.kaktusz - Egymás nélkül ...

.kaktusz

Egymás nélkül …

 https://www.youtube.com/watch?v=-qRfWlnUIdI

Tudod, arra gondoltam,

vajon tényleg igaz lehet,

hogy minden,

és mindenki pótolható?

a nagy szerelmeket látva,

ahol egy sértő szó,

egy rossz mozdulat

végez az örökkével,

bizony úgy néz ki,

valóban helyettesíthető mindenki,

szerelmek jönnek,

szerelmek mennek,

egyik percben az ember úgy érzi,

nélküle nem lehetne élni,

a következőben az útját adja ki,

talán a szárnyaló madár

valóban nélkülözhetetlen annak,

aki szárnytalan belé kapaszkodik,

nélküle csak lezuhanhatna,

nem csak a közös útnak,

az életének is a végét jelentené,

vagy ha két lélek együtt szárnyal,

de egymás nélkül zuhanni kezd,

ők nem engedhetik el egymást,

túlságosan nagy a tét,

egymás nélkül,

mind a kettőnek elkerülhetetlen a zuhanás,

akkor nagyon megbocsátó lesz az ember,

mert a másikkal

nem egy pótolható valakit veszít el,

hanem elveszíti magát a szárnyalást.

2009. dec.14.

Csitáry-Hock Tamás - A legszebb álmoknak is ...

Csitáry-Hock Tamás

A legszebb álmoknak is …

Tudod, hogy milyen borzasztó felébredni egy szép álom után.

Egy szép álomból a szomorú, szürke valóságba. A hiány valóságába.

De van, amikor megfordul minden. Amikor legcsodálatosabb dolog felébredni.

A valóságba. Van, amikor a valóság minden álomnál szebb.

Amikor a valóság nem a hiány valósága.

Amikor a valóságban ott van valaki, aki felette van a legszebb álmoknak is.

Kópis Etelka - Kezed a kezembe

Kópis Etelka

Kezed a kezembe.

 https://www.youtube.com/watch?v=kCFXKh00MWQ

Kezed a kezembe.
Lángoló érzelem
bujkál a szívembe
Vágyakozik lelkem
Új és új szerelemre.
A testem megremeg.
Agyamban fáj a múlt
Fészkéből kidobott,
majd felfalt az élet.
Új fészkemből új s
új zengő nóta száll.
Házam táján frissebb
dallam dúdolgatva jár.
Fürtjeimet szél borzolja.
Hajam Égnek áll.
Nem akarom hinni
hogy újra becsaptál.
Hittem én a szerelmünkben.
Most már nem hiszek.
Magam többé nem teszem ki
Csalfa, vak Reménynek.
Kezed kezemben
jövőt keresett,- de te
becsaptál. Így már jelenünk
sem és jövőnk sem lehet.
Kezed – kezemben,
mit száraz fadarab.
Érzelmeim bugyrában,
csak keserű íz marad.

Káli László - Az én búcsúm

Káli László

Az én búcsúm

Látom… Szinte látom még! Ahogyan Kedvesem a járdán
búcsúcsókra nyújtja száját, ölelő karja fonódik szorosan
a derekamra. Tudom, nem akarja hinni, hogy a búcsú
ím, megint eljött, s néhány pillanat, és a gyorsvonat
száguld velem messzi idegen helyeken, a rideg síneken.
Látom… Szinte látom még! Ahogyan Kedvesem a járdán
kitárja felém karjait, akár Őrangyal teríti óvón a szárnyát…
Aztán integet… Szemében tán’ könny lehet… Cseppje
áztatja arcát. Visszavár. Ennyit kiált. S én tudom: soha már.
Nem jövök többé a boldogság elsuhanó, égszínű vonatán.
Látom… Szinte látom még! Otthagyott búcsúnkat a járda
közé szorult sóhajunk temetetlenül hagyott tetemén.
S az angyal szárnyú szerelmünkből nyíló bíbor vörös rózsák
szirmai búcsú harmat-könnyeiket hullajtják. A Kedves csókját,
bőre illatát, keze selymét, szája bársonyát örökké ontják.
Látom… Amint magába zárja a hetes busz zsúfolt magánya…
És nem látom többé. Csak emlékezni fogok csodaszép arcára,
hangja selymére, lépte koppanására, bőre finom illatára.

Lám Etelka - Hangtalanul

Lám Etelka

Hangtalanul

Itt vagyok veled, amikor tombol a nyár
és  pilleszárnyakon repülsz felém,
hangtalan léptekkel, szótlanul
a csend húrját pengeted, amint a
szomjas földre friss zápor gyöngye hull.
Megremegsz, mint egy piros rózsaszál,
illatod bódító tünemény,
benned virít a bimbózó remény.
A napfényben azúrkék szemed felragyog
szíved kis lakat, zárja felpattan,
és ámulva hallgatom hangodat.
Aranyhárfán zenél a szél,
ezernyi fűszál hozzád simul a virágos réten,
a Nap aranykoszorút fon fent a kék égen.

Fridli Zoltán - Szeretetnek édes lángja ...

Fridli Zoltán

Szeretetnek édes lángja …

Kicsi fehérre meszelt szoba,
Benne egy pár, s a foszló remény.
Az asztalon gyertya, még lobog a lángja,
Még ég, de lassan csonkig ér a szára,
S eltűnik a lángnyelv, kialszik a tűz.
Fejem lehajtva, könnyes szemmel elbúcsúzom,
Az időm, az időm régebben lejárt,
Elgyengültem, többre már nincs erőm.
Elmegyek, a sóhajom messzire száll,
Olykor megállok egy emlékezésre,
S azt, fájó szívvel megyek tovább.
Visszanézek az útról a messzeségbe.
Hé, van nálam egy gyertya, új,
Hatalmas, vakítóan hófehér!
Nyújtanám, ha van tüzed számára,
Had legyen tündökletes fényem,
S a kicsi fehérre meszelt szobát,
Had töltse be ismét a jóérzés,
A szeretetnek édes lángja,
S örök fényt adón, világítson, lobogjon,
Lángoljon szívünkben eme képletes gyertya lángja.

Helen Bereg . Az idő

Helen Bereg

Az idő

https://www.youtube.com/watch?v=ZKNzmq9J8TU

Mindig elröpül az idő,
mikor karodba zársz.
Befúrom válladba fejem,
te simogatsz szerelmesen.
Rettegve várom, mikor mondod:
Mennünk kell kicsi Csillagom!
Majd holnap találkozunk.

Az idő hazug, csalfa szerető!
Elhiteti a perc örökké tart.
Ha odagömbölyödök hozzád
nem választhat el távolság,
nem mérgez hazugság,
s nem kell úgy tenni, mintha ...
Szorosan zársz két karodba
s nem engedsz el soha.

Ó én álmozó! Nagy úr az idő!
Mindig tovaröpül.

Komáromi János - mint kötél

Komáromi János

mint kötél

mint vékony kötél
tart erősen
néhány szavam
ez éppen elég
mozdulni sem tudsz
ennyi a fizetség
több már nem kell
talán még ennyi sem
csak egy mozdulat
egyetlen szemvillanás
értened kell mindent
nem tehetsz mást
ez éltet
ez tartja életben lényed
a lelked ez emeli magasra
ha nincs ott akkor is
érzed a bilincseket
ha éppen nem süvít akkor is
érzed az ütéseket
és boldog vagy
ezer kötél tesz szabaddá
felszabadít az alázat
az önfeláldozás
hogy lehetne rab
akinek a lelke szabad
a test-börtön már nem lehet erősebb
a kötél nem korlátoz a földi létnél jobban
a szív éppen olyan szabadon dobban
mint mikor korlátlan a mozdulat
a mindenséget uralhatod
ha uralod önmagad
a mindenséget kapod
ha átadod önmagad

György Viktória Klára - Szerelem

György Viktória Klára

Szerelem

https://www.youtube.com/watch?v=GSfwZ8lB4sM

Érzés, mely szívünk
szent templomában fakad.
Lehet titokzatos, boldog kincsesláda,
vagy a szenvedés kapuja,
mely örökre zárva,
ha más őrzi a kulcsát,
s utunk során nem leljük
a szomjunkat oltó kútját.

Szomorúfűz - Ábrándos boldogság ...

Szomorúfűz

 Ábrándos boldogság …

 https://www.youtube.com/watch?v=kj_eJscfH1s

Imbolygó árnyak felett

Rád gondolok szerelmesen

Lelkemmel, szívemmel érezlek

Mozdulatok, rezzenések fényében

Ábrándos, titkos boldogság

Létedből felém szálló remény

csillagok közti végtelen tér

ragyogó augusztus estelén

Debreczeni Zsolt - Csoda, augusztus éjjel ...

Debreczeni Zsolt

Csoda, augusztus éjjel...

Csoda, augusztus éjjel, és minden olyan szép,
mint hamvadó gyertyaláng,

mely szétszórja, lassan szűnő fényét!
Rám szórjad, kicsi fény, minden tüzed színét,
hogy lelkem, mely most tiszta, a ragyogástól ég!

Minden békés-meghitt, forró nyári estén,
színpompa, rózsafák, és egy halvány remény,
mely nem alszik ki úgy, mint a hamvadó gyertyaláng,
és szíved legmélyén is, óvja az éjszakát.

Megvéd minden rossztól, ezer színnel támad,
Holdsugár-hajnalpír, mindkettőt megláttad!
Szemed fényében, most ezer csillag ragyog,
Augusztus éjszakán, örök béke van ott!

Ahol a csendnek is, millió kis fénye,
ráragyog arcodra, és üzeni, megérte!
Megvárni a hajnalt, mely hamarosan jön,
Holdvilág - éjszakán, csak a Nap nincs fönn.

Keresi kincseit, a hajnalt és a fényt,
de csodát nem hozott, csak a tiszta lelkét!
Mely ezerszer többet ér, mint szívedben száz csillag,
eljött már az új nap, és új reményre hívtak....

.kaktusz - A szeretetért szeretet cserébe

.kaktusz

A szeretetért szeretet cserébe

https://www.youtube.com/watch?v=G3rXHTgIOvA

Tudod, arra gondoltam,

a világon annyi minden van,

amit meg lehet szeretni,

az élet úgy is lehet teljes,

ha az ember a bélyeget szereti,

vagy a különleges műalkotást,

a gyönyörű virágot,

van, kit az utazás tesz boldoggá,

lehet a sportot szeretni,

a vizeket,

az óceán különleges világát,

a bölcseleteket, a tudományt,

ki mondaná,

hogy boldog nem lehet,

aki valamit egyedüliként megszeret,

ha az épp nem is egy másik ember,

de ha egyszer megérezné valaki azt,

hogy az a szeretett bélyeg,

vagy a szépséges rózsa viszontszeret,

a rózsa csak az ő kedvéért virul,

nélküle magányosan hervadozik,

akkor a többi rózsa

egészen megváltozna,

még a legszebb,

legkülönlegesebb is kevesebbet érne,

mint az - az egy,

aki szeretetért szeretetet ad cserébe,

attól kezdve a rózsa felelőssége is megnőne,

mert megmutatott egy másik világot,

a szeretett embernek adta tündérországot,

de ha egyszer mégis kiderülne,

a rózsa incselkedett,

vagy csak tévedett,

akkor az a másik elveszítene

egy addig ismeretlen,

de a rózsa által megismert

csodálatos világot,

attól kezdve már nem élhetne ugyan úgy,

többé már nem boldogíthatnák a virágok,

a bélyegek, az utazások,

akkor már csak koldus lehet,

aki addig király volt,

de megismert egy másik világot,

egy olyan világot,

amelyiket csak megmutattak neki,

de bemenni nem engedték,

a szeretett,

és a viszontszeretettek tündérországát,

ami belülről fényes mennyország,

kívülről nézve pedig maga a pokol.

2009. jan. 29.

Albert Ferenc - Csak egy tánc ...

Albert Ferenc

Csak egy tánc....

https://www.youtube.com/watch?v=P39sDgd8kqY

Táncra csábított a kedves,
Én nem mondhattam nemet,
Lágy keringő bűvös árja
Uszályába kerített,
Szédített, szédített, szédített.

Szolid tangó dallamára
Testünk egymásba forrott,
Lambadának ritmusára
Mint nádszál ringatózott.
És ringott és ringott és ringott.

Extázist hozott a rumba,
Újra nyilazott Ámor,
Szenvedélyes szamba közben
Elszabadult a mámor.
A mámor, a mámor, a mámor.

Néha-néha egy kis shake
Színfoltként vegyült bele,
Homlokunkon vágy hevétől
Gördült a verejték gyöngye.
Csepegve, csepegve, csepegve.

Fergeteges ritmus lassult,
A lüktetés is csitult már,
Romokban hevert a parkett,
Mit okozott ez őrült tánc.
Őrült tánc, őrült tánc, őrült tánc.

Bodó Csiba Gizella . Együtt - egészen

Bodó Csiba Gizella

Együtt - egészen

https://www.youtube.com/watch?v=0dacUC-Fic8

Fél-ember voltam,
Te Egész lényed
bőkezűen adtad hozzám.
Egyre vágytál, s feledként
hitvesül, magaddal
Eggyé olvasztottál.
Két félként lettünk
Egészen Egyek,
- holtodiglan.
Míg valódat a halál urától
részemből szaggatni
hagytam.
De megízleltem milyen
az Együtt-érzés, s ezt
hordom magamban
bonthatatlan,
- holtomiglan!

utószó:

A Paradicsomban Egyek voltunk,
Örök időktől mindig Egyek,
Félszegen, félemberként
Ma is mindenhol kereslek!

Hatházi Áron - Érinthetetlen

Hatházi Áron

Érinthetetlen

mint hamu
hull ernyedt falevél
erre a nyárra

tűvirágok nyiladoznak
nagy hirtelen
még utoljára az őszben
egemre deszkát szögeltek

nekem fénylik a bőröm
vállam temetők hangjával
van tetoválva
madár-életek bújnak markomban
langyos szellőre várva

ólomba öntöttek:
ne fájjon vers
és ne fájjon Isten
ne érezzem
hogy nem vagyok
büntetlen én sem
hogy hajammal együtt
elfogynak napjaim

így vagyok látod
érinthetetlen