Benczés Sándor Gábor
Ölelés
Egy magas dombon,
hol a szellő suhogva
birizgálja a zöld fűszálak hegyét,
ott, hol a Nap sugarai kóricálnak, s vihogva
szívják fel a föld harmatlevét,
s a rögök közt bújócskát játszanak,
ott, hol házukat szuszogva viszik a csigák,
és a morc apró hangyák rohannak,
ott élnek a kedves, szerelmes fák.
Két hatalmas tölgyfa karcsú ágai
gyengéden simogatják egymást
ahogy a szél fú, s zizegő levelei
abba nem hagynák a locsogást.
birizgálja a zöld fűszálak hegyét,
ott, hol a Nap sugarai kóricálnak, s vihogva
szívják fel a föld harmatlevét,
s a rögök közt bújócskát játszanak,
ott, hol házukat szuszogva viszik a csigák,
és a morc apró hangyák rohannak,
ott élnek a kedves, szerelmes fák.
Két hatalmas tölgyfa karcsú ágai
gyengéden simogatják egymást
ahogy a szél fú, s zizegő levelei
abba nem hagynák a locsogást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése