Sárhelyi Erika - A Föld felé; - Szigorúan ellenőrzött pipacsok

Sárhelyi Erika

A Föld felé

Augusztusban, mikor enyhülnek az éjek,
csillagok hozzák az álmaink elénk.
Zuhannak, majd mikor szívünkig elérnek,
gyönyörű fényük a távolságba ég.

Ha szökik egy levél, követi a másik,
sárgára aszalva csillámló nyarunk.
Látod, minden szépség a föld felé vágyik,
mi mégis folyton az égre bámulunk.

*

Szigorúan ellenőrzött pipacsok

A sínek mentén ezernyi szemafor:
álmatag pipacsok dőlnek a töltésnek.
Egyik nyárból a másikba utazva
a röpke tavaszról időnként lekésnek.

Reggelente bágyadtan követik
megszokott lépteim a hűvös betonon,
míg fölöttük láthatatlan és néma
mozdonyok suhannak messze monoton.

Ferrari-piros ruhájukat nézve
magával ragad egy robogó szerelvény.
Két városrész közt valahol elveszek
a szirmukat vesztett pipacsok tengerén.