2017. augusztus 1., kedd

Albert Ferenc - Augusztus



Albert Ferenc
Augusztus

/Kenyér hava/

Egy róna szülte délibáb
lebeg messze a pusztában;
tikkadt gulya oltja szomját,
s kérődzni kezd úgy déltájban.


Hórihorgas gémű kútnál
falatoz szűrén a gulyás.


Malom foglya lett a búza,
hengerek között őrlődik;
finomlisztként csak kihúzza,
míg zsákruhában megszökik.


Kenyér lesz belőle, omlós,
haja arany és ropogós.


Szent Istvánnak ünnepére
átöleli színes szalag;
fehér asztal legszebb éke
piros, fehér, zöldben hallgat.


Áldott legyen minden morzsa,
és az Úr, ki ezt megadta.


Lassan vége lesz a nyárnak,
érik dolognak gyümölcse;
ami kedves szemnek, szájnak,
azt babusgatja föld öle.


Kenyér hava így köszön el,
s hamarján a szüret jön el.


Radmila Markovic - Augusztus; - Vihar



Radmila Marković Augusztus



Holdsugár dalával, csillagkórussal,
nyári éjben, gyér fénysugárral,
lobbanó vágyak késztetnek ölelést,
csókba fulladt akácok tövén.


Hűvös hajnalból a feketerigó
kidugja fejét, ugrik kettőt, és
fölszáll a kéjbe zárt augusztus,
enyhe széllel messzi útra kél.

*

Vihar

Ítélet időbe torkolt
az este,
boszorkány táncot
járt a falevél,
fénylő karikás ostorával,
mint a gulyás,
csattogott az ég.
Fekete lavina mögül
ezer dühödt bika
bőgve vágtába lendült
kiváltva égi
gátszakadást.
Nyári éjben
a hullámok alatt
roppant a lét.
Égre emelt tekintetekből
kihunyt a fény.


Nagy Csaba /Gyémánt/ - Augusztus harmadán; - Tedd; - Bírni



Nagy Csaba (Gyémánt)

Augusztus harmadán


Esőkabátban
öltözött a táj,
sárgult
zsebkendővel
törli az erdő is
szomorú arcáról
csordúló könnyeit


Hallgatnak
a felhők
a szélcsend hátán,
némán
állnak sorban
az útszéli fák,
bánatukban
csak a kápolnai
síró kisharangok
zúgnak,
ma a nyárt temetik

*

Tedd




Már korábban tűz
bíbort
a keleti égre
az augusztusi alkony.


Némaságban
tekintő szavadon
hűvösebb az est.


A nyár még ott lóg
a tanyasi fák
sárgult lombjai közt
valamelyik ágon.


De a magast szelő
darvak
égi sikoltása
valami furcsát rejt.


Szeretni szép,
a szerelem álom.


Ha
tenned kell, hát Tedd!


Della Mária - Mártózom még egyet; - Augusztus még nyarat kántál; - Elvonul a nyár



Della Mária

Mártózom még egyet


Mártózom még egyet az augusztusi nyárban,
víz fölött lebegő arany napsugárban.
Sajnálkozom, hogy az idő gyors léptekkel halad,
kicsit marasztalnám a búcsúzó nyarat.


Oly rövid lett a délután máris itt az este,
a tó a vörös Napot mohón lenyelte.
A völgyben kószálgat langymeleg esti fuvallat,
lombok fölött lebeg, majd a hegyre kaptat.


Sarló félhold ringatózik az ég tengerében,
már alig világit az éj sötétjében.
Égbe nyúló fa-óriások halkan suttognak,
talán ők is, mint én hála imát mondnak.

*

Augusztus még nyarat kántál



Nemrég vad tüzével lobogott a nyár,
ma termését learatva szárad a határ.
Délidőben augusztus még nyarat kántál,
hűs nedvével harmatoz a kora-hajnal.


Derű-sárgán ring a napraforgó mező,
lassacskán már szüretre érik a szőlő.
Suttogássá halkul a meleg déli szél,
érett gyümölcs illatát leheli a lég.


Az ősz már itt áll az idő kapujában,
tücsök-hang ciripel egyre halkulásban.
Est-csendű békés nyugalmas órámon,
a nyárvég illatát magamba szippantom.

*

Elvonul a nyár




Augusztus végén elvonul a nyár,
bőröm sem perzseli már a napsugár.
Rózsák hervadnak minden múlik egyszer,
kicsit várat még magára Szeptember.


Gabona csonkjától sárgul a határ,
gyümölcs zárja magába nyár zamatát.
Az éj becsukja az ablakszárnyakat,
a völgyben úszó köd, csipet őszt mutat.

Supka Géza - Augustus császár a naptárban



Supka Géza
Augustus császár a naptárban

Az augusztus régi neve a rómaiaknál „Sextilis” volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez a neve maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is. Amikor azonban Augustus császárnak Krisztus előtt 7-ben az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, akkor ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta: miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, azért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot.
(…)
Az „augustus” szó voltaképpen az „augur”-ra megy vissza, vagyis a madárjósra („avi-ger”), akinek jóslata szerencsét jelent. Célzással a császár példátlanul szerencsés pályafutására, a szenátus „a legszerencsésebb” (augustus) jelzőt találta a legmegfelelőbbnek. Ettől fogva csakugyan ezt a nevet használta Gaius Octavianus Julius Caesar. S ugyanúgy, ahogy Caesar nevéből általában rangjelzés lett „Kaiser”, „császár” és „cár” formában, ugyanúgy lett az Augustus nevéből is rangjelzés: ettől fogva minden uralkodó a „sérthetetlen császári felség” jelzőjéül használta az „Augustus” nevet, a császárnék pedig az „Augusta” nevet kezdték viselni. A név maga mégis az „augusztus” hónapnév formájában maradt meg leginkább elevenen az emberek nyelvhasználatában.

Augusztus - Kisasszony hava - Nyárutó



Augusztus - Kisasszony hava
Nyárutó - Új kenyér hava - Aranyasszony (Bőség) hava

Az augusztus régi neve a rómaiaknál "Sextilis" volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez a neve maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is. Amikor azonban Augustus császárnak Krisztus előtt 7-ben az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, akkor ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta: miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, azért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot.

Az "augustus" szó voltaképpen az "augur"-ra megy vissza, vagyis a madárjósra ("avi-ger"), akinek jóslata szerencsét jelent. Célzással a császár példátlanul szerencsés pályafutására, a szenátus "a legszerencsésebb" (augustus) jelzőt találta a legmegfelelőbbnek. Ettől fogva csakugyan ezt a nevet használta Gaius Octavianus Julius Caesar. S ugyanúgy, ahogy Caesar nevéből általában rangjelzés lett "Kaiser", "császár" és "cár" formában, ugyanúgy lett az Augustus nevéből is rangjelzés: ettől fogva minden uralkodó a "sérthetetlen császári felség" jelzőjéül használta az "Augustus" nevet, a császárnék pedig az "Augusta" nevet kezdték viselni. A név maga mégis az "augusztus" hónapnév formájában maradt meg leginkább elevenen az emberek nyelvhasználatában.
*
Népi megfigyelések

- ha forró az augusztus első héten, sokáig lesz hó a télen
- ha sok az eső augusztusban, nem lesz jó bor a hordóban
- az idő Bertalan napján (augusztus 24-én), olyan lesz az ősz
Augusztus, mint a termőre fordulás, az új kenyér és az őszi munkára való felkészülés évadja, hangulatában is eltér a zaklatott júliustól. A meteorológusok Nyárutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Új kenyér havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) az Aranyasszony (Bőség) hava elnevezést használták augusztusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Kisasszony hava. E hónapot a kánikula havának tartják; 
*
Népi mondóka

Ha Domonkos forró,
kemény tél várható.
Lőrinc-napja, ha szép,
sok a gyümölcs, és szép.
Bertalan szép idővel,
az ősz is nekünk kedvel.
Sűrű eső augusztusban,
Jó mustot ád a hordóban.
*
Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Közönségesen jó időre mutat, ha a juhok még estén is vígan ugrándoznak a mezőn, ha huzamosabb eső után a baglyok éjjel igen huhognak. Ha a szél a napjárást követvén változik. Ha a harmat reggel sokáig a faleveleken marad.
*
A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek az augusztus hónapba:

Oroszlán (július 23-augusztus 22.) és
szűz (augusztus 23-szeptember 22.).

Augusztus folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Rák csillagképből az Oroszlán csillagképbe lép.
Szökőévekben az augusztus a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint a február.
Ír nyelven az augusztust a Lugh kelta istenre utaló Lughnasadh név jelöli.

Jeles napok augusztusban

Augusztus 1. Vasas Szent Péter

Dologtiltó nap a szőlőtermelők számára, mert „Ha a gazda munkálkodik, a szőlőszemek lehullanak”. Termésjósló nap: Ha ezen a napon esik az eső, akkor bő lesz a kukoricatermés.
*
Augusztus 4. Domonkos

Időjósló nap: a Domonkos napi időjárásnak éppen a fordítottja lesz télen.
*
Augusztus 10. Lőrinc
utolsó fürdő nap.
*
Augusztus 15

Legrégebbi Mária ünnepünk. Ez az első parancsolt ünnepünk, mert Szent István királyunk Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot. Ezen a napon szokás a gyógynövényeket szenteltetni, melynek mágikus erőt tulajdonítottak. Ezekkel a gyógynövényekkel gyógyítottak, füstöltek. Dologtiltó nap: tilos ezen a napon kenyeret sütni.
*
Augusztus 18. Szent Ilona

Szegkovácsok védőszentje. Dologtiltó nap: az asszonyoknak nem szabad kenyeret sütni, kotlóst ültetni, csirkét keltetni.
*
Augusztus 20. Szent István

Államalapító Szent István királyunk ünnepe. Az új kenyér ünnepe.
Aratási felvonulásokat szokás ilyenkor rendezni. A néphit szerint ezen a napon kelnek útra a gólyák. Termésjósló nap: Ha ezen a napon szép az idő, akkor bő lesz az őszi gyümölcstermés. Időjósló nap: amilyen idő van ezen a napon, olyan lesz 40 napig.
*
Augusztus 24. Szent Bertalan

A csizmadiák és a szűcsök védőszentje. Őszkezdő nap. A gólyák hosszú útra készülnek Időjósló nap: Amint Szent Bertalan magát mutatja, az őszi idő is magát mind aszerint tartja.

Kert – augusztus

Augusztusban is vannak olyan kerti munkák, amelyek elvégzésével szebbé, életerősebbé tehetjük kertünket.
A tavaszi, nyári szorgos munka meghozza a gyümölcsét. Érnek a gyümölcsök, zöldségfélék,. a legértékesebb nyári alma- és –körtefajták. Szedésüket körültekintően készítsük elő, mert érzékenyebbek, mint a téli fajták. Általában nem vagy csak részben utóérők, így fogyasztásra alkalmas állapotban kell leszedni a fáról. Gondoskodnunk kell a megfelelő tárolásukról.
A július nagy szárazsággal köszöntött be, tehát fontos az öntözés . Sajnos a talajvíz szintje is mélyre süllyedt. A legmegfelelőbb öntözés a csöpögtető öntözés, amely egyből a talajba szívódik le. A talaj nedvességének megőrzése szempontjából fontos a talajtakarás, ezt szalmával, vagy fűkaszálékkal meg tudjuk oldani. Fontos a gyomtalanítás és a talaj lazítása is. Bőven teremnek a bogyós gyümölcsűek. A földieper már letermett, a fertőzött, elhalt leveleket leszedjük, ha szaporítani akarunk, a fejlődő kacsokat meghagyjuk.
Augusztusban a hagymás, gumós növények ismét sok munkát adnak. Elvirágzásuk után felszedhetjük a liliomhagymákat is, hogy szaporításukhoz a sarjhagymákat leválaszthassuk róluk, melyeket célszerű mielőbb visszaültetni, jól fellazított nyirkos talajba.

Sok szeretettel köszöntjük e hónap ünnepeltjeit.
Sok boldogságot kívánunk.
 

Tóth János /Janus/ - Az ég előtt térdepel a föld; - Nyár-vég




Tóth János (Janus)

Az ég előtt térdepel a föld


Erejét vesztő bíbor fény botorkál
A fák nagysága előtt meghajló fűszálakon,
Mint szeder vére úgy csordogál,
Vörösre festve a tájat az augusztusi alkonyon.


Vadgalamb röppen a vén hárs korhadó ágára
Elhullajtva tollruhája apró pihéjét,
S az belekezd szédítőn forgó táncába,
Majd eltűnik elérve egy sötét árny szélét.


Tücsök ciripel, s rá egy levelibéka felel
Szilva illatával jár felettük az álmos esti szél,
A föld egyre kisebb talán, mert letérdepel,
Amint a hullócsillagos égen sárga telihold kél.


A mindenség kápolnája teljes pompában ragyog
Csillagképek ékítik a végtelen kupolát,
A fellegek lebegő fodorral díszített ablakok,
Angyalok figyelik rajtuk át, e lélegző földi csodát.

*

Nyár-vég




Lassan földre ül a nyár,
majd nyújtózva elhever,
hajszálain napsugár
csoda szivárványt kever,
mosolyog az ég, kacag,
fellegéből könny szökik,
pitypangból osonó mag,
egy tócsába érkezik.


Lassan megsápad a nyár,
homlokán ráncok ülnek,
barázdában árnyék vár,
hogy takarója fűnek,
kabátja fázó fának,
áttetsző leple legyen
a sárga holdsugárnak,
majd terüljön mindenen.


Lassan megvénül a nyár,
teste dérben didereg,
rozsdás kukoricaszár
tövén sápadt nap remeg,
sóhajt, fénye fakó vér,
mely a mezőre szitál,
tudnám mi az Istenér’
hal meg, bennem is a nyár?


Jószay Magdolna - Augusztusi emlék



Jószay Magdolna
Augusztusi emlék  

Fülledt meleg volt
akkor augusztusban,
mikor épp nálad voltam.
Levegőt alig kaptunk,
szellő sem mozdult,
s mi napjában csak
egyszer mozdultunk ki,
hogy egymáson kívül
világot is lássunk.
Sötét, zsúfolt szobádban
ám feléledt minden,
mert érzések támadtak
minden tárgyban és
minden szegletben,
a csúnya is szép lett,
s a rossz is megjavult,
amikor a kezed
a kezem után nyúlt.
Ám mikor eljött az idő,
hogy búcsúzzunk,
az ég besötétült,
a fényre árnyék borult,
amikor lélekszakadva
a vonathoz szaladtunk,
a fél országban
hatalmas vihar dúlt.
A búcsú pillanatában
arcodon a csepp
már nem látszott,
könny-e,
vagy csak az eső
pöttyentette
szemed alá
a szerelmet.

Petőfi Sándor - Augusztus 5-dikén



Petőfi Sándor
Augusztus 5-dikén

Itt a gyűrü, itt a gyűrü,
Itt van végre ujjamon!
Itt van ajka, itt van ajka,
Itt van végre ajkamon!

Oh, mi édes, oh, mi édes,
A csók piros ajakán!
A kerek világnak minden
Édessége itt van tán.

Csókolj, csókolj!... senki sem lát...
Szíjad, szíjad ajkamat!
S ha látnak is? jegyeseknek
Csókolózni már szabad.

Addsza ajkad, addsza orcád,
Homlokod, szemeidet,
Elborítom csókjaimmal,
Mint a hajnal az eget.

Szédülök... fogj meg karoddal,
Lágy karoddal, szép leány!
Csók-e ez vagy bor? biz én már
Nem is tudom igazán,

Bor lesz ez, bor! ilyet ittak
Az olympi istenek,
S én, az ember, nem birom meg,
Fölforgatja eszemet.

Mámor szállt nehéz fejemre,
Oh de milyen mámor ez!
Égbe vitt... a föld alattam
Végtelen mélységbe vesz.

Túljutottam már a felhők
Tarka vándor-táborán;
Csillagok között röpűlök,
Mindenik egy csalogány.

Mint dalolnak, mint dalolnak!
Ilyet nem hallott fülem.
S milyen fény! százezer villám
Nyargalózik körülem.

Hát a szívem, hát a szívem?
Ott van, ott van még a baj...
Fiu, ugy vigyázz magadra:
Örömedben meg ne halj!

Lázár Horváth Zsuzsanna - Villámok; - Viharos nyár; - Morduló ég



L. Horváth Zsuzsanna



I.
Hasítja vakító villámfény
a felejtés fátyolszövetét.
Lángba borul az augusztusi ég,
zúg a szél és hull a jég,
eső teríti függönyét
a kiégett, szomjas kerten szét.
Szaladó záporral jön a sötét,
rám borul a bakacsin éj,
csak a Balaton fölött izzik az ég
s múlt viharától lobban egy emlék.


II.

Villámfénytől izzó égre
vetődik árnya a fáknak,
ahogy szél karmában jajongnak,
hogy jég szaggatja lombjukat.

*

Viharos nyár



Mint orgona-zúgás, olyan a szél,
ahogy hajló ágak regiszterén
felsír a dal s zokogva mesél.

Megfeszült indák húrjába csap


égre igézve bódult villámokat
tépett felhőkből könnyet fakaszt.

Mintha Ősz törne a gyanútlan tájra
a nyár izzó színeit szürkére váltja


vad fergetegével szertezilálja.

Mosolygó gyümölcs,illatos virág
szél rohamának nem állja útját
földre hull, mit bőkezűn kínál a Nyár.

*

Morduló ég



Mélyen mordul az ég
halk sóhajú szél kél
s égzengést görgetve
fekete felhőt vet
azúrkék egemre.


Függönye nehezül
a Nap is elmerül
vihar ül tavamon
cikázó villámok
tépik szét alkonyom.


Szuhanics Albert - Augusztusi fohász



Szuhanics Albert

Augusztusi fohász


Még itt van az augusztus vélünk,
nyár ajka suttog nekünk,
Hogy nem hagy el sohasem minket,
s örökkön szeretkezünk.



Még meztelen bőrünket járja
forró szél finom keze.
Míg fényujjak által virágba
szökken a szív mezeje.



Még hűs vízben jó megmártózni,
tikkad a szomjazó száj.
Még bűvös éj illata illan,
asszonyunk ajkainál...



De közel a hűvös szeptember,
apad az özönlő hév.
Óh, könyörgök pillangós nyárért,
adja meg ismét az ég!



Már foszlik a tündéri álom,
s hűvösek a hajnalok...
Óh, augusztus, én újra várlak,
s bús pillám könnyben ragyog.

*

Búcsúzik a nyár




Búcsúzik a nyár,
szép nyakában sál,
köhög sebtében
hideg estéken.


Olykor sírdogál,
míg a holdsugár
sárgult levélen
mereng szerényen.


Búcsúzik a nyár,
szellők sóhaján,
hol bús fényözön
fáradtan köszön.


Csak a vágy felel,
ne hagyj minket el!
Kezem integet,
oly jó volt veled...

Gősi Vali - Áldott kenyerünk



Gősi Vali

Áldott kenyerünk


Álmodom
az otthon kenyér illatával,
látom nagyanyám hófehér haját,
amit dagasztáskor kendőjébe zárt,
ha előkerült a nagy sütőlapát, és
langyos cipókkal telt meg a kosár.


Ráncaiban
rejtőző, bársony mosolyát
idézi a múltból derengő ős-erő,
boldogság, az a tiszta élet,
- szép, áldozatteli -, amely a fényűzést


hírből sem ismeri...

Akkor még áldott volt
a szelek játéka, ha a kemencében
a lángot szította. Minden kenyérsütés
újrakezdést érlelt, a búzából nyert új liszt
maga volt az élet.


Álmodom
néha nagyanyám kezével,
égi áldást rajzol mennyei kenyéren...

Kányádi Sándor - Hajnalban a Csillagok; - Ha a napnak



Kányádi Sándor
Hajnalban a Csillagok

Hajnalban a csillagok
lehullnak a földre,
mint a fáról a gyümölcs:
alma, szilva, körte.
Szunyókálnak szelíden
késő délelőttig,
mustillatú sugarak
amíg föl nem költik.
Akkor aztán napsugár-
szálakba fogózva
föllibegnek, mint a pók,
újra a magosba.
*
Ha a napnak

Ha a napnak lába volna,
bizonyára gyalogolna.
Ha pedig keze is lenne,
akkor ő is cipekedne,
s leülne, ha elfáradna,
ide mellénk, a kis padra.
Kérges kezét térdre ejtvén,
merengne a holdas estén.
Úgy várná be, szépen ülve,
hogy őt a föld megkerülje.

Sárhelyi Erika - A Föld felé; - Szigorúan ellenőrzött pipacsok



Sárhelyi Erika

A Föld felé


Augusztusban, mikor enyhülnek az éjek,
csillagok hozzák az álmaink elénk.
Zuhannak, majd mikor szívünkig elérnek,
gyönyörű fényük a távolságba ég.


Ha szökik egy levél, követi a másik,
sárgára aszalva csillámló nyarunk.
Látod, minden szépség a föld felé vágyik,
mi mégis folyton az égre bámulunk.

*

Szigorúan ellenőrzött pipacsok


A sínek mentén ezernyi szemafor:
álmatag pipacsok dőlnek a töltésnek.
Egyik nyárból a másikba utazva
a röpke tavaszról időnként lekésnek.


Reggelente bágyadtan követik
megszokott lépteim a hűvös betonon,
míg fölöttük láthatatlan és néma
mozdonyok suhannak messze monoton.


Ferrari-piros ruhájukat nézve
magával ragad egy robogó szerelvény.
Két városrész közt valahol elveszek
a szirmukat vesztett pipacsok tengerén.

Jankovics Marcell - Augusztus



Jankovics Marcell
Augusztus

(részlet)

Augusztust tüzes ifjú jelenítette meg lángszínű ruhában, szárazságtűrő virágokkal ékesítve. Jobbjában a Szűz jelét tartotta – augusztus 24-én kezdődik a Szűz hava –, baljában kosarat a hónap terményeivel. A kánikulára utal másik megjelenítése: folyóból kilépő meztelen férfi, amint éppen iszik. Mezőgazdasági munkák szerint: éghajlattól függően arató, cséplő, netán már az őszi szántást végző paraszt, vagy hordót, sajtárt, prést javítgató vincellér. Jelképezhette Ceres (Démétér) – ő volt ugyanis a Szűz olümposzi védnöke –, kalászkoszorúval a fején, karján kévével, kezében sarlóval, amint kígyófogatát hajtja. Triptolémosz áll mellette, fáklyával világít az istennőnek leánykereső alvilági útjában.
(…)
Augusztus régi magyar neve Kisasszony hava, Szűz hava egyképpen utalnak a hónap asztrológiai jegyére és a nagy augusztusi Mária ünnepre, Nagyboldogasszony napjára. A „Kisasszony hava” elnevezés nyilván abból az időből való, amikor a „nagyboldogasszony” még Szent Anna volt. A tulajdonképpeni Kisasszony (Kisboldogasszony) napja ugyan még a Szűz havába, de már szeptemberbe esik