László - Egy ölelés a minden

László

Egy ölelés a minden

Megint a régi gondolatok fejemben,
Az elmúlt érzések szívemben.

Hangom újból elhaló…

Lábaim remegnek
Nem tudok ellenállni szép szemednek.

Hív, újból hozzád láncol,
Lelkem penge élén táncol.

Mosolyod rabja lettem,
Kezed fogom, nem eresztem…

Hisz ez csupán a levegő!

Belém rúg erősen a felismerés…

Mégis eljátszom a gondolattal,
Hogy "melletted ér a hajnal".
Remegő testem öleled.
Olyan vagyok, mint egy gyerek,
Kinek ez az élet, a minden.

Egy ölelés. Más nincsen!