Gősi Vali - Áldott kenyerünk

Gősi Vali

Áldott kenyerünk

Álmodom
az otthon kenyér illatával,
látom nagyanyám hófehér haját,
amit dagasztáskor kendőjébe zárt,
ha előkerült a nagy sütőlapát, és
langyos cipókkal telt meg a kosár.

Ráncaiban
rejtőző, bársony mosolyát
idézi a múltból derengő ős-erő,
boldogság, az a tiszta élet,
- szép, áldozatteli -, amely a fényűzést

hírből sem ismeri...
Akkor még áldott volt
a szelek játéka, ha a kemencében
a lángot szította. Minden kenyérsütés
újrakezdést érlelt, a búzából nyert új liszt
maga volt az élet.

Álmodom
néha nagyanyám kezével,
égi áldást rajzol mennyei kenyéren...