Szuhanics Albert - Augusztusi fohász

Szuhanics Albert

Augusztusi fohász

Még itt van az augusztus vélünk,
nyár ajka suttog nekünk,
Hogy nem hagy el sohasem minket,
s örökkön szeretkezünk.

Még meztelen bőrünket járja
forró szél finom keze.
Míg fényujjak által virágba
szökken a szív mezeje.

Még hűs vízben jó megmártózni,
tikkad a szomjazó száj.
Még bűvös éj illata illan,
asszonyunk ajkainál...

De közel a hűvös szeptember,
apad az özönlő hév.
Óh, könyörgök pillangós nyárért,
adja meg ismét az ég!

Már foszlik a tündéri álom,
s hűvösek a hajnalok...
Óh, augusztus, én újra várlak,
s bús pillám könnyben ragyog.

*

Búcsúzik a nyár

https://www.youtube.com/watch?v=5rIvtpj3zFQ

Búcsúzik a nyár,
szép nyakában sál,
köhög sebtében
hideg estéken.

Olykor sírdogál,
míg a holdsugár
sárgult levélen
mereng szerényen.

Búcsúzik a nyár,
szellők sóhaján,
hol bús fényözön
fáradtan köszön.

Csak a vágy felel,
ne hagyj minket el!
Kezem integet,
oly jó volt veled...