Dsida Jenő - Karácsonykor; - Itt van a szép karácsony

Dsida Jenő

Karácsonykor

Találjátok ki : mire gondolok?
Arra, hogy odakünn hófehér a táj
és közelg a szép mesés karácsony,
- s valami fáj.
Sok-sok testvérre gondolok,
kik görnyednek az átoksúly alatt
és velem együtt nézik a karácsonyt
és a havat.
Az élet sürgős utain
be mennyi minden tarkaság elér
és milyen ritkán jön egy igazi ünnep,
ami fehér!
Azután arra gondolok,
hogy hoz-e most a kis Jézus fenyőt?
És jaj, de máskép irnám ezt a verset
- tiz év előtt… *
Itt van a szép karácsony

Itt van a szép, víg karácsony,
Élünk dión, friss kalácson:
mennyi fínom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?

Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága,
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.

Jó gyermekek mind örülnek,
kályha mellett körben ülnek,
aranymese, áhitat
minden szívet átitat.

Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csudaszép.

Tiszta öröm tüze átég
a szemeken, a harangjáték
szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!

B. Huszta Irén - Ma

B. Huszta Irén

Ma

Repesve várok újra,
Tisztítom éltemet,
Agyam, ha rosszra gondolt,
Bocsánatért eped.
Kezem, ha rosszat is tett,
Ma megbocsáttatik
Talán, amint a kisded
A fénnyel érkezik.
 
Ma ébren ér az éjfél.
A szívem úgy remeg,
Amint a szürkeségben
Az arca feldereng,
Tekintetébe tűz gyúl,
Simítja lelkemet,
Varázslatában égek -
Ki most megérkezett.

A fán kigyúlt a gyertya,
Szívünkben ég a fény,
Szeretve mind a lelkek
Karácsony éjjelén...
Ma égig ér az ének,
S az Úr üzen nekünk,
Megnyílva, tiszta szívvel,
Csak úgy szerethetünk

Gyóni Géza - Betlehemesek

Gyóni Géza

Betlehemesek

Zakatol, zúg, dübörög a város.
Kormos kenyeret izzad a gép.
Kavarog, búg az életi vásár,
Gyönge a gyöngébbet löki odébb.
Vézna, csigázott testek inognak.
Vérbefutottan bús szemek égnek.
Szöges korbácsát nekieresztve
Gyermekeit csak veri az élet.

Sírva, sikongva, bukdosva rohannak,
Kidől az egyik, helyibe más áll.
– S ím, egy torlódó nagy utca sarkán
Egy percre megáll az életi vásár.
Egy percre bámész szemekkel állnak
Vézna, csigázott, igázott testek,
S utat engednek három kis tömzsi,
Piros orcájú betlehemesnek.

Három apróság hidegtől csípett
Piros orcával nagy-komolyan
Átballag köztük, s újra bezárul
A szennyes, könnyes emberfolyam.
A lelken régi pásztorzsoltárok,
Halk imák hangja száll halkan át –
Egy pillanatra – s megint az élet
Harsogja bősz, vad, harci dalát.

Nincs itt karácsony. Minek kísértesz,
Babonás mese, szép Betlehem?
Örök nagypéntek szomorúsága
Ül hiteroppant, bús lelkemen.
Három királyok maguk osztoznak
Tömjénen, myrrhán, lopkodott kincsen,
És jászolokban milljók születnek,
És millióknak jászola sincsen.

Nincs itt karácsony. Mit is kerestek
Még itt, ti apró betlehemesek?
Kik Jézustok holtra keresték,
Meg is találták a Heródesek.
Mert eljött volna, már eljött volna,
Kit sok hazug ajk fennen sóvárog –
S szólna – ostorát megsuhogtatva –
„A templomból ki, kufárok!”

Nincs már karácsony. Menjetek innen
Sietve, apró betlehemesek,
Szíjostorával a cudar élet
Ugyis mihamar elér titeket.
Gömbölyű, gyönge kis kezetekben
Összetörik a betlehem-játék,
Mint az enyémben. S lesztek ti is majd
Bús, hiteroppant, lézengő árnyék.

Kamarás Klára - Karácsony csillaga

Kamarás Klára

Karácsony csillaga

"Kis karácsony, nagy karácsony..."
Lesz-e cukor fenyőágon?
Telik-e majd friss kalácsra,
vagy csak kenyérdarabkára?
Hogy` néz fényes ablakokra,
s ámul kirakaton, kincsen,
kinek anyja annyit mond csak,
édes picim, nekünk nincsen.
A szeretet ünnepére,
hogy` készüljön angyalt várva,
dideregve, fogvacogva,
ha villany, gáz el van zárva?
Segítséget ki adhatna?
Apja titkon lopni ballag,
s szégyenében felvöröslik
fejünk fölött az a csillag...

A karácsony

A karácsony

Juhász Gyula

Karácsonyi ének

Szelíd, szép betlehemi gyermek:
Az angyalok nem énekelnek,
S üvöltenek vad emberek.

Boldog, víg betlehemi jászol:

Sok börtön és kórház világol,
És annyi viskó bús, sötét.

Jó pásztorok és bölcs királyok:
sok farkas és holló kóvályog,

S nem látjuk azt a csillagot!

Békés, derűs karácsony éjjel:
A nagy sötét mikor száll széjjel,
S mikor lesz béke és derű?

*

A karácsony a legnagyobb keresztény ünnep a húsvét után, amellyel Jézus Krisztus  születésére emlékeznek. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta.

Minden évben december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Talán azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a húsvét , illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt, vagy azért, mert ekkor van a téli napforduló a Föld északi féltekéjén, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték. Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.

Annak ellenére, hogy a tradicionális karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, sok nem-keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként. A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, színes üveggömbök, girlandok, szaloncukor, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.

Hatos Márta - Karácsonyi gondolat

Hatos Márta

Karácsonyi gondolat

Csengettyűk szólnak Karácsony estén,
Csillog ilyenkor az egész világ,
Szívekben ég láng, áldott szeretet
Halkan szóló harangok zengenek.
Ha még egyszer születnél erre a világra,
Te aki megjártad már a Golgotát,
Látnál itt a földön sok szenvedő embert
Kik nem ismernek semmilyen "csodát".
Adjál nekünk újra mindennapi áldást,
Égesd lelkünkbe a " Hiszek egyet"
Ne tegyél sok csodát, csak még egyet:
Minden szívbe adj soha nem múló
S z e r e t e t e t
Jézus jön közénk ezen az estén
Hogy beragyogja mindenki életét…
Jézus jön közénk ezen az estén
Nem tudva még, kikért áldozza vérét…

Komáromi János - Karácsonyi csillag

Komáromi János

Karácsonyi csillag

téli égen,
hideg fényben,
reszketnek a csillagok

ám egy csillag,
a legszebbik,
izzó tűzzel felragyog

karácsonyi
éjszakában
sötét égen útra kél

keresi a
boldogságot
Karácsonynak éjjelén

csendes szoba
magányában
fenyő áll a fő helyen

várja már,hogy
körbe állják,
a gyertyái égjenek

fellobban a
sok-sok kis láng,
ágak között árny lebeg

kinn az utcán
havat hord a
morcos téli förgeteg

vándor Csillag,
éji útján
házak fölött meg-meg áll

hiszi még, a
szeretetre,
az egyikben rátalál

múlik az éj,
fogy a remény,
csillag fénye halványul

éjfélig, ha
nem találja
tüze kihuny s alá hull

ám ahogy a
fenyők ágán
gyertyák fénye fellobog

szeretetet
sugároznak
karácsonyi dallamok

vándor Csillag
ragyogása
újra éled, újra él

rátalál a
boldogságra
Karácsonynak éjjelén

Helen Bereg - A fenyő álma

Helen Bereg

A fenyő álma

Fákat hajlító szélvihar.
Függönyként repül a hó.
Lassan mindent beborít
A pelyhes, meleg takaró.
Hólepel alatt nyugalom.
Elpilled, alszik a fenyő,
Ágait törzséhez szorítja.
Csendben szuszog az erdő.
Néha meg-megrezzen
Csodás álmában az ág,
Azt képzeli, lekerül róla
a hóból szőtt fehér kabát.
Csillogó gömbök, cukor,
Hó helyett villogó fény,
Boldog gyerekarcok pírja,
Színes papírban ajándék.
Csillagszóró pattogó fénye
Elvarázsolja a szobát.
Szenteste melegében
Együtt énekel a család.
Álmában ága megremeg,
Mindig felébreszti a vágy.
Levelein mosoly csillan.
Így alszik tavaszig tovább.

Szép Ernő - Karácsony

Szép Ernő

Karácsony

Születésnapja volt Krisztusnak
E hó huszonnegyedikén,
Írt róla mind a száz poétánk -
Miért ne írjak éppen én?

A karácsonyról verset írni
Az megható, az oly csodás,
Az szent és tiszteletreméltó,
S ellene nincsen kifogás.

A karácsonyról verset írni
A leghálásabb feladat,
A költő tollát készen várja
Minden körülmény és adat.

A karácsony a legszebb téma:
A szeretetnek ünnepe -
Elragadók vagyunk ilyenkor;
Mézzé lesz bennünk az epe.

A bárány és a farkas ekkor
Könnyek között kezet szorít,
A cárt csókolja a mikádó,
S Bokányi mester Apponyit.

Lueger lelkes cionista,
Bécs csókokat dobál reánk
S egymást dicsőítik színészek
És primadonnák egyaránt.

Ah, csupa béke, megbocsátás
Ilyenkor lent az életünk:
Imába foglaljuk a kormányt,
S a főispánra sem köpünk.

Karácsonykor szeretjük egymást
Buzgón, kérlelhetetlenül -
Krisztus, te fönn ezt konstatálod
S szíved bizonnyal földerül.

Te glóriás, szelíd Megváltó,
Te csupa jóság, szeretet:
Bocsásd meg hát ennek fejében
A karácsonyi verseket!

Balogh Bea - Karácsonyra virrad; - Karácsony únnepén

Balogh Bea

Karácsonyra virrad

Végtelen bárkájáról
álom-csókot lehel a Hold,
csillagok jászolában
egy angyal muzsikál,
szikrázó mivoltuk észrevétlenül,
izgatott szívekbe csitul.
Jég-ezüsttel hintett barlangjából
köd-párás szemekkel
kacsint a tél,
színevesztett képek rámájára
meghittség tüze gyúl,
az éj tündöklő csillámport
fázó lelkekre szitál.
Sercegő mécsek világánál,
kandallók parazsa melegénél,
a szeretet árnyai vetülnek.
Határtalan megnyugvás uszálya
omlik a világra,
úttalan-utak hókristály-szövevényein
megváltó kisded érkezett.
Földre szállt a Csoda,
áldott karácsonyra virrad.

*

Karácsony ünnepén

Az álomba rejlő holdvilág
csak halványan dereng,
hűvös fénye nyomán kóborló
arcok barázdái
viaszossá simulnak.
Fagy-hátú földeken
a tél acélos sóhaja lebeg,
ezüst fenyők ágai
jég-ruhát öltenek,
áldott harmóniába
a béke fehér galambja száll.
Csillámló könnyeket
hullajt az ég,
otthonok melege köré
patyolatszín pelyhek terülnek.
Szoprán csengettyűk kara
idilli melódiára hangol,
mézeskalács illat terjeng
a meghittség szezámjából.
Majd késői órát kong egy harang,
- Betlehemben megváltó született-;
lelkes angyalok serege
dér-fuvolás nyugovót csendít,
mi gyertyát gyújt az ünnep
selyem díszben ragyogó asztalára..

Kosztolányi Dezső - Karácsony

Kosztolányi Dezső

Karácsony

Ezüst esőben száll le a karácsony,
a kályha zúg, a hóesés sűrű;
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.

Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.

Fenyőszagú a lég és a sarokba
ezüst tükörből bókol a rakott fa,
a jó barát boros korsóihoz von,

És zsong az ének áhítatba zöngve…

Csak a havas pusztán a néma csöndbe
sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.

Nemes Nagy Ágnes - Karácsony

Nemes Nagy Ágnes

Karácsony

Fehér föld, szürke ég, a láthatáron
narancsszín fények égtek hűvösen.
Pár varjú szállt fejem felett kerengve
s el nem repültek volna űzve sem.

Csak álltam szürkén, szürke ég alatt.
– S egyszerre, mint gyors, villanó varázs
egy kicsi szó hullott elém: karácsony,
mint koldus kézbe illatos kalács.

Csodáltam. És a számon hála buggyant,
nem láttam többet kósza varjakat:
olyan szelíd volt, mint a gyermek álma,
s olyan meleg volt, mint a nyári nap.

Szomorúfűz - Ünnep előtt ...

Szomorúfűz

Ünnep előtt ...

December eleje. Már a hónap elejétől megkezdjük a takarítást, rendezgetünk, csinosítjuk otthonainkat. Közeleg karácsony, a világ legszebb ünnepe. Azt mondják, - a szeretetet nem lehet fokozni, mégis az ünnepi készülődés mélyen a szívünkig hatol.

Megérkezett a tél. Sűrű ködös pára, fehér zúzmara telepedik a fákra, a házak köré, - lepi a kertet, a parkokat. Békés tél eleji idő. Az ünnep előtt olyan hosszúnak tűnik a tél. Nyomasztóan hat rám és mintha soha véget nem érne. Szomorúvá tesz, de a készülődés  feldobja a hangulatomat.

A város főterén már áll a fenyőfa, ragyogó fényben pompázva. A kirakatokban millió fénybogár villog. Nagy izgalommal készülünk mindannyian az ünnepre. Tervezgetünk, ajándékokat válogatunk, vásárolunk.

Az alkony palástja oly hirtelen borul ránk. A házak csillagszemei gyúlnak, míg nagy pelyhekben hull a hó, fehér leplet borítva a kertekre. Gyertyák fénye ragyog az ablakokban. Meleg illatok és fények játszanak a szürkületben.

Miért van az, hogy ezek a pillanatok az emlékeket is oly közelivé hozzák.

Az éjszakákban, a csillagos égbolt alatt angyalok röpködnek, a szívekbe csomagolva az ünnep ajándékait, a szeretet fényét. Didergően, hidegen szikráznak a csillagok, a Hold is ezüstös hamissággal kacsint a világra. Emlékek szárnyalnak a régi karácsonyokról, ölelve melegen a lelkeket. Puhán terülnek szét az árnyak, csendesen oson az ablakon túli világ. Páragyöngyök gurulnak az ablaküvegen. Bársony csend ölel át mindent, és mindenkit. Álmos pára ül a házak, a kertek fölött.

Ünnepre készülnek a szerető szívek, égen és földön a szerető lelkek.

Az emlékezés, a szeretet lángja bennünk van – mindannyiunkban, magunkban.

Hamarosan itt van karácsony!

A fákon virágzik a zúzmara

Álmodó csend lapul a kert felett

Szürke palást terül fölénk

Ünnepies, angyalszőtte a csend

Novák László - Karácsonyfa alatt; - Karácsony éjjel

Novák László

Karácsonyfa alatt

Fenyő örökzöld ágai közt,
az élet körfogása örök,
folytonos újjászületés,
adott, valódi békesség.
Szeretetben született,
meghatódva, meglepett,
énekelt dalokban, remény,
hangjait sodorja szél.
Ahhoz amit nem adhat,
s nem is vehet el annak,
a könnycseppben jelkép,
egyszerű felemelkedettség.
Megbénít és elkábít,
lehet a bánat, az öröm,
de lelkünkből születik,
s nem nyer teret közöny.
Mert, igaz Karácsonyfa alatt,
láthatatlan ajándék nem lehet más,
mint a szeretet, s a szívvallomás,
s a belőlük ébredő gyertyaláng.

*

Karácsony éjjel
Minden Karácsony éjjel
sziporkázó égi fénnyel,
éjjeli lámpások lelopóznak,
s jászol mellett állított
szent karácsonyfán ragyognak.
Onnan szórják szerteszét
a Betlehemi Kisded,
Jézus születésének idejét.
S míg szeretet árad a csillagokban,
szikrázó Hold világít egymagában,
ezüstös tánca vakító magányában.
Eljutva minden otthonba,
Három Királyok csodás szekerén,
áldott békességet hoz ,
boldogsággal teljes reményén.
S a megfogant szűz fáradt arcán,
a könnycsepp gyöngyszemekké,
mannaként kristályosodva szilárdul,
s az éjfélbe szaladt időben,
minden Isten házában harang kondul.

Szakáli Anna - Advent fényei

Szakáli Anna

Advent fényei

Fagyot lép az éj, sóhajt a téli szél,
valaki elindult, valaki útra kél.
Béke, hit, szeretet a remény oldalán,
legyen csendes társunk, fohász a jó után.

Küldd el őt, Uram, megváltó szíved lényét,
s hogy idetaláljon, lelkünk mécsese ég.
Vezesse őt mennyből hófehér angyal
esti felhőn kigyúlt csillagakarattal.

Ablakokban fénylő gyertyaláng világol,
sötét éjben el ne tévedjen a vándor.
Tiszta gondolatban tiszta lesz a lélek,
a bűnt messze űzni segíts, Uram, kérlek!

S a gonosz zokogva, félőn zsolozsmázzon,
kegyelemért Isten trónjához kiáltson!
Advent fénye hozza, eljön a kegyes nap,
szeretet tüzével most diadalt arat.

És hirdesse fennen az Úr, aki áldott,
hirdesse a békét, való igazságot!
És ha eljön az éj, a várva várt óra,
megszületik Jézus, éji harangszóra.