Kópis Eta - Tagadod-e?

Kópis Eta

Tagadod-e?

Tagadod-e, hogy fényed lettem?

Tagadod-e, hogy szeretsz kedvesem?

Tagadod-e Sorsod és Kereszted,

hogy válladra kereszted miattam vetted?

Tagadod-e a boldog órákat, perceket,

vagy valamennyit már rég elfeledted?

Tagadod-e, hogy a tavasz akkor jött el újra,

mikor értem pendült meg szívednek húrja?

Tagadod-e sétáinkat a nyári éjszakában

Ősszel gyűjtött gyümölcseink apró kosárkánkba,

melyben a termés közt ott lapult az álmunk,-

jövőbe vetett hitünk és örök boldogságunk?

Tagadod-e a jégvirággal festett ablakot,

melyen át együtt terveztük jövünk, a holnapot?

A jégcsapok csilingelését ereszünk alatt,-

tudod, miattuk szívünkben fagyos vágy maradt!

Mond szemembe. Én hiszek neked!

Tagadod a felsorolt összes érveket:

Ha szívedből teljesen kizártad szívemet,

megbocsátom, elfeledem összes sérelmemet.