Károlyi Amy - Arany ablak

Károlyi Amy

Arany ablak

Nyugvó Nap fényét
őrzi az ablak,
kisleány olvas
háttal a Napnak.

Leckét betűzget,
szókat tagolgat:
a betűk szóvá
összefonódnak.

Szavakból mese
szövődik lassan,
kisleány olvas
arany ablakban.

Reviczky Gyula - A tavasz első napsugára

Reviczky Gyula

A tavasz első napsugára

https://m.youtube.com/watch?v=IqMCulVrELE

A tavasz első napsugára
Bearanyozza lelkemet:
S megint megszáll a vágy utánad,
Szép alakod megint körüllebeg.

Szivembe, mint a nap a földre,
Álmok szelid napfénye süt.
Remény építi benne fészkét,
Ibolyák nyilnak benne mindenütt.

Rengő szivemből kis pacsirta:
A dal, a nap felé repül.
Mintha virág nekem virulna,
És nap nekem ragyogna egyedül

Susogjatok csak szerelemről
S a kedvesről, ki nincsen itt!
Viruljatok, ti szép virágok!
Tarkázzátok szivem vetéseit.

Köszöntse édes dal a lánykát,
Az én legszebb virágomat;
Vigyen magával röpke szárnyán
Tündérregét, sugaras álmokat.

S legyen e dal oly tiszta, mint ő;
- Fogadja kedves társaul, -
És fényes, mint a napnak első
Sugara, mely szép homlokára hull!

Kaffka Margit - Fényben

Kaffka Margit

Fényben 

Tudom, hogy a tavasz nem tart örökké,
Hogy elmúlnak mind a derűs napok,
Hogy a dal, hogy a tavasz idehagynak,
És ősz fejemmel magam maradok.

Zörgő avarban, ködös alkonyattal,
A darvak búcsúzása idején
Ráérek majd jövők titkát keresni,
S borongva sírni emlékek ködén.

De ki töpreng édes tavaszi reggel
Fagyos pusztákon, hulló levelen, -
Mikor csillámos, szőke napsugárral
Végigragyogja útját a jelen...

Arany János - Enyhülés

Arany János

Enyhülés

Kél és száll a szív viharja
Mint a tenger vésze;
Fájdalom a boldogságnak
Egyik alkatrésze;
Az örömnek levegőjét
Megtisztítja bánat,
A kizajlott búfelhőkön
Szép szivárvány támad.

Tegnap a remény is eltört,
Az utolsó árboc,
Csupán a kétség kötött egy
Gyarló deszka-szálhoz:
Ma fölöttem és alattam
Ég és tenger síma;
Zöld ligetnek lombja bókol
Felém, mintegy híva. -

Nem törik a szenvedő szív
Oly könnyen darabbá,
Csak ellágyul, s az örömre
Lesz fogékonyabbá;
Mint egy lankadt földmüvesnek
Pihenő tanyája:
Kész boldogság lesz neki a
Szenvedés hiánya.

Nincsen olyan puszta inség
Hogy magának benne
A halandó egy tenyérnyi
Zöld virányt ne lelne;
És ha ezt a szél behordta
Sivatag fövénnyel:
Megsiratja... de tovább megy
Örökös reménnyel. -

Sivatagja életemnek!
Van pihenő rajtad;
Vészes hullám! szív-hajómat
Nem szünetlen hajtod;
Ha nehéz bú és nehéz gond
Rossz napokat szerze:
Kárpótolja a nyugalom
Enyhületes perce.

Gyurkovics Tibor - Erdő

Gyurkovics Tibor

Erdő 

https://m.youtube.com/watch?v=3hGB70kTgPw

Ó, istenem, de csoda volna,
ha az erdő megsokasodna,
még erdőbb lenne, csupa gyémánt,
és én ott állnék benne némán.

Egy madár ülne fönn a fákon,
amilyenre én magam vágyom,
nem szólna, csak reám meredne,
és az én könnyem megeredne.

Csoóri Sándor - Várakozás a tavaszban

Csoóri Sándor

Várakozás a tavaszban

Ide várlak ebbe az idegen faluba.

Harangoznak s már nyílnak

a törpe margaréták.

Elindulnak az első méhek is földközelben,

mint fáradt aranyásók.

A szádra gondolok reggel óta,

összeharapdálható nyakadra –

a tüzes fűzbokrok mögött

akkora ég kezdődik, akkora rét,

mire végighemperegnénk rajta, meg is halnánk.

Tél után, kórház után,

tudom, a bőröd is idevágyik,

mind a tíz ujjad idesiet,

megviselt szemed is már zöld lombbal tömné ki magát,

virágkoncoló, sűrű széllel.

Fülelek, hallgatózom. Újra megszeretem a vonatcsattogást

miattad, mint a századforduló ámokfutói.

Várlak, gyere! A sejtfalak átforrósodtak már

s a verebek is az első, átmelegedett porszemeket

kapkodják föl a földről.

Sík Sándor - Csendes tavaszi dal

Sík Sándor

Csendes tavaszi dal

http://youtu.be/FTz2KAw1XOE

Gyöngyvirágos szép tavasznap,
Testvérül ma elfogadj,
Kisgyereknek, szép-igaznak,
Önmagamnak visszaadj.
Fürge szellő, lég suhanca,
Légy te most a mesterem.
Míg szökellve szétsuhansz a
Friss füvön, jer, játssz velem!
Új tavasz, legyünk ma egyek!
Add, ma mindent elfeledjek,
Ami nem dal, nem derű,
Nem győzelmes-egyszerű.

Félre tőlem, téli rontás,
Zúzmarázó kételyek,
Sziromrázó részrebontás,
Gondok, árnyak, éjjelek.
Drága köntös, egyszerűség,
Tiszta tóga, légy ruhám;
Kék-fehér tükröd, derűs ég,
Arcom nézze vissza rám.
Zaj ha bennem, elcsituljon,
Csendnek ujja rám simuljon.
Angyalujjú

Babits Mihály - Tavaszi zápor

Babits Mihály

Tavaszi zápor

Tavaszi zápor... bús barátom,
fáradt vagy és szomoru, látom:
tán sírhatnál - nevetek én!
No bizony, ilyen nagy legény!

Lásd másnak is volt baja szinte,
más is volt már szomoru, mint te,
és könnye, mint folyós parázs:
nem kellett a vigasztalás.

De víg szavak... tavaszi zápor...
kiragadták a mélaságból
s mint horgony, parthoz vert hajót,
örömbe vonták kis kacsók.

És hullt a, hullt a csók a bajszra,
mely félreállt csáléra, hajszra,
tavaszi zápor... hullt a csók:
öleltek a bársony kacsók.

Devecseri Gábor - Harmatcsepp

Devecseri Gábor
Harmatcsepp

https://m.youtube.com/watch?v=zdaG3N1LktE

Társait elhívta
már a nap.
Ez az egy harmatcsepp
itt maradt.

Nincsen olyan gyémánt
ragyogás,
mint e szikrafényű,
e csodás.

Ó, milyen sok szépet
láttam már,
egyben sem volt ennyi
napsugár.

Ilyen szelídfényű,
bölcs derűs,
mely úgy forró, hogy már
majdnem hűs,

mely úgy hűvös, hogy míg
elmereng
minden tűz-patakzás
benne zeng.

Ülök, mint ki festő,
s a modell,
amíg képe készül,
szökik el.

Hívja már a napfény,
dolga van;
holnap újra eljön
boldogan.

Szomorúfűz - Igazgyöngyök

Szomorúfűz

Igazgyöngyök

http://youtu.be/m8Rh5o9y8gA

A levelek, a virágok csupa gyöngyként csillognak a zápor miatt.

Sír az ablak, csorog a könnye. Ráfújja a szél, - keresi az eső útját az üvegen.

Lassan elcsöndesedik, elül a szél, - eláll az eső. Kibújik a Nap a lágy sugárban, éled a világ. Nyújtózkodnak a bokrok, a fák, viruló azúrkék az égbolt. Ölelkező ágak a fényben ragyogó kertben. A pillangók szálldosnak virágról virágra.

A holdsugár szikrázó, izzó láng. A hajnali napsugár csupa fénynyaláb.

A fák között ragyognak a fények, a sötétlő égbolt csillagok ezreit szórja szerte széjjel,

mint az igazgyöngy szemeket.

A csillagok gyönyörűen ragyogva világítanak a szerelmesek andalgásain.

Egymás karjaiban – szeretni. Tündöklő fények és a nap vörös alkonya hozza el az égboltra szálló ezüst Hold tündöklését. Alszanak a virágok és a fák. A csendes éjszakában szellemként jár a lenge szellő. A bezárt liliomkehely illatárját mélyen magába öleli.

A mélységes gyönyört és szerelmet szívünkbe lopja a mesés éjszaka.

Szívem lüktet, - követi az emlékeket. Nélküled olyan üres minden.

Mennék hozzád, - haza. Mindig feléd visz az utam.

Szijártó Péter - Hiányzol mint

Szijártó Péter

Hiányzol mint 

Hiányzol mint fűznek a vers
tónak a terhes csónak
ringó csípőnek a zene
hiányzol mint száj a szónak
júniusnak a jegenye.

Hiányzol mint víz a tűznek
mint darázsnak a rét
mint délnek a fél egy
hiányzol mindig és még
mint szívnek az ígéret.

Hiányzol, el kellett mondanom
mint nyom a meleg paplanon
mint szerelmesnek az apró emlékek
csillagnak a távolság
hiányzol mint földnek az élet.

Szakáli Anna - Mesével altató

Szakáli Anna

Mesével altató

http://youtu.be/uAkijTEnxzA

Mesével altató,
dallal vigasztaló,
szerelem jármába,
örökös igába,
hosszú dajkaságra,
jaj, drága,
jaj, drága,
vetettek rabságra.

Ütésre emelő,
zordhangú szerető,
ki lelked megveti,
csak tested kell neki,
hitedet gyalázza,
tested megalázza,
hét kicsi gyermeknek,
hétfájdalmú anyja,
ki hitét nem hagyja.

Hite a szeretet,
s a kicsi gyermeket
ápolja, dajkálja,
mesével altatja,
dallal vigasztalja.

Hogy nőnek, szépülnek,
madarak repülnek,
anyjukat nem hagyják,
szárnyukkal takarják,
mert nekik a hitet
ő adta,
ő adta
az érző szíveket.

Scheffer János - Várlak

Scheffer János

Várlak

Várlak, mint a virrasztó a hajnalt,

Mint a reggeli harmatot a föld,

Várlak, mint senkit nem vártam soha,

A lelkem csak érted kiált, üvölt.

Várlak, mint kék éj a csillagokat,

Mint reszkető növények a tavaszt,

Mint elültetett magok a napfényt,

Mint repülő madár az ágakat.

Várlak mint egy hajós a parti fényt,

Amikor tenger vadul háborog,

Várom a napokat, amikor én,

Álmodban már csak veled táncolok.

Kívánom a csendet, de csak Veled,

Nagyon-nagyon a békés estéket,

Várom a napot mikor mellettem,

Talán elmúlhat minden félelmed.

Bárcsak itt lennél most, vagy én Veled,

Nem számít a hely és az idő sem,

Várok rád, hogy elmondhassam végre,

Mit gondolok bolondos szivemben.

A percek nélküled oly üresek,

Az órák oly kínosan peregnek.

A napokat, heteket számolom,

S a helyemet én sehol sem lelem.

Helen Bereg - Képzelet

Helen Bereg

Képzelet

Képzeletem elvarázsolja a jövő:
Karodban megpihenve, hozzád bújva,
nem választhat el tér, s idő.
Az idő, mely süvít? szélként repül
testünkkel eggyé fonódva.
Szélcsendes lassú fuvallat,
mozduló lajhárként kúszó,
sohasem múló, kínzó,
mardosó, égigcsapó vágy,
mikor karod nem ölelhet át.
Csak a képzelet segít,
ne sajogjon mardosón,
minden ízemben hiányod.
Csalfa, kitalált kép,
megélt mámorba repít.
Csak ölelj kedvesem!
Csak szorosan tarts karodban!
Keresse ajkad ajkamat!
Csókban összeforrva,
Csaló álmodozón képzeljük,
nem múlik soha a pillanat.

Horváth István - Vadvirág

Horváth István

Vadvirág

http://youtu.be/SlaXfEMzLlM

Kint a földön szabadon,
Virágzok a szavakon.
A szélnek oltárán csüngök.
A napnak nyilain ülök.
A jég nem veri el hangom,
Mert én egy vadvirág vagyok.
A harmat az ezüst könnyem,
Az árnyak ködébe csöppen.
Gyökerem a hit rögében.
Virágom a cél körében.
Levelem a jövőért zöld.
Csillagjaimat le ne törd!
Szerelmem a kis pillangó.
Este ő mesél altatót.
Virágom ajtaját becsukom.
Beles a hold a kulcslyukon.
Kérlek ne vágd le virágom,
Hiszen benne rejlik álmom!

Ha cserépbe ültetnének,
Elveszteném szabad énem.