Vörösmarty Mihály - (Fogytán van a napod ...)

Vörösmarty Mihály

(Fogytán van a napod …)

https://www.youtube.com/watch?v=bRX9Wt8sOeU

Fogytán van a napod,
Fogytán van szerencséd,
Ha volna is, minek?
Nincs ahova tennéd.
Véred megsürűdött,
Agyvelőd kiapadt,
Fáradt vállaidról
Vén gunyád leszakadt.
Fogytán van erszényed,
Fogytán van a borod,
Szegény magyar költő,
Mire virradsz te még?
Van-e még reménység,
Lesz-e még hajnalod?
Férfi napjaidban
Hányszor álmodoztál,
Büszke reményekkel
Kényedre játszottál!...

Szép Ernő - Csillagok

Szép Ernő

Csillagok

 https://www.youtube.com/watch?v=b8zyLSA1yJw

Éjfél felé az ég alatt
Oly hangulat esett le rám
Hogy fenn az ég az óceán
S a csillagok aranyhalak

*

Csókoljatok meg csillagok

Csókoljatok meg csillagok
Én vágyva vágyva vágyva vágyom
Oly őrült láva dűl a számon
Már el nem oltja nőnek ajka
Se hó se jég nem hűthet rajta
Égen földön szomjas vagyok
Csókoljatok meg csillagok

Csókoljatok meg csillagok
Elváltam én már a világtól
Nem kérek altatót virágtól
Nem kérek én mosolyt a naptól
Bíbor halált az alkonyattól
Csók nélkül meg nem halhatok
Csókoljatok meg csillagok

Csókoljatok meg csillagok
Hallom pirúlt hangjegyfejecskék
Hogy zongoráztok bűvös estét
Kigyullad mák álom honában
Kerengve sűrű koronában
Mily boldogságra virradok
Csókoljatok meg csillagok

Csókoljatok meg csillagok
Ti csöpp pulyák, reszketve fáztok
Hiszen pucéron éjszakáztok
Lenéztek egy testvért szemelve
Jövök már, szívem szám emelve
Örökre meleget adok
Csókoljatok meg csillagok.

Szabó Magda - Jól van így

Szabó Magda

Jól van így

Lám, számlálod az érverésed,

mint egy öreg,

s tudod már, hogy törékenyebb vagy,

mint az üveg.

Elroppantják apadó súlyod

ideges éjjeleid,

már nem is félsz, mikor kimondod:

a halál egyre közelibb.

Napok vagy évek? Nem fogod már,

gurul a sok-sok pillanat.

Aki szeret, miért szeressen?

Elengeded magad.

Hisz te se tudod már: ki voltál,

ha elveszít, kibírja.

Úgy fekszel már fülelő ágyadon,

akár a sírba.

Weöres Sándor - Talp-ország

Weöres Sándor

Talp-ország 

Füvek lenti éje,

bogárlábon táncoló éjszaka,

nedves földre lapuló, pirregő éjszaka,

sáros, vak, tipró talpunk országa,

hűvös sóhajok hona,

hová a cserép elmerül

s a szirtről rogyó kő,

moha-bőrü, gyökér-hajú kő,

hol vad fegyver a tövis, a csáp,

függő nagy gömb a harmatcsepp, a báb:

ott fürgébb a mozgás, tágabb az idő,

víz-korszak az ősz, jég-korszak a tél

és minden perc százévet igér

- a lenti perc, mikor az ördög

majdnem angyal, s az angyal majdnem ördög -

ha becsukjuk két ablakunk,

néha ott lakunk,

sáros, vak, tipró talpunk honában,

levetett álarcként

kezünkben himbálva fejünket,

míg hason siklanak a bennszülöttek,

küszködünk szennyért, vagy tisztaságért

- a lenti percben, mikor az angyal

majdnem ördög, s az ördög majdnem angyal -

és valahányszor visszatérünk,

útunkat elzárjuk naparany fallal.

Reviczky Gyula - Altató

Reviczky Gyula

Altató

Álom, álom, édes álom,
Suhanj végig szempillámon,
S ráterítve csoda-fátylad',
Népesítsd be éjszakámat.

Vessétek meg már az ágyat!
Árva szívem holtra bágyad.
Hadd öleljen jó barátom,
A szelíd, a csöndes álom.

A nap zaja, súlya, gondja
Pihenésem' elrabolja.
Álom, álom, édes álom,
Érkezésed' mindig áldom.

Te boríts be fátyoloddal,
Te kábits el mákonyoddal.
Szerelemrül légyen álmom
S rólad, eltünt ifjuságom.

Te czirógass karjaidban,
Födj be lágyan holtomiglan,
Ama hosszu, ama másik
Álomtalan éjszakáig.

Álom, álom, édes álom!
Szemem' íme már lezárom.
Áldva légyen érkezésed;
Éltem álom, álmom élet.

https://www.youtube.com/watch?v=5dUPVPsU2Ps

Fekete István - Kecskefejő

Fekete István

Kecskefejő

 https://www.youtube.com/watch?v=PphVLYuFWeg

Vacsora-csillag az égen,

tűz lobban az erdőszélen,

körülötte pásztorok.

A jószág is lepihent már,

elhallgatott minden madár,

csend van, csak a tűz ropog.

Ám az estben madár lebben,

s az árnyéknál csendesebben

a cserény felett lebeg,

s szól a pásztor, a legvénebb:

Na most aztán figyeljetek,

a kecskét hogy feji meg.

Babona ez, mondja másik,

mellé hatalmasat ásít,

vadászik ez a madár.

Lám, a dúcon szépen megül,

S azért van a jószág körül,

mert csak itt jár a bogár.

Hallod... most meg kerreg, perreg,

közben elmond egy-két verset.

Szerelmes, elhiheted...

Nekünk csúnya, de szép neki

hogy a párját hitegeti,

és más nem is érti meg.

Tojását a földre rakja,

fészek nélkül takargatja,

mert ruhája oly remek,

szürkén barnás, mint az avar,

láthatatlan, mindent takar,

ha rálépsz, se látod meg.

És ahogy a tüzek múlnak,

mint az őszben, hogy lehullnak

éjjelszálló bogarak,

ez a szép madár is elszáll.

Valahol az Adriánál

éri már a virradat.

Dsida Jenő - Vallomás

Dsida Jenő

Vallomás

 https://www.youtube.com/watch?v=0DeggcRHYAE

Élek, mint szigeten.
Mindennap térdre kell
hullanom. Kivüled
semmi sem érdekel.
Kihülhet már a nap,
lehullhat már a hold,
e zengő túlvilág
magába szív, felold.
Édes illatai,
különös fényei
vannak. És szigorú,
boldog törvényei.
Mit máshol ketyegő
kis óra méreget,
itt melled dobaja
méri az éveket
s ha szólasz, mindegyik
puhán, révedezőn
ejtett igéd ezüst
virág lesz kék mezőn
és sóhajod a szél,
mely fürtjeimbe kap
és arcod itt a hold
és arcod itt a nap.

Márai Sándor - A szerelem ...

Márai Sándor

A szerelem …

A szerelem nem szabadság, hanem rabság, amint különben mindenféle emberi kapcsolat az. (...) A szerelmes csak addig szerelmes, amíg rabságban él, egy igézet, bűvölet eszelős rabságában. Abban a pillanatban, mikor a rabságból felszabadul, nem szerelmes többé.

Várnai Zseni - Őszibarack

Várnai Zseni
Őszibarack

A kései nyár érett lánya vagy,
a húsod édes, mégis oly fanyar,
mint az őszi nap, mely félarcodra süt,
s olyanra fest, mint rozsdamart avar.

És mégis benned annyi íz feszül,
amennyi jót a föld csak adhatott,
csípős tavasz, napcsók és égi könny,
esővert erdő: a te zamatod.

Hő és vihar emlékét hordozod,
ezért vagy olyan dús, hogy már sajog,
vadmézízű és mégis keserű,
szomorú-boldog... épp, mint én vagyok!

Rónay György - A fák

Rónay György

A fák

A fák talpig aranyban úgy lebegnek
a nyájasan sugárzó őszi égen,
mint ünnepre készülő jelenések,
szeretteink sóvárgó lelkei,
félig már távozóban, mint a vendég,
ha visszanéz, maradna még s megáll,
s egy-egy lassan leperdülő levéllel
lankadtan búcsút integetnek...

Aztán
megjön az alkonyat, s ők, mint a vendég,
ki nem bir elszakadni a baráti
háztól, bár búcsút vett már, sárga bársony
köntösükbe burkolva légi lényük,
lassan közelebb lopódznak, s mikor
kertünk az este kéken elborítja,
lopva beleskelődnek ablakunkon.

Áprily Lajos - Szüret

Áprily Lajos

Szüret 

Most nézheted kivülről büszke-búsan:
hegy oldalában, csengő ég alatt
dalos, pogányos munka mint halad
arany croquantban, égő chasselas-rouge-ban.

Az ég alján szedők csapatja távol,
mint puttonyhátú óriás csigák:
egy méla dallam halkan hallik át
borús orosz fogoly-symphoniából.

A hegytetőn púp: hordó és szekér,
lomhán csurog bele az őszi vér,
az ostorszó s a tréfa messze pattan.

Egy meglesetlen, édes pillanatban
két imbolygó alak egymáshoz ér,
s a mustos, édes ajkuk összecsattan. 
 

Faludy György - A rózsabárka

Faludy Győrgy

A rózsabárka

Az esti tenger álmodó borán

úgy ring a bárka mint a kormorán.

A parton állok. Szemem várva vár

egy mosolyt onnan, hol a bárka jár.

Kék árbocán, mely sápadt mint az ón

fürtös mimózák csüggnek hervadón.

Ruházatáról sejtem meg: ez ő.

Kezében leng a selyem legyező.

Egy rózsát ejtek el a víz felett,

amit a tenger erre-arra vet,

s talán, ha este fordul majd a szél:

a rózsaszál a kék bárkához ér.

Csoóri Sándor - Talán még van idő

Csoóri Sándor

Talán még van idő

Nem fértem el rövid sorokban –

a nyárban –

a tél istállóiban –

nem fértem el az életemben.

A visszatartott lélegzet-hazákat most kifújom:

süvítsenek!

Elég volt, súgja a száj, elég a kékülés,

a kidagadt nyakerek pirospünkösdje,

a hosszú böjt,

az út hajnali fölébredésből homályba,

homályból kő alá,

elég a semmi: semmiért –

Talán még nem késő partra szállni

egy világba vesző falevélen

és szemek ködébe odaállni: itt vagyok végre!

vesztemet akartam mindig,

tüntetően a bukást,

mert sok itt a kicsi győztes, hát undorodom,

sok a világbajnok,

a fölpumpált fejű üregi király,

a díszsírhelyek fölött röpködő, húsos pille –

talán még van időm megelőzni

sikeres halálomat.

Zuhanni,

hömpölyögni,

elmúlni tanítom magamat

s mellemen kazaltüzet gyújtok, hogy virágozzak!

https://www.youtube.com/watch?v=rlga3DCoWuw

Váci Mihály - Dal útközben

Váci Mihály

Dal útközben

Felhő, felhő, szétszórt álom,
Száll a tűnő láthatáron,
Megyek a csikorgó úton,
Meddig, meddig, még nem tudom.

Megyek a csikorgó úton,
Meddig, meddig, még nem tudom.
Olyan a csend, olyan néma,
Hogy fel kell zokognom néha,
Olyan messzeségek, vágyak,
Nem is tudom, neki vágjak.

Olyan messzeségek, vágyak,
Nem is tudom, neki vágjak.

Kölcsey Ferenc - A dalos

Kölcsey Ferenc

A dalos

Csak Lotti bájol engem szép szemével
S ha szenderegve rózsakebliben
Merengek szívem lágy érzésiben,
Ámornak égek én szelíd tüzével.

Zefír, ha a nap süt forró hevével,
Így nyugszik a nyilt rózsa kelyhiben,
Mely a Kegyeknek szent ligetiben
Ingerli a nimfákat kellemével.

Engedd Ámor! így folyni napjaim,
S im lantomat felszentelem nevednek,
Téged fognak csak zengni húrjaim.

Majd Lotti mirtuszágat fon hivednek,
S olvadva szent hevében lágy tüzednek
Megédesíti csókkal dalaim.