.kaktusz
Az élet …
Tudod arra gondoltam,
olyan szépen hangzik,
és biztos, hogy igaz is,
hogy az életét az
ember azzal,
hogy elindul
másik irányba,
megváltoztathatja,
jobbá teheti egyik
napról a másikra,
csak egy kanyar,
és a felhő mögül elő
bújik a nap…
de az Istenért,
mondja meg valaki azt is,
hogyha az csak egy
döntés,
pokolból, hogy
kerüljön a mennyországba,
miért nem indul abba
az irányba?
talán, mert azt
az utat nem ismeri,
vagy mert erején
felülinek véli azon elindulni…
s ha egyik napról a
másikra
hazugból válik
igazmondóvá,
ha tolvajból magáét
osztogatóvá,
vajon olyan nagy lesz
a boldogsága,
mikor azt látja, nem
ő,
neki hazudnak, nem ő
vesz el,
mások rabolják őt ki
…
nehéz, talán
lehetetlen új úton elindulni,
amikor az ember a
régit egyszer
veszélyeivel együtt
megismerte,
s ott jár már az út
derekán...
de talán
valóban megtörténhet
a csoda,
hogy megváltozik
annyira,
maga sem ismer
magára,
de csak ha találkozik
a mindent
megváltoztató szeretettel...
a csodát nem a gyenge
ember,
a szeretet teszi meg,
az ember az alany
csak,
kivel az Isteni
dolgok megtörténnek,
nem pedig a megváltó
cselekvés.
2012. április 27.
