Szomorúfűz
Június – nyarat bontó
...
A réten júniusi színek
orgiája
Az égbolt végtelen
kéksége
A horizont alatt
illatok tánca lebeg
A szikrázó fényben
sugár szitál
Sárga, tűzszínű, lila
és fehér virágok
Rajtuk
szivárványpillangó tündököl
Tücskök dallamos
muzsikája libben
Ringató fények
csillannak a víztükrön
Zöld- arany mámor
csilingelőn
Álmok és vágyak
bennünk tündöklőn
*
Eljött június, itt
van a nyár-elő. Nyarat bontanak a sugarak, suttogó fények dallama száll. Néha
esik, sokszor ragyog a napsugár, fúj a szél, folynak vagy állnak a vizek,
virítanak a rózsák, szállnak, lebegnek a virágokon a pillangók, dalolnak a
madarak, a természet él tovább: csak az idő száll.
Harmatosak még a
hajnalok, párás, nedves a levegő. Álmából ébred a világ. Az égbolton felragyog
a nap sugara, a lombok között aranylóan simogatva az életet. Üzeneteket
közvetít a nyárban az embereknek, az állatoknak, a természetnek, a Földnek.
Titokzatos az erdő, a mező, a vízpart. A szél végig oson a fák hegyén.
Hamvasabbak a felhők, élénkebb minden. Békaszerenád zeng. Zsong a vízpart, a
nádas. A patak vizében felhők úsznak, zúgnak - búgnak a bogarak. Árnyak és
fények váltakoznak. Virágpompa, aranyzöld takaró, pacsirtadal szárnyalása. A
határban a szél ringatja a gabonatáblákat. A réten, a mezőn virítanak, táncolnak
a színes virágok. Az esők után a nyári szellő letörli, felszárítja
gyöngycseppes könnyeiket. A napfény éles kontúrokat rajzol a természetben, a
falombokat enyhe szél hívja táncra. Madárdalnokok csivitelnek, zengnek a
csalitosban, a ligetekben, az erdőben, mezők felett. A nyár érő gyümölcsei
virítanak – tisztán ragyogva a horizont alatt. Gyönyörű az alkony, fenséges
illatok , tücsökszerenád az estékben. Csillagosak az éjszakák.
Minden gyerek a
vakációnak örül. A nyár éltető, ölelő karjai között, a napfény ragyogásában –
megérkezett június.
