'miben vágy van!

Hagyd a múltat a zöld füvet,
máshol rózsa virágzik,
felgyújthatod ott a tüzet,
feledd el, hisz nincs más itt,

csak csupán a szomorúság,
ne vedd át a ritmusát,
van még másban is orvosság
dalold él'ted himnuszát!

Leleszi Balázs Károly - Hogy nagyra magasodjál ...

Leleszi Balázs Károly

Hogy nagyra magasodjál…

Hogy nagyra magasodjál, légy egész.

Légy önmagad.
Az élet túl rövid ahhoz, hogy bármi más légy.
Isten csak akkor áldhat meg, ha már megváltott,
Ha a hitet megtartod, és ha hű szívvel elkötelezed
Magad arra, amire Ő elhívott. Ha ezt teszed,
Akkor minden mozdulatodon
Napfény ragyog majd, mert te már az egekben lakozol.

Primerose - Legyen tied ...

Primerose

Legyen tied …

https://m.youtube.com/watch?v=II1QxAO88fo

Mikor reggel felkeltem
Nap sütött a lelkemben
Kertjében a fenyvesen
Gerlék búgtak szerelmesen

Kint, hó van épp a párkányon
Bent, virágok nyílnak száz ágon
Pille röppen piros sziromra
A szirom libben e súlytól inogva.
Pacsirta hangja messze száll
Őzike nézi, rá csodál
Csicsereg a sok fecske száj.
Szikrázó ez, az üde táj.

Vadkörte fák illatoznak
S a méhek mindent beporoznak.
Lent, a növények tövében
Hangyák dolgoznak serényen
Nem tudják még szegények
Hogy e szív nem enged a télnek
Vannak persze esős napok!
Dúlnak néha nagy viharok!
De, a fagyot nem engedem
Hogy Énemen úrrá legyen !

Hoppá! Hegy lábához értem
Kis patak csordogál szerényen
Friss illata a levegőben
Minden most van zöldellőben!
A víz csak csobog, meg sosem áll!
Épp most iszik egy cinke pár!
A patakom, tóba folyik
A sügér, ponttyal játszadozik!

Neked mondok köszönetet
Mivel újra megeshetett
Hogy e világot, mit rég bezártam
Ismét, itt bent, megtaláltam!
Legyen tiéd a madár ének !
Liliom súgjon szép meséket néked !
S bárcsak te is hallanád
Milyen szép, este, a béka szerenád!

Szuhanics Albert - Még azt mondják ...

Szuhanics Albert

Még azt mondják...

Még azt mondják, vigyázzak magamra,
kiáradt a szeretet patakja,
égi áldás duzzasztotta nagyra,
akit elér, magával ragadja!

Még azt mondják, ne menjek a tóra,
kiáradt a szerelem folyója,
úgy felduzzadt elmerülnék benne,
árva szívem szerelembe veszne!

Azt is mondják, ne légy lánnyal jóba,
sok kisbabát hoz mostan a gólya.
Nem baj anyám, nem baj apám, végre
nagyszülőként nézhettek az égre!

Boldogságnak szigete lesz földünk,
azt üzenik, meg kell örökölnünk!
Annyi áldás hull most le az égből,
tengerré lesz, mindent ellep végül...

Pataki Glica - A vadvirág vallomása

Pataki Glica

A vadvirág vallomása

https://m.youtube.com/watch?v=YToK204N4h8

(részlet)

Hamvas ifjúságomban, kisírtam a két szemem, ahogy illett. Kétségbe estem minden búcsúcsók után, és azt hittem, hogy a szívem nem dobog tovább. Dobogott!

…
Az érzelem huncut dolog, így adódtak bőven félreértések az évszakokban. Mondott valamit a tavasz, suttogott valamit a nyár, hazudott a fülembe az ősz, és tagadott a tél.
Ha boldog volt a testem, zokogott a lelkem. Ha véletlenül szárnyalt a lelkem, veszettül szenvedett a testem.„

Csak egy érintést, egy leheletnyi csókot. Nem! Tilos!” majd útjaink eltűntek a ködbe.
A szép vázába jutott vörös rózsa, még el sem nyílt, Őt pedig már az őszi szellő tovafújta. Ifjúsága, kíváncsi álma, kalandokra hívta…